[1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdés e) pont; 45. § (2) bekezdés] Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal majdnem azonos joghatásokkal jár, leszámítva például, hogy bejegyzett élettársak nem fogadhatnak együtt örökbe, illetve, hogy nem viselhetik egymás nevét. Élettársi kapcsolat: élettársi jogok 2020-ban - Kovács Krisztián ügyvéd. (vonatkozó jogszabály: 2009. évi XXIX. törvény)
Bírósági döntések értelmében az élettársi kapcsolat feltételeként fennálló érzelmi közösség megállapítható, ha a pár mások előtt közösen jelenik meg, felvállalják egymást és a kapcsolatukat. Így például közösen, egy párként vesznek részt családi eseményeken. Szintén az érzelmi közösségre utal, ha a pár megállapodik a házasságkötés nélküli együttélésben és családalapításban. A gazdasági közösség megítélése talán a legnehezebb. Akkor, ha a pár gazdasági, anyagi értelemben is mindent közösen csinál, együtt terveznek és együtt döntik el, hogy mit hogyan használnak fel, közös háztartásban és közös kasszán élnek, akkor nyilván nem kérdés a gazdasági közösség fennállása. Ha azonban nem ennyire egyértelmű a kép, már nehezebb a döntés. Ekkor bizony részletesebben kell vizsgálni a kérdést, megnézni a felek életvitelét, szokásait. A korábbi bírói megközelítés szerint a gazdasági közösség fennállásának feltétele volt, hogy a felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében vagy az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működtek együtt, hanem közös céljaik voltak és a jövedelmüket együttesen használták fel.
A vagyonszaporulatot a szerzés arányában, elsősorban természetben kell megosztani: figyelembe kell venni a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát is. Ha a megfelelő arány nem állapítható meg, akkor egyenlően kell elosztani, kivéve ha ez valamelyik félre nézve méltánytalan. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Külön rendelkezik a Ptk. a közösen használt lakás sorsáról: a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik; ezt a szerződést szintén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, s a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról, ebben az esetben a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve. 6:516–517. §) Öröklés az élettársak között A törvényes öröklés szabályai alapján (tehát, ha az örökhagyónak nincs érvényes végrendelete) az élettárs nem lehet örökös, de végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet.
A zajkibocsátás felperes által hangoztatott egyéb kérdései a hatósági eljáráson és ezáltal a közigazgatási peren kívül maradnak. A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes megalapozottan hivatkozott a kibocsátott zaj olyan sajátosságaira, amely a határérték-előírás lehetőségét kizárja. Meglátása szerint a veszélyes mértékű környezeti zaj fogalma tartalmazza azt az elemet is, hogy az ilyen típusú zajra határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető. Kecskemét - Üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítása. A Kúria osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a feltárt zajforrások jellege olyan (labdarúgásból származó és azt kísérő zajok), amelyek felmerülésükben esetlegesek és intenzitásukban váratlanok, így mértékük nehezen meghatározható. Kétségkívül a Rendelet a veszélyes mértékű környezeti zaj kibocsátását tilalmazza, azonban ezt meghaladóan a zajvédelmi hatóság részére, éppen a zajkibocsátási határértékek fogalmi hiánya miatt intézkedési lehetőséget nem biztosít. Ezért az első fokon eljárt bíróság tévesen értelmezte a Rendelet előírásait, és megalapozott volt az alperesi érvelés, miszerint a szabadidős zajforrások tekintetében csak azon zajforrások esetében alkalmazhatók a korlátozások, ahol zajkibocsátási határérték megállapításának is van jogi alapja.
Általános jogszabályok 12/1996. (VII. 4. ) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, dokumentációjának tartalmi követelményeiről 57/2013. (II. 27. ) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 14/2015. (III. 31. ) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos jogszabályok 53/2017. (X. Zajmérés – Öko-Trade. 18. ) FM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről 110/2013. (XII. ) VM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 4/2011.
KVVM rendelet A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. 03. ) KVVM-EüM együttes rendelet Budapest 04. Település
(V. 30. ) önkormányzati rendelete Kecskemét Település