(az elemzés vázlata) I. BEVEZETÉS - 1882 – Tót atyafiak, A jó palócok – siker - Tartalmi újdonság: főszereplők a falusi emberek - Formai újdonság: az író előadásmódja II. TÁRGYALÁS Átfogó kép A jó palócok novelláiban – a falu élete: - jellegzetes események - azonos helyszínek - visszatérő szereplők Téma - a volt korhely Szűcs Pali visszaesik régi hibájába, és elveszíti mindenét Tér Szomszéd falvak a Bágy völgyében: Bodok, Gózon Idő Egy nap: reggeltől másnap hajnalig Sz. P. eljegyzésének napja Főszereplő A címszereplő Szűcs Pali. Az ő sorsfordulóját éljük át. Házasulandó legény. Nagyot tudott változni: korhelyből józan lett. Célja van: családot és saját gazdaságot tervez. Mellékszereplők Mák Gergely fuvaros Bedéné Bede Erzsi Réki Maris, Gilagó Marci – a mulató cimborák A cselekmény tartalma Sz. SZÜCS PALI SZERENCSÉJE • 1882 | Mikszáth összes műve | Kézikönyvtár. lánykérőbe indul Gózonba, Bede Erzsihez. Út közben elgyávul, már- már visszafordul. Három évvel ezelőtt kosarat kapott, de azóta "megjavult, józan, szorgalmas lett". A természet és egy találkozás önt belé bátorságot: négylevelű lóherét talál, Mák Gergely pedig megígéri, hogy Pali bérbe veheti a földjét.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Távol a gózoni pléhfedeles torony mintha arany szalagokat nyújtogatna eléje, mik végighullámzanak két falu határán... De hiszen most már vissza nem fordul a szerencsével. Fütyörészve folytatta útját Bodokig, ahol a kocsma mellett gózoni fuvarosok jöttek rá szembe. - Hova, Pali öcsém? -- szólította meg Mák Gergely. - Gózonba. - Látom rajtad. Csak siess, otthon vannak! -- mondá, és megállította szekerét. - Valami jut eszembe, te Pali! Talán hallottad is már, hogy hajdú leszek "Mindenszentektôl" kezdve. S ha meg a te sorsod is így fordul, kivehetnéd a kis jószágomat haszonbérbe. - Bizony mond valamit kegyelmed... csakhogy pénz kellene ahhoz -- teszi hozzá hirtelen elkomolyodva. - Fizeted majd a haszonból. Embernek ismerlek. Megkóstoltad a rosszat is, s vissza nem estél. Mikszáth kálmán szűcs pali szerencséje elemzés szempontjai. Inkább neked adom, mint másnak. Gyere át vasárnap, megcsináljuk a kontraktust. Pál szíve megdagadt a reménységtôl. Mégsem bolondság a szerencsefû!... Bízott már a jövôben, s nem is ment, de futott Gózon felé. Éppen delet harangoztak, mikor Bedééknél benyitott a kapuajtón.
Let Me In / Engedj be! (2010) - Kritikus Tömeg főoldal képek (16) díjak (3) cikkek (1) vélemények (22) idézetek (1) érdekességek (1) kulcsszavak (14) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2014-01-06 07:24:21 Ubul (3) #22 kb ugyanaz a kettő, talán hangulatosabb az eredeti, azért is kapott ez egyel kevesebb pontszámot, mert hát már láttam ugyanezt két évvel ezelőtt:D előzmény: R2d2 (#21) 2014-01-05 23:35:48 R2d2 (4) #21 Az eredetit nem láttam, tehát szűz szemmel nézve tetszett ez a ketchuppal nyakonöntött Rómeó és Júlia. A mindenség elmélete (film) – Wikipédia. 2013-05-04 11:42:36 hunty #20 Az én véleményem szerint mindkét filmnek megvan a sajátos hangulata, mindkettő értékelendő. Ám szerintem az amerikai verzióban több dinamika, mint a svédben, míg a svédben sokkal árnyaltabb a lélekábrázolás, töményebb és elgondolkodtatóbb a pszichológiája. Aki az izgalmakat keresi inkább a filmekben, annak az elsőt javaslom, míg aki inkább a művészi hatásokat kutatja, annak mindenképpen a svéd javasolt. Nekem a svéd jobban tetszett.
