A találmány lényege, hogy a járófelület alatt egy vezetősávot helyeztek el, amelyet egy speciálisan erre a célra tervezett fehér "okosbot" érzékel, a botban lévő eszköz pedig rezgéssel jelzi a vezetővonal irányát. Kiemelték, hogy a plaza belső terei szinte teljesen érintésmentesek, a légtechnikai rendszer UV-lámpás csírátlanító szűrőegységei pedig másodpercek alatt pusztítják el a levegőben lévő vírusok és baktériumok csaknem 100 százalékát. (MTI) Nyitókép: Etele Plaza Facebook-oldala
47 ezer négyzetméter üzlethelyiség, hétezer iroda, öt szint, 1280 parkolóhely. Elkészül: 2009 ősze. További képek a honlapon. Origo City X. Ami Magyarországnak Pusztavacs (vagy korábban Szarvas volt), az Budapestnek a Mázsa tér. Itt van a főváros mértani közepe, ide épül az Origo City. Mondjuk szebb jelét is el tudnánk képzelni a nevezetes pontnak, na de ne legyünk telhetetlenek. Mai ínséges időkben annak is örül az ember, ha egy épületet körívre tesznek és megszaktanak. Három szint, 48 ezer négyzetméter, 70 üzlet. Van még hozzá 64 ezer négyzetméter iroda is. Átadás: 2010 eleje. Honlapféle. Mundo XIV. Naivan a négyes metró Bosnyák téri megállójához igazították a terveket. Kérdés, hogy földalatti közlekedés nélkül is versenyezni tud-e majd az Örs vezér téri Árkáddal. FEOL - Három bizonyítéka is van arra, hogy időutazó – pár hét múlva mindenki hinni fog neki. 65 ezer négyzetméter + 30 ezer iroda. Átadás:? (a helyén álló tanuszoda mindenesetre jövő júniusig üzemelhet) Több kép itt. Mexikói út XIV. Még se név, se dátum, se méretek. Csak annyit tudni, hogy "két budai Skála méretű épületegyüttest" terveznek Zuglóban, a Mexikói út és a Columbus utca által határolt, a BKV tulajdonában lévő telken.
Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el. Az első világháború veszteségi adatbázisa - AdatbázisokOnline. A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi első világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az első világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-től 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködő plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre.
A főigazgató előadásában megállapította, hogy a kutatások során kevesebb hangsúlyt kap a hátország és a személyes sorsok, a levéltárak pedig ezt a hiátust kívánják pótolni. Mikó kiemelte, hogy a BFL és az MNL más módszereket alkalmaztak: míg a fővárosi levéltár DVD formájában adta ki anyagait, addig az MNL hagyományos, majd interaktív kiállítást rendezett. Mikó Zsuzsanna. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Ezután Fülöp Tamás, az MNL megyei főigazgató-helyettes mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár első világháború centenáriumához kapcsolódó, sok szálon zajló és széleskörű programjait, projektjeit. Első világháború - Veszteséglisták 1914-1918 | Arcanum Digitális Tudománytár. Fülöp előadásában kihangsúlyozta, hogy már 2013-ban megindult a felkészülés az évfordulóra, továbbá a levéltárak világháborús programjait is harmonizálták a felkészülés során. A célkitűzések között szerepelt a világháborúhoz kapcsolódó irategyüttesek feltárása, begyűjtése, rendezése, valamint hozzáférhetővé tétele. Fülöp előadásában az iratanyaghoz való hozzáférésre és annak megosztására vonatkozó célkitűzések között külön kitért a levéltárak tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére, forráspublikálásokra, közművelődési tevékenységre, a közművelődési tevékenységekre, valamint az oktatási és levéltár pedagógiai tevékenységekre.
