2009. december 14. 09:57 MTI Elkészült Alekszandr Szolzsenyicin A GULAG szigetvilág című alkotásának rövidített változata az orosz iskolások számára - közölte a Nobel-díjas író özvegye, Natalja Szolzsenyicina. A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a minap adta át a rövidített kiadást az oktatási minisztériumnak. Az eredeti mű majdnem ötödére rövidült. Az "iskolai kiadásban" megmaradt mind a 64 fejezet, de egyes fejezetekből csak a címet hagyták meg, a fejezet tartalmát a szerkesztő "meséli el". "Remélem, hogy sikerült megőrizni minden sor szellemét, és eközben nem elpocsékolni a mű hevét, haragját és szenvedélyét" - mondta az özvegy. Natalja Szolzsenyicina közölte, hogy az író beleegyezett a mű rövidített változatának kiadásába, s a rövidített változat elkészítésére őt kérte meg. A Gulag (GULAG) a Lágerek Főigazgatósága (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) elnevezés rövidítése, a Szovjetunióban a kényszermunkatáborok, telepek és börtönök, az úgynevezett javító-nevelő intézmények rendszerét felügyelő csúcsszervet nevezték így.
A veszély reális volt, és különösen Hruscsov 1964-es bukását követően erősödött föl. Sztálin halála után, a desztalinizációs korszakban sem történt rendszerváltás, noha a Gulag-lágereket 1960-ban formálisan felszámolták, de a kényszermunkatáborokat nem, és a koncepciós politikai büntetőeljárások sem szűntek meg. Igaz, nem milliókat, de tízezreket így is megnyomorítottak az isten háta mögötti "javító-munkatáborokban". Az állam továbbra is üldözte a tőle független, a vele kritikus gondolatokat meg a szabadságra vágyó embereket. Így aztán írónk nem kérhetett nyilvános segítséget, csak egykori rabtársaira és azok ismerőseire támaszkodhatott. Ők viszont többnyire nem akartak kockáztatni azzal, hogy betársulnak az írásba. Azért így is komoly áldozatot hoztak az igazság feltárásáért, amikor névvel vagy név nélkül elmondták vagy leírták történetüket Szolzsenyicinnek. Nekik mondott többször is köszönetet az író. A legfájóbb talán Varlam Salamov visszautasítása lehetett, aki kolimai történeteivel szintén sokat tett azért, hogy ne lehessen eltitkolni a Gulag bűneit.
(Igaz, inkább az egzotikus szexszimbólumot látták benne. ) Irodalmi érzékenységet feltételez, hogy megörökítették Szolzsenyicint, aki feltehetően kikérte volna magának, hogy Marxszal egy légtérbe került. Szolzsenyicintől akkor még csak az Ivan Gyenyiszovics egy napját ismerhették − A Gulag-szigetvilág című regénye, amiért kiutasították a Szovjetunióból, 1973-ban jelent meg −, meg az irodalmi Nobel-díjának történetét. A végeredmény: az erotikus ábrázolásokkal is jócskán kipingált szoba ma a magyar pop art egyik legfontosabb művét rejti, amelynek hangulata Heinz Edelmann Sárga tengeralattjáróját idézi, hirdetve: az ember belső szabadságát egy diktatúra sem veheti el. A mű avatóján kétszáz fős vendégsereg és a rendőrség is megjelent. Most pénteken is tömeg gyűlt össze Kőszeg Ferenc lakásán – oszlatás nélkül – annak alkalmából, hogy a Fuga építészeti központban irodalmi délutánnak beillő konferencián ünnepelték meg: a képzőművészeti egyetem oktatói és diákjai – Kieselbach Tamás támogatásával – restaurálták az időközben műemléki védettséget kapott, megkopott alkotást.
A "Szolzsenyicin-kérdést" már 1967-ben napirendjére tűzte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az 1974-es manifesztum megjelenése után a viták a pártvezetésben már csak arról folytak, hogy a megzabolázhatatlan írót börtönbe vessék, száműzzék, kiutasítsák vagy "véletlen baleset" áldozata legyen. Végül Jurij Vlagyimirovics Andropov – a KB titkára, a PB tagja, a KGB vezetője – javaslatára a kiutasítás mellett döntöttek. Szolzsenyicint 1974. február 12-én letartóztatták, a Legfelsőbb Tanács hazaárulás vádjával megfosztotta állampolgárságától, másnap felültették egy NSZK-ba tartó repülőgépre. A száműzött író (Kép forrása: Wikipédia/ Verhoeff, Bert / Anefo/ CC0) Könyvét szocializmus- és kommunizmusellenes pamfletnek nyilvánították, az Írószövetség a kapitalizmus hívének, az imperialisták szálláscsinálójának, fasisztának, sovinisztának és népellenesnek bélyegezte. Az írónak Willy Brandt nyugatnémet kancellár politikai menedékjogot adott, de Szolzsenyicin néhány nap múlva Zürichbe távozott.
