Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A tájvédelmi körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A tájvédelmi körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. 18/2001. (VIII. 27.) KöM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.
Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és 61-es főút (Magyarország) · Többet látni » 68-as főút (Magyarország) A 68-as számú főút egy döntően dél-északi irányú másodrendű főút Magyarországon, amely Somogy megye déli részét köti össze a Belső-Somogyon át a Balaton délnyugati részével és az M7-es autópályával. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet | Erdeiprogramok.hu - Élményekben gazdag magyar erdők. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és 68-as főút (Magyarország) · Többet látni » Átirányítja itt: Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet.
Így alakultak ki a Dél-Mezőföld gyakran harminc-ötven méter vastag, mészben gazdag homok- és lösztalajai. Növény- és állatvilág Fájl:M Fürge gyík Fá Mocsári béka A Tájvédelmi Körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa.
A Belső-Somogyban elhelyezkedő Boronka-mellék erdők borította, vízfolyások szabdalta területe igen változatos növényvilággal rendelkezik. A lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviseltetik magukat. A természeti értékek fennmaradásában az is közrejátszott, hogy a második világháborúban a németek háromszoros aknazárat telepítettek a területre, melyet 1956-ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták: Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta. A terület természeti értékeit szakvezetéses túrákon fedezhetjük fel. A kisvasutas kirándulás alkalmával barangolhatunk a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban, ahol ma erdők zöldellnek, patakok csordogálnak. Felkereshetjük az egykori második világháborús frontvonal maradványait is. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén a Zselici Csillagoségbolt-parkhoz hasonlóan alacsony a fényszennyezés, így itt is remek lehetőség kínálkozik éjszakai csillagnéző túrák megtartására.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Fehér tündérrózsa, az egyik fokozottan védett növényfaj a Tájvédelmi Körzet területén Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet területe 7546 hektár, ebből szigorúan védett 965 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Jellemzői 3 Kialakulása 4 Növény- és állatvilág 5 Külső hivatkozások 6 Források Fekvése A Tájvédelmi Körzet a Dunántúli -dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. A tájvédelmi körzet több mint tíz, kisebb-nagyobb különálló területe a Dunaföldvár – Cece úttól délre, a Duna és a Sió által közrefogott háromszög alakú vidéken található. Jellemzői A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította Tájvédelmi Körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944 -ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956 -ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek.
Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és Tájvédelmi körzet · Többet látni » Törpe vízicsibe A törpe vízicsibe (Porzana pusilla) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és Törpe vízicsibe · Többet látni » Vízisikló A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és Vízisikló · Többet látni » Vidraformák A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és Vidraformák · Többet látni » 1944 Nincs leírás. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és 1944 · Többet látni » 1956 Nincs leírás. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és 1956 · Többet látni » 61-es főút (Magyarország) A 61-es számú főút Dunaföldvártól Nagykanizsáig tart.
2022. április 4 - 30. A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje, melyet szép természeti környezet vesz körül. Az állatkert fejlesztése során egyik legfontosabb feladatának tekinti a meglévő természeti értékek megóvását, gyarapítását és gazdagítását és mindezek mellett újabb és újabb meglepetésekkel szolgál. A korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát. RÉSZLETEK IDŐPONT SZÁLLÁS KÖZELI SZÁLLÁSAJÁNLÓ ÉTKEZÉS KÖZELI ÉTKEZÉS Kecskeméti Vadaskert 50 ÉVES A KECSKEMÉTI VADASKERT! RENDEZVÉNYSOROZATOK EGÉSZ ÉVBEN! A Kecskeméti Vadaskert 1972. április 1-jén nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Idén ünnepeljük az 50. Emelkednek a jegyárak a Kecskeméti Vadaskertben - KALOhírek. évfordulót! LÁTVÁNYETETÉSEINK FOLYTATÓDNAK! Minden hétvégén, szombaton és vasárnap délelőtt 10:00-től 10:30-ig, délután 14:00-től 14:30-ig mutatjuk be szakvezetéses látványetetéseinket. Délelőtt: 10:00-10:10 Látványetetés indul az örvös medvéktől 10:10-10:20 Rézusz makákók etetése 10:20-10:30 Csacsik etetése a gyermekek bevonásával Délután: 14:00-14:10 Kapucinus majmok etetése 14:10-14:20 Hógolyó, a sarki róka etetése 14:20-14:30 Pónik etetése a gyermekek segítségével Nyitva: A Kecskeméti Vadaskert nyári nyitva tartása: 2022. március 12-től 09:00-18:30 (Pénztár zárás 17:45) Forrás: a Vadaskert honlapja 2022.
Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világ-kiállítás jelképe, a dámszarvas szobor is. Így 1971-ben a város vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Kecskeméti Vadaskertet. Az akkori előírásoknak megfelelően elkészült a város állatkertje, mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003. Kecskemet vadaskert jegyárak . óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása, ami napjaikban is tart. Nagyobb beruházásként elkészült a tigrisház, a medveház, a majomház és az oroszlánház. Folyamatosan készülnek kifutók, madár-röpdék természetes, szép környezetben. Az állatkert fejlesztése során egyik legfontosabb feladatának tekinti a meglévő természeti értékek megóvását, gyarapítását és gazdagítását és mindezek mellett újabb és újabb meglepetésekkel szolgál. Jól bejárható, az állatok megfelelő közelségből láthatóak. "
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? Számítanak támogatóikra a vidéki állatkertek | Bácsmegye. A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.