A Kramerius digitális könyvtár állományát, így a Verlustliste szkennelt képeit is, bárki használhatja. A Kramerius anyagában keresni is lehet, de a felhasznált technológia (nyers OCR) miatt nem biztos, hogy sikerül mindent megtalálni. A Verlustliste anyagát 2014 tavaszán az Osztrák Nemzeti Könyvtár is elérhetővé tette az interneten. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Verlustliste, Osztrák Nemzeti Könyvtár: Verlustliste. Osztrák Nemzeti Könyvtár. Rekonstruált veszteséglista. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18. )
A halott katona nem ellenség többé, és az Önök városa a front másik oldalán elesett katonáktól sem tagadta meg a nekik kijáró tisztességet" – mondta Erdélyi Lajos helyettes államtitkár beszédében, majd folytatta. Erdélyi Lajos helyettes államtitkár / Fotó: Körös Hírcentrum "Biztosították, hogy az utókor számára is legyen egy hely, egy szentély, ahol leróhatják tiszteletüket az utódok. Mint ahogy a mai napon mi is megtesszük, emlékezve az első világháborúra, az átélt szenvedésre az ország minden lakosát érintő veszteségekre. Ki ne tudná jobban átérezni a veszteség fájdalmát, és a hősök iránt érzett büszkeséget, mint Békéscsaba városának lakói? Nem hiszem, hogy akadna olyan család ebben a városban, aki ne vesztette volna el, legalább egy hozzátartozóját a vérzivatarban. " "1883-ban alakult meg a császár és királyi 101. gyalogezred, a híres 101-esek tagjainak több mint felét Békés vármegye és Békéscsaba adta. És az önök városa volt az ezred harmadik zászlóaljának otthona is. A magyar alföld vitéz katonái minden fronton dicsőségesen álltak helyt.
"Bár sírok között állunk, mégsem gyászolni jöttünk ide – kezdte beszédében Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere. – Hanem emlékezni, és tiszteletünket kimutatni katonahőseink előtt. Az itt látható sírok felhívják a figyelmünket arra, hogy hőseink emlékének ápolása, valamint a béke megóvása az egyik legfontosabb feladatunk. " Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere / Fotó: Körös Hírcentrum "Az I. világháború kirobbanásakor a katonai mozgósítás nagy mértékben érintette Békés megyét. A nagy háború súlyos véráldozatot követelt a megyétől. A történelmi megye területén élők közül közel 10 ezren haltak hősi halált. Békéscsaba történetének egyik, hanem a legmegrázóbb eseménye volt a 101-es gyalogezred harcba vonulása az első világháborúban. Az első világháború hősi temető olyan történelmi érték, amely múltunk megőrzésének egyik fontos szimbóluma, a hősök iránti tisztelet méltó kifejezése. " – mondta Szarvas Péter. "Békéscsaba sírkertjében állva az ember keserédes gondolatok között tekint körbe az elesett katonák nagy számát, de egyben látva azt is, hogy a város gondol a háborúban odaveszett katonák emlékének ápolására.
A Verlustliste (veszteséglista, veszteséglajstrom) a Nagy Háború ( első világháború) idején a Császári és Királyi (K. u. K. ) Hadsereg Hadügyminisztériuma által szinte napi rendszerességgel kiadott jelentéssorozat volt. A jellemzően 40–80 oldalas füzetek (összesen több, mint 39 000 oldal) a tisztek, az egyéves önkéntesek, majd a legénységi állomány veszteségeit tartalmazzák a katonai névsorokban. 1914–1915-ben ezen jelentések pótlásokat és kiegészítéseket is tartalmaztak, 1915-től a füzetek végén kiegészítéseket és javításokat tettek közzé. Az anyag az Monarchia teljes területéről (Csehország, Galícia, Tirol, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Ausztria stb. ) besorozott katonák adatait tartalmazza, a füzetekben jellemzően a következő adatok szerepelnek: név, rang, katonai egység neve, illetőségi hely, születés éve és a "veszteség típusa". Ez utóbbi lehet elhalálozás (általában dátummal), sérülés, hadifogságba esés (sokszor hellyel együtt). A Verlustlisté vel párhuzamosan futott 1918-ig egy másik sorozat is Nachrichte über Verwundete und Kranke (Hírek a sebesültekről és betegekről) címmel, közel 28 000 oldal terjedelemben: ezen adatbázis a sérültekről megadja a sérülésük típusát és azt, hogy a Monarchia melyik kórháza kezeli a sérültet, továbbá a halálozás okát és esetlegesen a temetés pontos helyét.