Elárulom nektek: ne hajszoljatok délibábokat, vagyont, rangot: a gyűjtés évtizedes idegeskedésbe kerül, ám a vagyon egyetlen éjszaka elkobozható. Éljetek úgy, hogy higgadt fölénnyel nézzétek az életet, ne féljetek a bajtól, ne áhítozzátok a boldogságot, hiszen mindegy: a keserűség sem végeérhetetlen, a gyönyörűség sem feneketlen. Elégedjetek meg azzal, ha nem fagyoskodtok, ha a szomjúság és az éhség nem szaggatja karmaival bensőtöket. Ha nincs kettétörve a gerincetek, ha mindkét lábatok mozog, ha hajlik mindkét karotok, ha mindkét szemetekkel láttok és mindkét fületekkel hallotok - ugyan kit kéne irigyelnetek? És miért? Az irigység titeket magatokat emészt a legjobban. Dörzsöljétek meg a szemeteket, mosdassátok tisztára a szíveteket, és becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jó szívvel vannak irántatok. Ne bántsátok, ne szidjátok őket, ne váljatok el egyiküktől sem haraggal: hiszen nem tudhatjátok, nem ez volt-e az utolsó cselekedetetek a letartóztatásotok előtt, s akkor így maradtok meg emlékezetükben!... "
Így Sztálin közelebb került azon tervének megvalósításához, hogy birodalma határait kiterjessze az egykori cári Oroszország által uralt területekre. A téli háborút ugyan Finnország végül elvesztette, de függetlenségét meg tudta őrizni, a szovjet hadseregnek pedig óriási veszteségeket okozott. A Szovjetunió megszerezte Viborgot és Karélia jelentős részét. Így Szentpétervár (akkor még Leningrád) föllélegezhetett. A Barbarossa-hadművelet megindításába ugyanakkor Finnország is bekapcsolódott, és visszaszerezte az elvesztett területei nagy részét. Sőt, finn alakulatok részt vettek Leningrád ostromában is a németek oldalán. Mannerheim és Hitler többször találkozott, a finn marsall pedig azon kevesek egyike volt, akiről a náci diktátor is elismerően nyilatkozott. A harctereken azonban változás állt be, és a németek mellett a finnek ellen is megindultak a szovjet csapatok, azonban az ország megszállásától eltekintettek. 1944-ben Finnország békét kötött a szovjetekkel, ami további területek elcsatolásához vezetett, a finnek pedig elveszítették kijáratukat a Barents-tengerre.
Az épületek sokszínűségében azonban a középen lévő kulturális hagyományok is aktívan szerepet kaptak és olyan újfajta gondolatok is mozgatták a tervezők töltőtollait, mint az egyéniség szabadsága. Szecessziós Magazin. Röviden összefoglalva, a szecesszióra a konzervatív építészettel kapcsolatos továbblépésként, és a modern irányzatok előfutáraként tekinthetünk. A szecesszió változatos stílusa A szecesszió szót hallva leginkább a virágzó falak és tetőcserepek juthatnak eszünkbe, azonban – az előbbiekben taglalt sajátosságai miatt – talán az egyik legváltozatosabb és legnagyobb eltéréseket mutató, de mégis egy építészeti stílusnak tekinthető irányzatról beszélünk: nagyon sok szecessziós épület csak lágy, minimalista díszítéssel hirdeti egyediségét, de akadnak olyanok is, amelyek a középkori hagyományokból táplálkoznak. A budapesti szecessziós épületek számos esetben más nemzetek építészeti hagyományaira is támaszkodva várják a mai napig látogatóikat, lakóikat. A keleti építészet egyes jeleit megtalálhatjuk például a Kazinczy utcai Zsinagóga homlokzatán, de számos lakóépület büszkélkedik skandináv sajátosságokkal is.
