A Magas-Tátra növény és állatvilága nagyon gazdag. Több mint 1400 magasabb rendű növényfaj található itt, melynek alapját az alpesi-közép-európai növényfajok alkotják, valamint több különleges állatfaj is megtalálható, melyek fokozottan védettek a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) egész területén, az év minden szakában. Az éghajlata többnyire hegyvidéki, alpesi jellegű, tehát hideg és nedves. A hó 1300 m felett (a völgyekben) 180 napon, 1800 m felett (a legmagasabb területeken és a különösen árnyékos északi lejtőkön) akár 250 napig képez összefüggő takarót. A Magas-Tátrában egész évben jellemző a szeles időjárás. Gerlachfalvi-csúcs: A Kárpátok teteje. Az éves átlaghőmérséklet 1 000 m tengerszint feletti magasságban 5 ° C, júliusban 15 ° C körül mozog. Túrázásra a legalkalmasabb időpont az őszi időszak, amikor az időjárás viszonylag stabil, és az alacsonyabb hőmérséklet miatt a kilátás is kitűnő. Idegenforgalmi szempontból a Magas-Tátra Szlovákia legértékesebb régiója, és a téli sportok központja. Széleskörű lehetőségeket nyújt síelésre, sífutásra, túrázásra és kikapcsolódásra egész évben.
Az Északkeleti-Kárpátok a Kárpátok hegységrendszer része. A Tapoly völgyétől a Borsai -hágóig, gyakorlatilag Románia határáig fut, keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják, a Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza. Legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061 méter) a Máramarosi-havasokban. Köllő-bio-túra: A Kárpátok legmagasabb pontja. A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik. Az ukrajnai résznek Ukrajnában általában Ukrán-Kárpátok a neve. Földrajzi, geológiai leírása [ szerkesztés] Az Északkeleti-Kárpátokat a Kárpátokban általában megfigyelhető négy vonulatból csak kettő, a külső flis- és a belső vulkáni vonulat alkotja. A kettő közötti szirtöv gyengén fejlett, a vulkáni kitörések anyaga nagyrészt betakarja, alig megfigyelhető. A kristályos maghegységek is hiányoznak, csupán a Máramarosi-havasok délkeleti részében nyúlik be egy szakaszon a Keleti-Kárpátok kristályos vonulata. Flis-vonulat [ szerkesztés] Az újalpi fázisokban felgyűrődött, kifelé ellaposodó flis redők adják a hegység fő tömegét.
3. nap Egész napos túra során meghódítjuk a Keleti Kárpátok és a Radnai legmagasabb csúcsát, a fenséges Horthy-csúcsot avagy Nagy-Kövest. Borsa mellől indulunk, utunk enyhe emelkedésű szekérút jellegű szerpentinen emelkedik egyre feljebb, egészen az alpesi legelőkig. Kb 3 órás túra után érkezünk a Mosolygó-tó katlanjába. A gyönyörű magashegyi tengerszem mellett letáborozunk és innen hódítjuk meg a csúcsot (1, 5 óra jól kitaposott, szerpentinező gyalogösvényen). Megtekintjük a salgótarjáni leventék emlékművét. A csúcshoz vezető ösvény mellett végig sok száz rododendron-bokor virít rózsaszínben. Kb délben érkezünk a csúcsra, ahonnan a Keleti-Kárpátok legszebb körpanorámája tárul elénk, látszanak a Radnai csúcsai, a Cibles, a Máramarosi-medence, a Kelemen-havasok. ereszkedés ugyanazon az útvonalon. Egész napos túra, 8-10 óra gyaloglás. (Szint 1300 m, táv 12 km, könnyű terepen). 4. nap a bőséges reggeli után indulunk Szatmárnémeti fele. Megállunk Barcánfalván, ahol megnézzük az egyedülálló ortodox kolostorkomplexumot, megállunk a híres szaploncai vidám temetőnél.
000 hektár területen. A magashegységi régió még alig látogatott, ezért zsúfoltságra egyik hónapban sem kell számítani. A hegység Magyarországról és Erdélyből egy nap alatt elérhető, így ideális egy-egy rövidebb túrára is.
2016-ban százezer lakosra 345 rák miatti haláleset jutott Magyarországon, ez a legnagyobb arány az Európai Unión belül – derült ki az Eurostat kedden, a rákellenes világnapon közzétett statisztikáiból. A tagállamok (és EU-n kívüli európai országok) kötelező adatszolgáltatásán alapuló statisztika szerint Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában sem sokkal jobb a helyzet, ott is rendre háromszáz feletti esetszám jut százezer lakosra. Lesújtó lehet jövőre a magyar halálozási statisztika. A skála másik végén mediterrán és skandináv országok találhatók főként: az élen Ciprus, Finnország és Málta áll 194, 200, illetve 221 esettel százezer lakosra vetítve. Az uniós átlag 257 eset, ami stabil, de lassú javulást mutat a 2011-ben mért 266-hoz képest. A Magyarországon mért 345 eset/százezer fő egyébként lassú javulást jelent az előző évek rák miatti halálozási rátáihoz képest: a részletes adatok szerint 2011-ben 357, 2012-ben 361, 2013-ban 352, 2014-ben 348, 2015-ben pedig 346 eset jutott százezer magyar lakosra. Ezekkel az értékekkel minden évben megelőztük az EU összes többi tagállamát.
