A zászlóvivő törököt mélybe rántó hős várvédő alakja a nándorfehérvári csatával kapcsolatban a kortárs itáliai történetíró, Antonio Bonfini leírásában jelent meg, akkor még név nélkül. A legendás eset a magyar történelmi krónikákban több száz éven keresztül nem került említésre. Az 1800-as évek elején népszerű ismeretterjesztő történelmi írások hatására kezdett a legenda szélesebb körben terjedni, majd 1824-től kezdték Dugovics Tituszként azonosítani, miután Döbrentei Gábor cikkében régi nemesi iratokkal igazolta a nemesi Dugovics család sarjaként Nándorfehérvárnál elesett Dugovics Titusz létezését. A nándorfehérvári hős kultusza ettől kezdve Dugovics Titusz néven élt valós történelmi személy hőstetteként került be a magyarság közös történelmi emlékezetébe. A nándorfehérvári diadal a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely túlzás nélkül állíthatjuk, egész Európára hatással volt mert 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya Forrás: *Vajdasági Könyvtári Hírlevél */nandorfehervari-diadal-hunyadi-janos-deli-…/ */1456_junius_29_iii_callixtus_papa_…/ *Magyar Kurír *1456. július 21.
Nincs hozzászólás Kategória: EseményekÉvfordulókHasznos információkTörténelem Nándorfehérvári diadal A Nándorfehérvári diadal – előzmények Nándorfehérvári diadal előzménye, hogy a XIV-XV. században az Oszmán Birodalom rendkívüli gyorsasággal tejeszkedett. 1451-ben II. Mehmed szultán személyében becsvágyó és tehetséges uralkofó került a trónra. Hadserege ebben az időszakban messze fejlettebb volt az európai seregeknél mind harcértékében, mind szervezettségében. Miután II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Bizáncot, várható volt, hogy hatalmas serege előbb-utóbb Európa keresztény nemzetei ellen fordul. Ez egyre biztosabbnak látszott, miután 1454-ben megszállta a Szerb Királyság nagy részét és 1456-ban – az akkori szóhasználatban is elterjedt Magyarország kulcsaként emlegetett – Nándorfehérvár elfoglalására indult. MIután a keresztény Európa kapujává így Magyarország vált, ránk várt a feladat, hogy feltartóztassuk a kontinens belseje felé induló megszállókat. A hír hallatán Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes keresztes sereget szervezett magyar földön, míg Hunyadi János zsoldosserege élén Szilágyi MIhály akkori várkapitány segítségére indult.
A tétlenség gyakorlatilag azt eredményezte, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és sógora, Hunyadi saját költségen kellett szembenézzen a várható török támadással. Callixtusnak tehát minden oka megvolt a pesszimizmusra, amit a déli harangszót elrendelő, isteni segítségért könyörgő Imabulla is híven tükrözött. 1456 tavaszán Szilágyi Mihály körülbelül 7000 főnyi várőrséget toborzott, a Szegeden táborozó Hunyadi pedig hivatali és magánbirtokai erőforrásait felhasználva ehhez újabb 12 000 katonát tudott hozzátenni. Ezen kívül Kórógyi János macsói bán csekély katonaságára és Kapisztrán bizonytalan harci értékű keresztes hadaira lehetett számítani. Bár Mehmed ereje kapcsán túlzóak a 150 000 fős létszámról szóló jelentések, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy reguláris csapatai – szpáhik, janicsárok – kitettek 20-30 000 főt, ezt a létszámot pedig legalább kétszeresére duzzasztották a folyamatosan csatlakozó akindzsi és aszab egységek. Hunyadi és Szilágyi tehát a legóvatosabb becslések szerint is többszörös túlerővel kellett szembenézzen, a támadást pedig jó eséllyel az 1429 óta magyar kézen lévő Nándorfehérvárnál kellett visszaverniük.
Persze nem mindegyik klíma készülék alkalmas fűtésre is, így nem mindegy milyen berendezést választanak a vásárlás során. Azt is el kell dönteni, hogy ha gázzal fűtenek otthonukban, akkor szeretnék-e a fent említettek alapján vegyesen használni fűtésre a rendszereket, vagy a klímát inkább csak a nyári melegben való hűsölés szempontjából választanák. Ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Ha úgy döntenek, hogy mégis használnák a klímájukat fűtésre is, akkor érdemes a választás előtt körülnézni, érdeklődni. A hagyományos fix fordulatszámú On/Off klímák alkalmasak fűtésre, de csak maximum a kinti hőmérséklet -5 C fokra csökkenéséig. Ezek a készülékek a nem túl dermesztő hideg időkre nyújtanak megoldást, és a nagy mínuszok beérkeztével használhatják a gázfűtést. A modernebb inverteres klímák már a kinti hőmérséklet -15 fokos lehűléséig is képesek meleget tartani a házban, de nem szabad mégsem csak erre a fűtési lehetőségre hagyatkozni, kell a gáz vagy más fűtés is a tartósan nagy hideg időjárási körülményekre.
A modern fűtő klímák hőszivattyús elven működnek, a felvett áram energia sokszorosát képesek visszaadni fűtőenergiaként. Egy 2. 5 kW-os klíma óránként kb. 0, 6 kW áramot fogyaszt, azonban a hőleadása ennek a sokszorosa, akár több mint 5, 1 szerese (A+++) is lehet. A hagyományos radiátoros és elektromos rendszernél a felvett és leadott energia megegyezik. Még a kondenzációs kazán hatékonysága sem ilyen jó! H tarifás áram – az állami segítség Amennyiben a klímára igényelhető (lásd feljebb az SCOP értékeket) és a jelenleg hatályos szabványoknak is megfelelő a biztosítékszekrény illetve az áramhálózat, abban az esetben még kedvezőbb a téli időszakban a fűtési költség. A H tarifás áram csak a fűtési időszakban, október 15-től a következő év április 15-ig vehető igénybe 0-24 órában. Olyan berendezésekre igényelhető, melyek megújuló energiaforrásból képesek fűteni, ide tartoznak a mai modern inverteres klímák, mivel ezek valójában kis teljesítményű hőszivattyúk. Először ellenőrizni kell a műszaki kritériumokat, és az áramszolgáltatótól kell kérni űrlapokon keresztül a kiépítését ennek a kéttarifás mérőórának.