Már-már úgy tűnt, hogy a Hungária sorsa végleg megpecsételődött, a homlokzat kivételével az épület minden részét lebontották, de a 2010-ben elkészült felújítással megmenekült a végső megsemmisüléstől, így ismét megcsodálhatjuk a csodás Zsolnay-burkolatot, a forgóajtó bronzból készült díszeit, a fényűzően kialakított előcsarnokot. Részben látogatható. Iparművészeti Múzeum 6/10 Az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ra, vagyis a millennium idejére készült el. Ferenc József is meglátogatta az épületet, de – a korabeli sajtó egy részéhez hasonlóan – nemtetszésének adott hangot az épület stílusa miatt. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint megvalósult épület múzeumnak és iskolának is helyet ad. A díszítésben egyaránt felfedezhetjük a magyar népművészet hatását, valamint ázsiai és perzsa elemeket. Útikalauz a szecessziós Budapest felfedezőinek - HG.HU. A múzeum legnagyobb, központi csarnoka az indiai, korabeli szóhasználattal 'hindus' művészettel való szoros kapcsolatról árulkodik. A homlokzatot és a tetőt a Zsolnay-gyár kerámiái díszítik.
Ilyen a Főkapu, az Elefánt ház, a kilátó. Szecessziós séta Budapesten, áprilisban – Klasszik Rádió 92.1. Állatkerti belépővel lehetőség van átmenni a Holnemvolt Várba is, ami régen Vidámparkként üzemelt. Budapesti Állatkert bejárata (fotó: pixabay) Bízom benne, hogy kedvet kaptatok a felfedező sétára, és sikerül a térkép segítségével gördülékenyen megtalálnotok az épületeket, és másfajta élményekkel gazdagodtok Budapestet illetően. Budapesti szálláshelyek >> /Fotók: Zsinóros Andrea, shutterstock/ Hogy tetszett a bejegyzés? Tetszik Tetszik 100% Imádom Imádom 0% Vicces Vicces 0% Hűha Hűha 0% Nem tetszik Nem tetszik 0%
Pest egyetlen megmaradt copf stílusú háza 1810-ben épült, így bizony már 210 éves múlttal rendelkezik, ami nemcsak az épületen, de történetén is "meglátszik". Eredetileg Jakabffy táblabíró magánpalotája volt, de műteremtől a sörözőn át az autószerelő műhelyig elég sok funkciót betöltött, a rejtett ajtók mögött még bordélyház is üzemelt. Idén ez a Budapest100 legidősebb háza, ahol pincétől a padlásig bejárva ismerhetjük meg az épület, Pest és a lakók történetét. Nyitvatartás: SZOMBAT 10:00 – 16:00, VASÁRNAP 11:00 – 16:00 Százados úti művésztelep, rület, Százados út 3–13. A 2-es metró Stadionok állomásától pár perc sétára található Budapest első és legrégebbi folyamatosan működő művésztelepe. Az egyszintes, nagy alapterületű tornácos házak megbújnak a hatalmas fák és kiskertek mögött. Hangulatában a Wekerletelepet idézi, azonban itt felbukkannak majd' kétemelet magas, zömök, lapos tetejű és kazettás ablakokkal ellátott épületek is: a műtermek. Remek terep vasárnapi ebéd utáni lézengésre, ahol még a gyerekeknek is találunk programot.
Már átadásakor teljes elismerést váltott ki a hatalmas ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a belső terek kialakítása, a különlegesen ívelt ajtókat díszítő "sujtásos" ornamentika, a nép- és földtani motívumokat hordozó kerámiadíszítés és a Zsolnay gyár által készített mázas tetőcserép. Kevesen tudják, hogy a kéklő tetőről csodás kilátás nyílik fővárosunkra. Szenes-Ház, Budapest A legszebb szecessziós pesti lakóházak egyikét ifj. Nagy István tervei alapján Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelő építtette 1906-ban. Ami még jelenleg is megcsodálható: pillangókat mintázó kovácsoltvas korlátok, különleges virágdíszítés, magyar népművészeti motívumok a külső falakon. Kék-templom, Pozsony Bár ma már nem hazánk része, a szecesszió virágzásának idején a Magyar Királysághoz tartozott Pozsony városa, ahol 1909 és 1913 között Lechner Ödön tervei alapján, Apponyi Albert miniszter felkérésére épült fel az Árpád-házi Szent Erzsébet templom, közkeletű nevén: Kék templom, amely a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékét is őrzi – amolyan szimbolikus mauzóleumként.
Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Épületek Iparművészeti Műzeum Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Szecesszió Háza - Bedő-ház Postatakartékpénztár / ma a Magyar Államkincstár épülete Brit Nagykövetség - volt Hazai Bank épülete Vakok Országos Nevelő és Tanintézete Dreschler Palota Gresham Palota Ferenciek Tere - Párisi Udvar