Az emeletről lejön Lala, a fogalmatlan bojlerszerelő, a tanácsban bicskával eszik a szusit, a jogi tanácsos rommá kokózva orgiázik egy hajón, és így tovább. Mivel a filmnek nincsen stáblistája, csak tippelek, hogy a Bűnös várost egyedül Herendi Gábor írta. Csak azért, mert tényleg az ő keze munkájának tűnik, Herendi ugyanis sosem volt a finomkodás vagy a többértelműség híve, sem a humorban, sem a drámában, és hát ebben a filmben sem éppen rejtik véka alá, hogy mi mire utal, és mi mit szeretne kifigurázni. A hajón orgiázó, kólaorrú szakember – Forrás: / Skyfilm Ez a közérthetőség néha erény, néha hátrány, mert rosszabb pillanataiban a Bűnös város úgy kezd el működni, mint mondjuk a Horrorra akadva sorozat, és a humort abból próbálja kisajtolni, hogy az ember felismeri azokat a helyzeteket, pillanatokat, embereket, amikkel ő is bőven tisztában van. Aztán ha már felismerte, a Bűnös város újra és újra az orra alá dörgöli, a vak komondorban megbotló feleségnél is biztosra akar menni Herendi, többször is elmondatja különböző szereplőkkel.
A Bűnös város a Valami Amerika-filmek legjobb poénja, a vicc, aminek van felvezetése és lecsapásai is. Ha valaki nem vágná kívülről-belülről Herendi Gábor vígjátékait, a Bűnös város az a film, amit elkészíteni a reklámosként dolgozó főszereplő nagy álma. Az álom az első film végére összejön, de a másodikból már megtudhatjuk, hogy a Bűnös város hatalmas bukás lett, amit utált mindenki. Csak egy percet látunk belőle: egy fekete-fehér jelenetben, egy búzatábla közepén vándorló kamera megtalálja Kovács Lajost, aki kimondja, hogy "Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város. " Majd a fejéhez emel egy komikusan régi, vadnyugati stílusú revolvert, a filmnek és a szomorú zenéjének pedig vége. A jelenet és a benne szereplő két mondat tényleg vicces, nemcsak azért, mert egy magyar művészfilm paródiája, hanem mert abból is viccet csinált, hogy vannak olyan filmesek, akiknek az álmuk létrehozni valami keményet, valami karcosat, valami mélyet – aztán ebből az lesz, hogy mindenki Büdös városnak nevezi majd a filmjüket egy kacagás után.
Kurva jók. Nem politikusak. Az egyik például Máté Péter életrajzi filmje, amihez baromi jó forgatókönyv is született – biztos vagyok benne, hogy én azt valahogy meg fogom csinálni". Herendi tudja, hogy egy konkrét személy az, aki miatt ő ebben a rendszerben nem kap támogatást filmhez, beszélt is az illetővel, de az interjúban nem nevezi meg. A Valami Amerika trilógiában emlegetett Bűnös város című filmet közösségi finanszírozással próbál rentábilissá tenni. A filmet kicsit "Belesodródtam abba, hogy valamit csinálnom kell, valamiből élnem kell. Nem vagyok az a típus, aki leül a sarokba búslakodni, így átgondoltam, hogy mihez értek, és arra jutottam, hogy ahhoz, hogy kifigurázzak helyzeteket. Pikk-pakk létrejött a Bűnös város forgatókönyve, ami régóta a levegőben volt, de csak olyan szinten, hogy milyen jópofa volna egy művészfilm-paródiát csinálni. Hogy ennek mondanivalója is legyen, menet közben érlelődött meg bennem. Aztán találtam hozzá társakat, akik segítettek a munkálatokban. Ez egy új üzleti modell is: létrehoztam egy saját streaming oldalt, aztán meglátjuk, hogy a dolog mennyire működik. "
Rövidfilmként kerül bemutatásra. Nemrégiben már szárnyra kapott a hír, hogy Herendi Gábor leforgatná azt a művészfilmet (paródiaként), amelyet a Valami Amerika szereplői forgattak le Bűnös város címmel - és amely aztán hatalmasat bukott. A rendező azóta végzett a munkálatokkal és most már a bemutató dátumát is tudjuk, valamint azt, hogy milyen úton-módon tudjuk majd megtekinteni a munkát. A jegyelővétel már elindult, a 20-25 perces alkotást a film saját weboldalán lehet majd megnézni. Ami a jegyárakat illeti, a néző vásárolhat egy egyszeri megtekintésre jogosító jegyet 1250 forintért, valamint támogatói jegyet is vásárolhat (2500 és 5000 forintos), amellyel az alkotókat lehet támogatni. A weboldalon a következő szöveg várja a látogatót: A film, amely kultikussá vált, anélkül, hogy valaha is be lett volna mutatva. Egy művészfilm, amelynek mindössze egy jelenete került napvilágra és amelynek sorai - Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város - szállóigévé váltak. Most bemutatjuk az egész filmet teljes hosszában (28 perc).
