3mAh beépített akkumulátor • Gyorsulásmérő (accelerometer) • Giroszkóp • Iránytű • Fényérzékelő • Ujjlenyomatolvasó • Légnyomásmérő (Barometer)
9" 2732 x 2048 Liquid Retina fényes Multi-Touch IPS LCD • 12 MP előlapi kamera • 12 MP széles látószögű kamera, 10 MP ultraszéles látószögű kamera, LiDAR-szkenner, True Tone vaku hátlapi kamera • 2G/3G/4G/5G/LTE • Wi-Fi 802. 0 • A-GPS • GALILEO • GLONASS • USB-C 3. 1 • Beépített, 40, 88 wattórás lítium-polimer-akkumulátor akkumulátor • Gyorsulásmérő (accelerometer) • Giroszkóp • Iránytű • Fényérzékelő • Légnyomásmérő (Barometer) • 12 hónap
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
A régi temetkezések csontjait tároltál a kápolnában. 1573-től a magyar nyelvű evangélikusok a Szent Jakab kápolnában tartották az istentiszteleteket. 1674-ben a templommal együtt visszakerült a katolikusokhoz. Könyvbemutató: Egyedül, gyalog – Loyolai Szent Ignác élete. Bél Mátyás idejében lőszert tároltak benne, majd valamikor a 180. századd első harmada után ismét tartottak benne istentiszteleteket. A 19. század közepén le akarták bontani, de Póda Endre (1840-1902) városplébános megmentette. Stornó Ferenc és Kálmán restaurálták 1885-86-ban. Napjainkban ravatalazóként használják.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek a XIV. század végéig. A torony alatt nyíló nyugati főbejárat vezet a templom belsejébe, ahol a könnyed, égbe törő gótika nyűgözi le a látogatót. A főhajóban látható a templom gótikus berendezésének egyetlen megmaradt emléke, egy 1460 körül készült fa Madonna-szobor, amely túlélte a 17. századi pusztítást. A gótikus építési periódus a 1483-ban az emeletes sekrestye építésével fejeződött be. Egyedülálló a sekrestye első szintjén az egykori kincstár 15. századi gótikus, mázas csempéjű padlózata, amely itt maradt meg legnagyobb felületen Magyarországon a gótika korából. Szent Mihály-templom - Részletek - Sopron Régió. Az északi mellékhajóban látható két 18. századi oltárkép a barokk átalakítás időszakából maradt fenn. A templom ma látható neogótikus oltárainak - egy kivételével - id. Stornó Ferenc a tervezője, és az oltárképek is az ő keze munkáját dicsérik. A templom orgonáját, Papp Kálmán városplébános megbízásából 1944-ben a Rieger orgonagyár készítette.
Filmvetítés, holagúla terem és érintőképernyők segítik az ismeretek vizuális ábrázolását. A projekt keretében tervezett, térségi jelentőségű beruházás célja Sopron vallási-kulturális örökségének megőrzése és élményközpontú bemutatása a Szent Mihály-templom komplex turisztikai fejlesztésén keresztül. Projekt azonosítószáma: TOP-6. Sopron szent mihály templom miserend. 1. 4-16-SP1-2017-00001 Projekt címe: A Szent Mihály-templom és Sekrestyésház turisztikai fejlesztése Főkedvezményezett: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Konzorciumi partnerek: Győri Egyházmegye és a Szentlélekről és Szent Mihály Főangyalról elnevezett Városplébánia – Soproni Katolikus Konvent Támogatás összege: 1 500 000 000 Ft Összköltség: 2 964 855 233 Ft Támogatás mértéke: 100% A projekt fizikai befejezésének tényleges dátuma: 2021. 06. 30.
1584-ben Ernő főherceg rendelete értelmében a városi tanácsnak el kellett bocsátania két prédikátorát és evangélikus iskolamesterét. Lackner Kristóf írásai szerint Bocskai 1605-ben Sopront ostromló katonái: "... június 27-én a Szent Mihály-templomnál vert tábort az ellenség, melyet aztán könyörtelenül elcsúfítottak. De miután néhányan kirohantak rájuk, kétszeresen bosszút álltak rajtuk a soproni polgárok. " Naprágyi Demeter győri püspök (1607-től látta el a tisztségét) tiltakozott a Szent Mihály templom közös használata ellen, inkább az evangélikusoknak engedte át teljesen. Lackner Kristóf polgármester 1613-ban II. Mátyástól kieszközölte, hogy a templom az evangélikusok birtokában maradhatott, akik ezt 1674-ig bírták. A Szent Mihály-templom és Sekrestyésház turisztikai fejlesztése. Az 1646-47-es országgyűlésen az evangélikusok megkapták a templom tornyának harangozási jogát. 1647 és 1651 között a teljes épületet felújították, az oltárok egy részét eltávolították. 1651-ben Martini Kristóf kőművesmester meszelte és tisztította ki 150 császári forintért.
A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél lévő címerpajzs ábrázolások Storno Ferenc munkái. A templomot és a temetőt övező kőfal, a templom vastag falai és a gótikus torony megfigyelésre alkalmas körerkélye bizonyítja, hogy a templom a külvárosban jelentős védelmi szereppel bírt. Csaknem ez lett a veszte a török hódoltság időszakában, amikor 1534-ben - a várfal melletti Nagyboldogasszony templomhoz hasonlóan - le akarták bontani. Szerencsére a józan ész felülkerekedett a hadászati érveken. A 15. századból 20 oltár meglétéről szólnak a források, melyek egy részét 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem Sopron külvárosát dúló csapatai semmisítettek meg, felgyújtva mindazt a templomban, ami fából készült. A megmaradt gótikus és barokk szobrok, oltárképek a Soproni Katolikus Egyház Művészeti Gyűjtemény értékes kiállítási darabjait képezik.
A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma neogótikus berendezés id. Storno Ferenc tervei alapján készült.
A Szent Mihály dombon áll Sopron legrégebbi plébániatemploma, melyet még a tatárjárás előtt alapították a XIII. században. Első írásos említése 1278-ra tehető, de a templom mai nagyságában 1484-re készült el teljesen, és felszentelésén feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A hosszú építési periódusnak köszönhető, hogy a templom egyszerre hordozza magán a román kori építészet zömökségét és a gótika égbe törő stílusjegyeit. A templomot méretei és stílusjegyei alapján a hazai gótikus építészet legkiemelkedőbb épületei között tartják számon. A templom és a gótikus torony jelentős védelmi szereppel bírt a középkorban. Csaknem ez lett a veszte a török hódoltság időszakában, amikor 1532-ben - a várfal melletti Nagyboldogasszony-templomhoz hasonlóan - le akarták bontani. Szerencsére a józan ész felülkerekedett a hadászati érveken. A XV. századból húsz oltár meglétéről szólnak a források, melyek egy részét 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem Sopron külvárosát dúló csapatai semmisítettek meg, felgyújtva mindazt a templomban, ami fából készült.