Zsófi egyébként mozgáskorlátozottsága miatt kiszakítja magát az iskolás mindennapokból, bezárkózik a szobájába, szinte csak a kezelésekre merészkedik ki onnan. Bár tudhatjuk, hogy a való életben Zsófi óriási hátrányként éli meg járóképtelenségét, azonban a regény mindebből valós előnyt kovácsol. A körző titka | Időfutár 1. | Könyvekkel suttogó. A sok szobában ücsörgés közben szerzett számítógépes tudás, vagy a lábadozás folyamatában besegítő Kempelen-rajongó orvos, aki a lányt a mester egy szerkezetével igyekszik járni tanítani, mind-mind közelebb juttatják hőseinket a kincshez. A körző titka utolsó soraiból nyilvánvaló, hogy várható a folytatás, hiszen itt válik biztossá, amit a könyv címe sejteni enged: az Időfutár egy több síkon játszódó történet. A hajsza pedig nem láda kincsekért folyik, hanem az időgépért. Különösen érdekes átmenetet teremtenek a két idősík között azzal, hogy a Hannával eddig csak SMS-ben és Skype-on kommunikáló Zsófi egy, az utolsó pillanatokban papírra vetett levélből értesül barátnőjétől az időutazás tényéről.
Ő az a személy, aki a tudást hordozza, az összekötő elem Kempelen és a gyerekek kora között. Vele szemben áll a hatalmat igazgatóhelyettesként és főgonoszként is birtokló Bujdosóné, aki történelmet oktat a Sigray Jakab gimnáziumban. Ő szintén rendelkezik azzal a tudással, amire a gyerekeknek szüksége lenne a rejtély megoldásához, de ő a kincset magának akarja, így a tudás megvonásával ellenséggé válik. Hanna, Tibi és Zsófi átlagos iskolások az átlagosnál nagyobb kíváncsisággal. Időfutár – A körző titka (elemzés) | Fazekas Suliújság. Érdeklődőek, értelmesek, viccesek és nagyon fiatalok. A regény a főhősökön kívül meglehetősen sablonos karakterekkel dolgozik, azonban ez inkább csak segíti a történetalkotást: nem kell külön bekezdéseket szentelni a mellékszereplők jellemének ismertetésére, mindenki bátran cselekedhet úgy, ahogy az tőle elvárható. Szabikának egy vicc sem túl olcsó, Edinától pedig teljesen természetes, hogy a tanári asztalon ülve sikít egy Lady Gaga számot, Anya és Apa nem értenek semmit, csak egymással tudnak veszekedni vagy épp édelegni.
Okostankönyv
Belekezdünk Spoilerveszély c. sorozatunkba is. Elsőként Tóth Dani meséli el, miért tetszett neki a könyv (és a sorozat). Amikor először megláttam ezt a könyvet, egy könyvesboltban voltam. A borítója is nagyon hívogató volt, de amikor elolvastam a hátulján lévő összefoglalót, akkor nagyon megtetszett és megkértem anyukámat, hogy vegye meg. Ahogy hazaértünk, elkezdtem olvasni. Könyv: Időfutár 1 - A körző titka (Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István). Szinte a történet elején már belecsöppentünk a krízisbe, mert a főszereplő megismeri a segítőtársát, akiről akkor még nem sejtettem, hogy ő lesz, de a történet folyamán végül kiderül, hogy ő a megoldása mindennek. Számomra nem voltak benne unalmas részek, de volt egy-kettő olyan pillanat, amikor egy kis jelenetet átugrottam azért, mert akkor volt a katarzis, és előtte túl részletesen írt le mindent, ezáltal nem lehetett annyira élvezni azt a pillanatot. Azért tudtam magam ennyire beleélni a történetbe, mert a főszereplők velem egykorúak és az író olyan helyzeteket vázolt fel, amik mindenkivel vagy megtörténtek, vagy pedig szerette volna, hogy megtörténjenek (pl.
Szervezett ellenállással nem találkoztak, de a kővárak ellenálltak. 1242 márciusában a tatárok nagy pusztítással és foglyokat ejtve váratlanul kivonultak az országból. A kivonulásnak több feltételezett oka is lehetett. A tatárjárás hatalmas emberveszteséggel járt. A pusztítás mértékét 50-20%-ra becsülték. A veszteségek nem egyformán érintették az ország területét. A seregek útvonalában, a folyóvölgyekben nagyobb volt, mint a félreeső hegyvidékeken. Mivel a magyarság főleg az alföldeket és a folyóvölgyeket lakta, főleg őket érintette a pusztítás, így megváltozott a népesség etnikai összetétele. A veszteségeket főleg a bevándorlás pótolta. Béla visszahívta a kunokat. Betelepültek jászok, vlachok, lengyelek, csehek, azonban az ország lakosságának 70-80%-át továbbra is magyarok alkották. Tatárjárás után IV. 1241 április 11 septembre. Béla lemondott a királyi birtokállomány visszaállításáról. Jelentős adományokat tett, melyeket katonaállításhoz és várépítéshez kötött. Ő maga is számos várat építtetett (Buda, Visegrád, Sárospatak).
Tatárjárás IV. Béla politikája a tatárjárás előtt IV. Béla (1235-1270) mikor átvette az ország irányítását, legfőbb célja a III. Béla korabeli birtokrendszer visszaállítása volt. Felülvizsgáltatta a korábbi birtokadományokat. A királyi tekintély növelése érdekében felrúgott korábbi hagyományokat. A királyi tanácsban elégettette a bárók székeit, így a főpapok és a hercegek kivételével senki nem ülhetett le a király jelenlétében. Intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, amit még fokozott azzal, hogy birtokokat egyáltalán nem adományozott. Látva az ellenállást, a birtokvisszavételeket leállította. A kelet-európai tatár hódításokról 1236-ban Julianus barát tájékoztatta az uralkodót. IV. Béla a tatárok elől menekülő Kötöny kun király 40000 emberével együtt befogadta az országba. A kunok vállalták a kereszténység felvételét. 1241. április 11. | IV. Béla Muhinál vereséget szenved a mongoloktól. A király támaszt remélt a kunoktól a tatárok és a bárók ellen. A kunok betelepítése tovább mélyítette a király és az alattvalók közötti ellentétet. A bárók féltek attól, hogy a király ellenük használja majd a kunokat, a közép- és alsó réteg elítélte a kunok szokásait (pogányság, nőrablás, földmagántulajdon el nem ismerése).
Béla 1242 nyarán visszatérhetett az elpusztított országba, és nekiállhatott annak a roppant újjáépítési munkának, amiért az utókor "második honalapító" királyunkként emlegeti őt.