A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán – egyes feljegyzések szerint – a kudarc miatt azt fontolgatta, hogy véget vet az életének. Kapisztrán Szent János (Giovanni da Capestrano) hitszónoknak, a keresztesek toborzójának szobra a Hadtörténeti Intézet és Múzeum előtt (2011) (MTI Foto) A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.
PROGRAMTERVEZET A Nándorfehérvári Diadal 565. évfordulója 2021. július 22. 12. 00 óra Helyszín: Hunyadi János szobor, 1011 Budapest, Hunyadi János út 12. 00 Megszólal a Mátyás templom harangja 12. 02 Megemlékezés kezdete 12. 03 Felhívó jel 12. 04 Történelmi zászlók bevonulása 12. 06 A Zenekar eljátssza a Himnuszt 12. 10 Németh Szilárd, honvédelmi miniszterhelyettes úr ünnepi beszéde 12. 15 Koszorúzás 12. 19 A trombitás elfújja a Magyar Takarodót a hőseink tiszteletére 12. 20 Történelmi zászlók kivonulása 12. 22 Ünnepség vége A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt. Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá. A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült. A déli harangszót eredetileg azértrendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A déli harangszó máig megmaradt, ami a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre. Bővebben: ándorfehérvári_diadal Részletes leírás a 1456. július 22-ei nándorfehérvári csatáról: Cikkajánló: világnapok és ünnepek
NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. Ha Nándorfehérvár elesik, a török kijut a magyar alföldre, a Dunán Budáig, Bécsig vagy a Száva mentén osztrák és itáliai területekre. Ezért Európa feszülten figyelt, III. Callixtus pápa június 29-én bullát adott ki a déli harangszóról és a kereszténység megmaradásáért mondott könyörgő imáról. Imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében. Így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek! A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált. 1456 nyarán minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén. Ezek a keresztesek azonban soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Szilágyi Mihály várkapitány, Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környéken élő parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár falainál 1456 júliusában.
A fejlemények nyomán a szultán július 21-én döntő rohamra szánta el magát, és a támadás során seregei kis híján megkaparintották a várat. A legenda szerint a hadiszerencsét Dugovics Titusz hősiessége fordította meg – róla máig nem tudjuk egyértelműen, hogy létezett -e, feltehetően egy 19. századi nemes kreált őséről van szó –, miután a mélybe rántotta a lófarkas zászlót kitűző török katonát. Nem tudni, hogy a történetnek van-e igazságalapja, vagy egyszerűen a védők elszántsága törte meg az oszmán rohamot, mindenesetre Szilágyi és Hunyadi csapatai július 22-én reggelre megtisztították a várost a támadóktól. Mehmed ezen a napon újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő: történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és a janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat.
1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott. ) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán csekély serege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimonynál, a vár fölött.
Rendelései fő profilja a sportsérülések és túlterhelés következtében létrejövő sportártalmak ellátása, különös tekintettel a térd-, váll-, könyök- és bokaízületi problémákra. Sebészeti ellátást igénylő betegségek esetén a műtétek legnagyobb részét a legkíméletesebb, minimálisan invazív artroszkópos technikával végzi. Az évente általa végzett 5-600 műtéti beavatkozásnak több, mint fele térdműtét, 150 felső végtagi műtét (váll és könyök), 100 pedig egyéb ízületen, illetve lágyrészeken végzett beavatkozás.
"press-fit" (idegen anyagok nélküli) rögzítési módszert. Társasági tagságok: 1994 óta Magyar Ortopéd Társaság 2007-2009 Magyar Traumatológus Társaság Sporttraumatológiai Szekció elnök. 1994 óta Magyar Sportorvos Társaság 2006 óta vezetőségi tagként 2008 óta Magyar Artroszkópos Társaság 1996 óta Európai Térdsebészeti, Sportsebészeti és Artroszkópos Társaságnak (ESSKA) Rendszeresen végzek oktatási tevékenységet különböző tanfolyamokon. Dr hidas péter fia login. 2004-2008 között felkért előadó és műtéttechnikai instruktor voltam nemzetközi artroszkópos kurzusokon.