Az már csak hab a tortán, hogy még maga Bundy is beszélt "az entitásról", arról a lényről, aki vagy ami a gyilkosságokat elvégezte helyette. Ha tehát hihetünk Otnow-nak, örökre megdőlhet az érzéketlennek született sorozatgyilkos mítosza, aki már akkor gonosz volt, amikor kipottyant az anyukájából. Kész a Bundy-barbecue A dokumentumfilm erénye, hogy nem próbál igazságot tenni, és kritikátlanul elfogadtatni a pszichiáter által feltárt, máig vitatott tényeket. Otnow a történet hőse, akit hamar megkedvelünk a feltétel nélküli empátiája, meg az azt kiegyensúlyozó, szarkasztikus humora miatt. Láthatjuk ugyanakkor a másik oldalt is: azokat, akik a mai napig kétségbe vonják a megállapításait. A disszociatív személyiségzavar létét ugyanis a kilencvenes években még kevésbé fogadták el, mint napjainkban. Az esküdteket sem győzték meg a pszichiáter felvételei, ahol egyik-másik gyilkos "kibújik a bőréből". Otnow számtalan támadás, sőt, időnként egyenesen közröhej tárgya volt, amiért igyekezett megóvni őket a halálbüntetéstől.
Talán legismertebb Jókai Mór regénye "A nagyenyedi két fűzfa" című alkotása, melyben megírja az 1704-ben történteket, a Habsburg császári csapatok nagyenyedi pusztítását, a Kollégium felégetését. Hős diákjainkra, halottainkra nem csak a főnix madár, hanem a sétatéri emlékmű is vigyáz, örök feltámadást sugallva nekünk. Informaţii proiect POCU/904/6/25, cod SMIS 146587 - Profesionalizarea carierei didactice - PROF Tovább Informare! Referitor la adresa Ministerului educaţiei nr. 429/29. Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium : Civilek. 10. 2021 vă informăm, că la Colegiul Naţional "Bethlen Gabor" din totalul de 75 angajaţi sunt vaccinaţi 66 de persoane, însemnând... COLEGIUL NAŢIONAL "BETHLEN GÁBOR" AIUD Nr. 2033... Tovább
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) alelnökével, Mák Arannyal beszlélgettünk a közelgő, igen népszerű eseményről. Riporter: Szabó Anita
Reményét fejezte ki, hogy sikerül megértetni és megismertetni a kollégium jelentőségét azokkal a nagyenyediekkel is, akik nem kötődnek hozzá hasonló módon az intézményhez. Az ünnepség keretében a kollégium udvarán egy molinót helyeztek el, amelyen az impozáns épületegyüttesről készült légi felvétel mellett az alapítás éve (1622) és a 400. évforduló éve (2022), valamint a "Fejedelem, a fundamentum áll! " jelmondat látható. A molinó egy tűzfalra került a kollégium és az egyházkerület címerét ábrázoló molinók alá. Szőcs Ildikó, az iskola igazgatója ünnepi beszédében elmondta: a molinóra került jelszó az iskola egykori tanárának, Áprily Lajosnak a módosított verssora. A költő ugyanis múltidőben beszélt a fundamentumról. "Jelenteni jöttünk, hogy a fundamentum áll, és erre építeni lehet. Tízéves születésnapját ünnepelte az Apafi-kollégium - Fotó - Szabadság hírportál. Amikor szükséges, mindannyian együtt tudunk lenni, egy gondolattal, egy szívvel azért, hogy ennek a kollégiumnak a múltjához méltó jövendője lehessen" – fogalmazott az igazgatónő. Szőcs Ildikó a Szabadságnak elmondta: az emlékév során tudományos ülésszak, konferencia, véndiák-találkozó szervezésére készülnek és két kiadványt terveznek megjelentetni, egy emlékkönyvet illetve egy olyan gyűjteményt, amely tartalmazza az emlékünnepség momentumait és bemutatja a kollégium nagyjait.
Minden eddiginél gazdagabb programmal várta érdeklődőit a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik legnagyobb fesztiválja, a Fehér Megyei Magyar Napok, amelyet ötödik alkalommal tartottak meg szeptember 30-a és október 3-a között. A fesztivál fő helyszíne Nagyenyed volt, de más vidéki településeket is bevontak és a programpontokat minden nap egy kiválasztott téma köré csoportosították. A Kőrösi – versenyen kívül a diákság számára csütörtökön más alternatívákat is kínálkoztak, az egyik a Pályaorientációs sátorban zajló előadás- és beszélgetéssorozat volt, négy programponttal. Reformatus.hu | 25 éve indult újra a Kolozsvári Református Kollégium. Az első beszélgetésben Tóth Zsejke- Réka a BBTE Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Kutatóintézetének almazottja, valamint dr. Kovács Gábor, a Sapientia EMTE adjuntusa vettek részt. Olyan kérdéskörre keresték a választ, hogy miért népszerű/népszerűtlen a tudomány a fiatalság körében, miként lehet a reál tudományokat élvezetesebbé tenni. A tartalmas és humoros beszélgetést követően egy látványos kísérletsorozatot figyelhettek meg a jelenlévő diákok.