1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A bányavidékeken - így Magyarországon is - már a 17. századtól fából készült nyompályán haladtak a csillék. A fapályát a 18. Vsz - 1846. július 15. az első magyar vasútvonal átadása. században vasszerkezetekkel erősítették meg, majd vaspályával váltották fel. A világ első kötöttpályás személyszállító járata az 1803-ban Londonban indult lóvasút volt, majd 1825-ben ugyancsak Angliában megnyílt a világ első vasútvonala, amelyen a George Stephenson által tökéletesített gőzmozdony vontatta a kocsikat. Erről a magyar közönség is értesült, a Bécsben megjelenő Magyar Kurír ugyanis azt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja. " Az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825-27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment.
A tervező valószínűleg Feketeházy János volt, de ezt nem tudjuk biztosan. A híd helyén az 1860-as évek végén sokat vitatkoztak, eredetileg a mai Margit hídnál képzelték el a vasútvonalak összekötését, majd szóba került, hogy a Csepel szigeten át vezessék azt, de végül a mai nyomvonalat fogadták el. A pályázatot a híd építésére írták ki, mert úgy volt, hogy a terveket a magyar megrendelő biztosítja. Azonban a magyar tervezők által kidolgozott, majd a nyertes francia vállalkozók későbbi terveit is sorra elvetették, mert nem találták azokat elég gazdaságosnak. Erre a francia vállalkozók, a Cali et Cie cég és Amade Filleul-Brohy hírtelen bemutattak egy ötödik, minden szempontból megfelelő tervet – vélhetően ez volt Feketeházy terve –, és ez épült meg. Orbán Viktor: meg fogjuk őrizni a békét. A híd ráadásul előbb készült el, mint a hozzá vezető vasútvonal. Amikor a vasútat kompon vontatták át a folyón A Dunán azonban nemcsak híd, hanem vasúti komp is közlekedett, sőt korábban, mint ahogy megnyílt volna az első magyarországi vasúti Duna híd, mégpedig Gombos és Erdőd között.
Az ünnepélyes pillanatot mozsarak durrogása és hatalmas örömrivalgás jelenté. A szolnoki fahíd (fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, leltári szám: 11673. 1) Ugyan, ahogy a cikk is írja, a hidat 8 évre tervezték, az mégis egészen 1888-ig szolgált, ugyanis akkor felváltotta egy vashíd. Ez a híd is különleges volt, az első példánya annak a rendkívül sikeres hídsorozatnak, amelyet a valaha élt egyik legnagyobb magyar hidász Feketeházy János tervezett. A szolnoki hídnál dolgozta ki Feketeházy azt a típustervet, amelyet később sikerrel alkalmaztak nagyon sok helyen. Mára mindösszesen két ilyen szerkezetű híd maradt, az esztergomi Mária Valéria és a komáromi Erzsébet híd. A szolnoki ezektől annyiban különbözött, hogy az kétvágányú vasúti híd volt, és a Tiszát két 90 méteres nyílással keresztezte. ORIGO CÍMKÉK - vasútvonal. A szolnoki hatalmas fahíddal egy időben épült és 1858-ban nyílt meg a vasúti híd Szegednél is. Ez volt az első Magyarországon, ahol keszon alapozást alkalmaztak, és ez a 8 nyílású híd volt az első magyarországi hídszerkezet, amelyet szegecseltek.
Ráadásul az építkezés megkezdése után nem sokkal Bodmer János, akit az építkezés vezetésével bíztak meg, váratlanul elhunyt. A vonal Pest szélétől, nagyjából a Baross tértől indult, és egyenes vonalban haladt Kőbányáig, ahol két ágra szakadt. Az egyik a Kauser féle, illetve a Széptő bizottmány kőbányájáig, a másik a Lechner féle téglaégetőig vezetett. A lebegővasút megépített pályarészlete a Közlekedési Múzeumban a "A Hídember gépei" című időszaki kiállításon (Fotó: MMKM) Kőbányától Pestig óránként 8 km-rel A pálya felépítését végül Spiegel József ácsmester végezte, aki összesen 1372 oszlopot és kétszer ennyi gerendát használt fel, valamint 14 ezer szeget, 10 ezer csavart és 512 mázsa vasat, amiből a sin készült. A teljes költség 33 ezer forintra rúgott. A pálya Pest felé enyhén lejtett, mert a terv szerint Kőbányáról szállították volna az építőanyagot Pestre. A próbapályán júniusban végeztek néhány menetet, de problémák léptek fel, mert egyes oszlopok túl messze voltak egymástól és a pálya leszakadt.
A beruházást ráadásul maga József nádor, valamint a magyar országgyűlés is támogatta, bár a nádor a császári felterjesztésben előbb egy Pest és Kőbánya közötti 7, 6 kilométeres próbapályát javasolt. A lebegővasút azért volt ideális a magyar viszonyokra, mert lényegesen kevesebb földmunkát igényelt, mint a hagyományos alépítménnyel rendelkező vasút, hiszen nem volt szükség töltésekre, csak a fa oszlopokat kellett a megfelelő távolságra leállítani, és a tetejükre a gerendákat ráerősíteni. A beruházást részvénytársasági formában valósították meg, erre József nádor Wenckheim József bárót kérte fel. Összesen 513 részvényt jegyeztek, a részvényesek között volt maga a nádor, aki egymaga 20 részvényt jegyzett. Két részvényt Széchenyi István is vett, de ott találjuk a későbbi nagy vasútépítések beruházóit, Ullmann Móricot és Sina Györgyöt is. A kísérleti szakasz építése 1827 májusában kezdődött, azonban azt számos nehézség hátráltatta. Nem volt elég keményfa, így puhafát kellett használni, nem volt elég építőmunkás, ezért József nádor a katonaságot vezényelte ki, illetve a vasanyag gyártására saját műhelyt kellett berendezni.
