Pilinszky János: Publicisztikai írások. A szöveg megjelenése: Új Ember, 1974. december 15. Zene: Pachelbel - Canon in D played by Per Olov Kindgren. Felolvassa és szerkesztette: Eszel Gyula. Köszönet Galló Ágnesnek. Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. ADVENT - Magyar Katolikus Rádió. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi,, meglepetés"; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses.... Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
a várakozás időszaka Az idei esztendőben november 28-án, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak. Advent szó a latin "adventus Domini" kifejezésre utal, ami annyit jelent: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Csöndes adventi imaiskola Pilinszky Jánossal (3.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az Élet Urát. A keresztény- és minden emberi közösség közös tapasztalata, hogy a nagy eseményekre készülni kell. Így az ókorban az uralkodó érkezését már hetekkel az esemény előtt hírmondó adta tudtul, hogy a helyiek rendbe tehessék az utakat, a házakat. Ilyen esemény az advent is: amikor a Királyok Királyának érkezését várjuk, akkor nemcsak környezetünket, házainkat, hanem szívünket és emberi kapcsolatainkat is rendbe szeretnénk tenni. Az újkor adventi szimbólumának számít az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorúra elhelyezett négy gyertya az adventi időszak négy vasárnapjára utal.
Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk a zt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi "meglepetés"; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Pilinszky János: A várakozás szentsége Advent 4. vasárnapjára – A Mi kisvárosunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától.
(Új Ember, 1967. november 26. ) ADVENT első vasárnapján a szent olvasmány a lélek hajnaláról beszél: "Múlóban az éjszaka, közeledik a nappal. Hagyjuk el tehát a sötétség cselekedeteit és készüljünk fel a világosságra. Járjunk becsülettel, mint fényes nappal illik. " S mindjárt meg is mondja, miképpen lehetséges ez: "Öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust. " Az egyházi év nem a világ teremtésének fölidézésével, hanem Jézus megtestesülésének ünnepkörével indul. Isten megtestesülése közöttünk magának a teremtésnek is legcentrálisabb mozzanata ugyanis; Isten szeretetének legmélyebb megnyilvánulása. A teremtést nekünk a megtestesült Isten jelenti ezentúl, s ezért kell már életünkben, nem a világba, hanem az Úrba beöltöznünk. A teremtés, mi idáig Isten hatalmáról beszélt a véghetetlen távolság és a titokzatos szépség nyelvén, ezentúl a szeretet bensőségességével szól hozzánk. Isten szeretet: szeretetből teremtett és az örök szeretetre hív bennünket. Az Evangéliumban Szent Lukács az Úr utolsó eljövetelét idézve: lényegében ugyanennek a teremtő, megtestesülő szeretetnek végső beteljesüléséről beszél.
Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és "jogosabb" birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi "meglepetés", lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Az adventi időszak a Krisztus utáni 5. századtól ismert. Jeruzsálemben eleinte csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek a keresztények, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa azonban már négyben állapította meg számukat. A 11. századtól kezdve az adventi liturgia jelentősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnapból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban, rendelkezése ma is érvényben van. Egyedüli kivétel a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasárnapból áll.
Mik az új energetikai követelmények? Az Európai Unió irányelveihez kapcsolódóan Magyarország 3 lépésben teszi meg az épületenergetikai követelményrendszer kiigazítását. Ez összességében kb. 40%-kal szigorúbb előírásokat jelent az épületek hőszigetelésével és energiaellátásával kapcsolatban. Mik az új energetikai követelmények? - SIP-ház. A hagyományos téglaépületek kivitelezése drágulni fog. Az alábbi információkkal segítséget nyújtunk az eligazodásban. Az általunk forgalmazott épületszerkezetek és épületenergetikai rendszerek már most megfelelnek a majd csak 2020-tól érvényes legszigorúbb előírásoknak, sőt túl is szárnyalják azokat! 1.
A szellőző levegő mennyisége és szerepe az épületenergetikában Az optimális szellőző levegőmennyiség bejuttatása a térbe kulcsfontosságú. Egyáltalán nem mindegy, hogy bejut-e a szükséges levegőmennyiség, azaz a mennyiség épületfizikailag, vagy komfort szempontból elegendő-e, valamint az energetikai feltételt is kielégíti-e egyben. Megfelelő szellőzés hiányában a lakásban termelődő pára és egyéb, a lakásban felgyülemlő szennyező anyagok sem tudnak eltávozni a helyiségekből, ami a párásodás, penészedés problémájához vezet. A gyakori ablaknyitásos szellőztetés nem jelent már megoldást, ha kiengedjük a meleget az ablakon, akkor mi értelme a vastag hőszigetelésnek, és a légtömör, jól szigetelt nyílászáróknak? Amennyiben jobban feltárjuk egy átlagosnak mondott, nem felújított ház épületenergetikai jellemzőit, és számítással meghatározzuk a különböző transzmissziós veszteségeket, láthatjuk, hogy a szellőzésnek tulajdonítható az összes hőveszteség körülbelül 40%-a. Amennyiben nagyon jó hőszigetelő képességű épületet tervezünk, vagy azzá teszünk egy meglévőt, akkor a szellőzés transzmissziós veszteségekben betöltött szerepe fokozódik.