A GKI az egészségügy helyzetéről szóló idei tanulmánya azt írja, hogy a halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségeket tekintve a visegrádi országok közül Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, de a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, sőt az emésztőrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet. A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legtöbb: 385. A 9, 7 milliós lélekszámra vetítve ez azt jelenti, hogy mostanában évente mintegy 37 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy megelőzhető lett volna a haláluk. Index - Gazdaság - Nézze meg a saját szemével a magyar halálozási adatokat!. A magyar érték 14 százalékkal rosszabb, mint a szlovák, 39-cel, mint a cseh, és 43 százalékkal, mint a lengyel, míg az EU-átlagot 89 százalékkal haladja meg. Igaz ugyanakkor, hogy az ezredforduló utáni 16 évben a 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma minden vizsgált országban csökkent, és a csökkenés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, összesen 42 százalékos.
Most viszont egy fekvőgipszben marad a beteg sokáig, így ez a fenti egészségügyi problémákhoz vezethet" – mondta dr. Kirschner András, aki szerint a koronavírus és az egészségügyi ellátástól való félelem következtében sok százan fogják az életüket veszíteni más betegségek következtében. Ennek két fő oka lehet, hogy vagy nem kérnek időben orvosi segítséget, vagy pedig a(z) – korábban sem zökkenőmentesen működő – ellátórendszer túlterheltsége miatt túl későn részesül ellátásban a beteg. 2021-től kezdődően észrevehető lesz majd a nem COV19 miatti halálozási statisztika romlása. Láthatóan meg fog nőni a daganatos betegségek következtében elhunytak száma, mivel most bizonytalan ideig szünetelnek a vastagbél és emlőrák vagy nőgyógyászati szűrővizsgálatok – tette hozzá. ( nyomán – Fotó: Getty Images)
2021 49. hetében, december 6. és december 12. között 3482 fő hunyt el Magyarországon, 35 százalékkal többen, mint a járvány előtti öt év (2015-2019) azonos hetének átlaga (2576 fő). Ebben az időszakban naponta 180-200 koronavírus-fertőzés miatt elhunytról számolt be a A 2020-as év azonos hetéhez képest, azaz a második hullám tetőzésének időszakához képest a 49. heti halálozás 16 százalékos csökkenést mutat. Egy héttel korábban, a 48. héten a járvány előtti évek 48. hetének ötéves átlagát (2456 fő) 57 százalékkal haladta meg az elhunytak száma (3846 fő), az előző évhez képest 5 százalékos a csökkenés. A halálozás alakulásának területi megoszlását a KSH heti monitorja a 35-47. hétig (szeptember első hetétől november végéig) összesíti, ezek a számok az egy évvel korábbi őszhöz képest két megye kivételével mindenhol növekedést, több megyében kiugró - Csongrád-Csanád megyében 34 százalékos, Tolnában 32 százalékos, Békésben 23 százalékos, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 22 százalékos, Bács-Kiskun megyében 21, Somogyban 20 százalékos - emelkedést mutatnak.
Elmondta, sok olyan beteget látnak el háznál Budapesten, akikhez nem indokolt a mentő, de sem a körzeti orvosa, sem a központi kerületi orvosi ügyelet nem megy ki. Számos betegség távdiagnosztikával nem gyógyítható. Az OMSZ nagyon leterhelt, és a vírus okozta helyzet rávilágít arra is, hogy a központi háziorvosi ügyeleti rendszer Budapesten messze nem tökéletes – jegyezte meg, hozzátéve, ő is tapasztalja, hogy aki teheti, az inkább otthon marad és egészségügyi intézmény közelébe sem megy. Viszont ez rendkívül rizikós több nagy betegcsoport esetén. Kirschner András kitért arra is, hogy véleménye szerint vannak olyan szakorvosi vizsgálatok és orvosi beavatkozások, amelyek szüneteltetése később súlyos egészségkárosodáshoz vezet. A koronavírus és az egészségügyi ellátástól való félelem következtében sok százan fogják az életüket veszíteni más betegségek következtében. Vagy azért, mert nem kérnek időben orvosi segítséget, vagy hiába áll fenn a panasz, az ellátórendszer esetleges akadályai miatt senki sem látja el őket időben.