A választ a Négyféle barna mellett a következő művében, a 2008-as Engedj be! című vámpírfilmben kell keresni. John Ajvide Lindqvist 2004-ben hatalmas sikert aratott a magyarul Hívj be! címmel megjelent regényével – a megfilmesítés jogáért tucatnyi rendező állt sorba, közülük végül a szerző Tomas Alfredsont választotta ki. A rendező meghálálta a bizalmat, hiszen az Engedj be! Engedj be port hu ne. a műfaji sémákat sutba dobva, a vámpírtörténet általános emberi drámáit kidomborítva nyújt maradandó élményt – Alfredson öt évvel a Halhatatlan szeretők előtt is bizonyította, hogy vámpírfilm is lehet lírai és mély. Engedj be! Az Engedj be! a látszat ellenére szorosan kapcsolódik Alfredson korábbi munkáihoz, hiszen ugyanúgy problematikus családi viszonyokat, tapogatózó, félénk és a társadalom által vesztesnek kikiáltott szereplőket, illetve formabontó kapcsolatokat mutat be egy ifjúsági filmnek is tekinthető, de ellentétek között feszülő darabban. Ugyanakkor hangulatában és műfajiságában az Engedj be! már Alfredson következő filmjeit előlegezi meg.
Más kérdés, hogy az előadás végül mennyit váltott be az ígéretekből. Erre kerestünk választ Jászay Tamás és Bóta Gábor megjelent írásában. Jászay Tamás kritikájának már az első mondata tisztázza a szerző véleményét: " A jóízlés megszégyenülten szivárgott el a Zsilip nézőteréről, miután Pálfi György szedett-vedett, alkalmi zsoldoscsapatától megsemmisítő vereséget szenvedett " – írja. " Van ilyen: pénz, erő és oly szent akarat sem elég ahhoz, hogy jó színházat csináljon az ember. Pedig az ötlet és az alapanyag remek, a helyszín és a hozzá kapcsolt marketing profi, csak valahogy a külcsín mellett a belbecsre már nem maradt idő, energia, tehetség " – fűzi hozzá. Úgy véli, Pálfi György rendezőként jól használja ki a különös hangulatú, sajátos tér adta lehetőségeket, ráadásul hangulatot is tud teremteni: " a vérontást a fehér falakra vetített mozgóképek nagyítják fel, a bömbölő gépzene is elvégzi a dolgát, összerezzenünk és/vagy tátjuk a szánkat, amikor kell ". Jeney Márton és Szabó Simon (fotó: Kuttner Ádám) Amit viszont ebben az esetben nem tudott, az a megfelelő színészek kiválasztása és azok értő vezetése az előadásban. Megunhatatlan filmek - Index Fórum. "
A néző figyelmébe: ez a film a látható jelenségek közvetítése. Feliratok nélkül, forgatókönyv nélkül, színészek nélkül, díszletek nélkül készült. Ez a kísérleti munka az abszolút nemzetközi filmnyelv létrehozása felé halad teljesen szakítva a színház és az irodalom nyelvével?? olvasható az Ember a felvevőgéppel főcímében. Dziga Vertov 1929-ben készült dokumentumfilmje forradalmi alkotás, melyben a városi élet szereplői mellett maga a filmes is jelen van. Lousianai történet (Robert J. Flaherty) A Nanuk, az eszkimó rendezője ebben az 1948-as filmjében is különös világba, egész pontosan a lousianai mocsarak vidékére kalauzolja nézőjét. Itt él ugyanis néhány francia származású telepes család, akik halászatból és vadászatból tartják fenn magukat. Engedj el!. A Standard Oil azonban olajtermelésbe kezd a területen? A Lousianai történet eseményeit egy gyermek szemszögéből figyelhetjük. Berlin? egy nagyváros szimfóniája Fotó: Farrebique (Georges Rouquier) Az 1946-ban forgatott Farrebique a Francia-középhegység egyik területére, a Massif Central vidékére invitálja a nézőt.