2016 júliusától az Országos Gerincgyógyászati Központ főorvosaként dolgozom. 1994-ben ortopéd-sebészetből, 1999-ben sportorvostanból szereztem szakvizsgát. Pilisvörösvár Város Díszpolgára Dr. Hidas István 1938. augusztus 6-án született Pilisvörösváron, egy hatgyermekes sváb család idősebb fiaként. Édesanyja Steckl Erzsébet, édesapja néhai Hidas/Herbszt György, a kiváló zenetanár, a Német Nemzetiségi Táncegyüttes alapítója és 25 éven át vezetője, városunk díszpolgára. Hidas István általános iskolai tanulmányait Pilisvörösváron végezte, majd az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen folytatta. Harmadikos korától a tanulás mellett dolgozott is. 1962-ben summa cum laude minősítéssel végzett az egyetemen. Ugyanebben az évben megnősült: az egyik akkori vörösvári háziorvos lányát, Drozdy Évát vette feleségül. Az egyetem elvégzése után első állása az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetében (KOKI) volt. Milyen furcsa szülő-gyerek párokat tudtok? : hungary. Két év múlva állást kapott itthon, a szülőfalujában: 1964. augusztus 1-től dolgozik Pilisvörösváron, mint háziorvos.
Magyarországon elsőként alkalmaztam elülső keresztszalag-pótlásnál az un. 1972-ben felépítette saját családi házát a Nagyváradi utcában. 1975-ben szakvizsgázott általános orvostanból. A '70-es években a mai Sikari Patika helyén működő egykori rendelő volt a munkahelye. 1981-ben átadták a mai Szakorvosi Rendelőt, ahol a háziorvosok – akkor "körzeti orvosok" – is helyet kaptak. Azóta – több mint 30 éve – Doktor úr itt dolgozik. Áldozatos, önzetlen, hivatásszeretettel végzett munkájáért sokan tisztelik és szeretik. Ma, 75 évesen is bejár a rendelőbe, s hetente egyszer, csütörtök délután még ma is rendel, s a rendelésre ma is ugyanúgy szívvel-lélekkel készül, mint ifjú korában. Háziorvosi munkája mellett Dr. Hidas István hosszú éveken át aktívan tevékenykedett a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületében, melynek örökös elnöke lett, valamint a Magyar Orvosi Kamarában, melynek jó ideig vezetőségi tagja is volt. 1996 óta a Medicus Universalis c. Dr hidas péter fiable. orvosi szakfolyóirat főszerkesztője. Tudományos előadásokat tartott, több nemzetközi kongresszuson vett részt, többször képviselte országunkat nemzetközi szinten.
1987-ben a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett orvosi diplomát. Egyetemi tanulmányait követően 1988 januárjától a Sportkórház Ortopédiai Osztályán kezdett dolgozni. 1989-ben elnyerte Svájc Nemzeti Ösztöndíját, mellyel 2 éven keresztül a bázeli egyetem Ortopédiai Klinikáján dolgozott és tanult. Ezután a münchensteini Praxisklinik Birshofon, egy észak-svájci -elsősorban sportsebészeti profilú- magánklinikán folytatta tanulmányait és munkáját. Itt 1993-ig dolgozott, majd visszatért a Sportkórházba. Azóta a Sportsebészeti Osztály munkatársa, jelenleg főorvosi beosztásban. 2002-2003 között egy éven át Dániában az Aarhusi Egyetem Ortopéd Klinikájának Váll- és Könyöksebészeti részlegén dolgozott, ahol váll- és könyöktáji műtétekben szerzett jártasságot. 2003 óta ismét a Sportkórház Sportsebészeti Osztályán dolgozik. Dr hidas péter fia jobs. 2008 óta a Budai Egészségközpont Szakkórházában, az Országos Gerincgyógyászati Központban is végzek ortopédiai és sportsebészeti műtéteket. 1994-ben ortopéd-sebészetből, 1999-ben sportorvostanból tett szakvizsgát.