A fiumei oldalon a meredek lejtés miatt egy spirál alakú alagutat építettek, ahol a vonatok egy teljes kört írtak le, csavarmenet-szerűen az alagútban, így érték el a tengerpartot. Fiuméban pedig a kikötőben kellett úgy átvezetni a vasutat a Fiumara csatorna felett, hogy azt a hajók is használták, viszont a vasutat nem lehetett magasan vezetni, csak az utca szintjén. Ezért 1890-ben elkészült a fiumei forgóhíd. A Feketeházy János tervezte szerkezet egyszerűen elfordult, ha a vízi úton hajó közlekedett. A híd a mai napig látható a fiumei kikötőben. Buda első vasútállomása a mai Déli pályaudvar helyén 1861-ben nyílt meg, amit a Déli vasút építettett, innen a Déli pályaudvar neve. A vasútállomás egy szűk völgybe szorult be, eleve csak egy alagúton lehetett megközelíteni. Az állomás vágányhálózatát csak úgy lehetett kialakítani, ha a csarnok után, ahol a legtöbb hasonló fejpályaudvar esetében az utca frontja található, még egy fordítókorong kapott helyet, mivel máshogy nem lehetett megfordítani a gőzmozdonyokat.
Éppen ezért a Szolnok-Debrecen vonalon is hatalmas fahíddal keresztezték a Tiszát. Az első folyón átívelő vasúti híd fából épült a Tisza fölött Az 512 méter hosszú híd összesen 28 ártéri és tíz medernyílással rendelkezett. A szerkezete feszítőműves volt, ami azt jelentette, hogy a nyílásokat alulról átlósan kinyúló gerendák támasztották alá. A hatalmas hidat a Norvégiából Magyarországra származott, és itt sikeres vállalkozást kiépítő Gregersen Gudbrand vállalata építette fel. A megnyitóról így írt a Vasárnapi Újság 1857. október 25-i száma: Mező-Tur" mozdony egymaga vonult át lassan a tiszai ideiglenes, 8 évre számított, vörös fenyőből remek készítéssel épült hídon. Jelen voltak ez ünnepélyen a városi elöljáróság, a közigazgatási hatóságok, a vasútigazgatóság tagjai, számos meghívottak és roppant néptömeg. A híd olly erős, hogy az átmenet alatt a híd alá figyelni kirendeltek semmi recsegését sem vettek észre. Visszafelé a mozdony már több kocsit vont maga után s rendes sebességgel röppent át a hídon Tenyő felé.
Forgatni nem kell, csupán annyit érdemes megtenni, hogy a halhúst valamilyen fűszerrel megszórjuk, vagy páccal megkenjük, amíg a hő hatására tökéletesen megpárolódik. A halat filézve is rácsra tehetjük, de mivel ilyenkor már nincs csont és szálka, ami megtartsa a húst, feltétlen használjunk valamilyen halrácsot, esetleg grilltálcát, vagy tegyük fóliába a húst. A fóliát vajjal vagy olajjal kikenve használjuk, vagy tehetünk bele sütőpapírt vagy akár szőlőlevelet, netán banánlevelet is, hogy ne ragadjon bele a hal. A fóliába tekert hal mellé fűszereken kívül zöldségeket is tehetünk, de arra figyeljünk, hogy a batyuban nagyjából minden egyszerre legyen kész. Halétel - Halak fűszerezése. A halfilénél érdemes bepácolni a húst, amivel könnyedén és teljes körűen ízesíthetjük a sütésre váró darabokat. A pácolás persze nem csak erre szolgál. Az egyben sütött halszeletek esetében például a megfelelő zsiradék hozzáadásának is jó módja lehet a pácolás. Míg a lazacszeletek nem igénylik az extra mennyiségű zsiradékot, például a tonhal vagy a kardhal esetében nem árt olajos pácot alkalmazni a hús sütése előtt.
Ha nagyobb rákokkal van dolgunk, akkor a páncéljától megszabadított, kierezett rákot nem csak grilltálcán készíthetjük el, hanem pálcára, nyársra fűzve is. A rákokat nem csak olajban pácolhatjuk, hanem akár baconbe csavarva is megsüthetjük. A rákok mellett nagyon jól grillezhető a kalamári, azaz a tintahal, a fésűkagyló, illetve más kagylók is, amelyeket akár a héjukban hagyva is megsüthetünk. A kagyló héja jó indikátor is, a kisebb kagylókat pont addig kell sütni, amíg a korábban már picit szétnyitott kagylóhéjak teljesen szétnyílnak. Sault hal fűszerezese 5. Bőrén sült lazacszeletek Hozzávalók: 1 kg bőrös lazacfilé 1 fej vöröshagyma 1 citrom leve olívaolaj só frissen őrölt feketebors Elkészítés: A hagymát vékony karikákra vágom. A lazacot kétujjnyi szeletekre vágom, egy tálba rendezem, megszórom a hagymakarikákkal. Az olajhoz hozzáadom a citromlevet, és a halat meglocsolom vele. A tálat lefedem, s egy éjszakára a hűtőbe teszem. A marinádból kiszedett halat lecsöpögtetem, majd a tiszta grillrácsra helyezem, s hagyom, hogy átpárolódjon.
Bemutatás A halé - mint ahogy már a neve is jelzi halból készült ételek recept ajánlatait tartalmazza. Ha Ön is ismer halétel receptet tartalmazó weboldalt, kérem ajánlja a linket.