Úton - Az eredeti tekercs (új kiadás) | 9789634798095 1951 áprilisában Jack Kerouac három hét alatt, a spontán alkotás lázában írta meg az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát – ahogy száguldoztak a "jajongó kontinensen" át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az életből. A beatnemzedék első nagy műve volt ez – előbb született, mint Ginsberg Üvöltése vagy Burroughs regénye, a Meztelen ebéd –, de csak 1957-ben jelenhetett meg, miután Kerouac átírta: kihagyta az akkoriban még botrányosan merésznek számító részeket, és minden szereplőnek más nevet adott. Az ős-Úton csak jóval Kerouac halála után, 2007-ben jelent meg először, s azóta a mű két változatban létezik – mindkettő autentikus, de az Eredeti tekercs a maga nyersebb módján még inkább kifejezi a beatnemzedék életérzését és törekvését: hogy spontán, gátlástalan, lázadó, lüktető, száguldó, őrült, az élet titkának mélyére hatoló, új irodalmat akartak létrehozni.
1922. március 12-én született Jack Kerouac amerikai író, a beatmozgalom névadója, az Úton című kultregény szerzője, akinek munkássága olyanokra hatott, mint a Beatles, Bob Dylan vagy Jim Morrison. Spontán, vallomásos írói stílusa pedig műfajt teremtett. Jean-Louis Lebris de Kérouac néven született a massachusettsi Lowellben. Apja sokáig nyomdászként dolgozott, de a gazdasági válság idején elvesztette állását, s attól kezdve különböző szerencsejátékokba fogott, hogy családját megmentse a nyomortól. Próbálkozásai kevés sikerrel jártak, a csalódottság és elkeseredés végül az alkohol rabjává tette. Kerouac életében - bár apjával is jó volt a viszonya - édesanyja, vagy ahogy írásaiban említi: Memere volt a meghatározó személy, akitől a katolicizmus, a misztika iránti fogékonyságot is örökölte. Angolul csak az általános iskolában tanult meg, és kamaszévei végéig gyengén beszélte a nyelvet, anyjával franciául társalgott. Komoly kisgyerek volt, sokat olvasott, és maga is kísérletezett rövidebb írásokkal.
. Hasonló elérhető termékek 3 500 Ft Termék ár: 3 500 Ft Beat – azaz "ütött", "vert", "szakadt"; beat – azaz egy új zene és új kultúra lüktetése; beat – azaz tiltakozás, őrület, száguldás; beat – azaz egy új nemzedék, amelyik új, spontán, vad és az élet titkának mélyére hatoló művészetet akar létrehozni. A beat nagy pillanata volt, amikor 1947-ben Jack Kerouac, a fiatal író, aki még csak kereste a hangját, találkozott Neal Cassadyvel, majd többször is beautózták az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait – s közben hol William Burroughsnál töltöttek heteket, hol Allen Ginsberggel folytattak hosszú beszélgetéseket, hol nagy szerelmeket éltek át, hol a pillanatnyi testi örömökben, egy kuplerájban vagy a féktelen ivásban keresték a tökéletes elragadtatást, és dzsesszt hallgattak, s aztán újra száguldottak a "jajongó kontinensen" át, valami felé, vagy talán valami – a leples bitang? – elől, aki mindig az ember sarkában jár. Majd 1951-ben Kerouac három hét alatt megírta utazásaik történetét, az "ős-Úton"-t, az "eredeti tekercset", amelyben lázasan lüktet a beat, de ez a könyv – akkor – nem jelenhetett meg.
Neal őrülete a "szent őrület", a megérzés teljességének élménye. Az őrület, ami nélkül nem születik művészet – mondanám, de nem lenne igazam. Hiszen Neal bármennyire inspiráló, az alkotást tekintve impotens. Hiszen Jack, az író (a művész) nem "szent őrült". Neal a hős, Jack a krónikása. Jack hallatlanul őszinte, az irodalomban oly ritkán láttatott cselekvésképtelen, lúzer mivolta a legtisztább művészi pozíció. A "hősök" cselekszenek, míg a történeteiket a lúzerek írják, ha olykor azt is el szeretnék hitetni velünk, hogy ők voltak a "hősök". Nem utolsó sorban az Úton sikerének ez az egyik oka, hiszen akármennyire is fáj, a legtöbbünknek zsigeri szinten könnyebb Jackkel azonosulni – az ő "tanúság-pozíciójával", a saját kételyekkel tömött, habozó csetlés-botlásával, amely hagyja megát tovasodorni Neal tornádó-személyiségének "szele" által mindenféle helyzetbe. A helyzetekbe, amelyekre Jack emlékszik – mert Neal a megérzés, a beleélés mellett másra egyre kevésbé képes, mondhatnám úgy: folyvást a regény végi szétesett, beszédképtelen állapot felé utazik.
A középkori egyetemi oktatás rendszerében két részre osztották fel, az alsó szinten oktatandó triviumra és az utána következő quadriviumra. Az itáliai humanizmus hatására a 15. század elejének firenzei művészei azért küzdöttek, hogy a festészetet, a szobrászatot és az építészetet is ismerjék el szabad emberhez méltó, szellemi foglalkozást jelölő művészetként. Ez biztosította a művészek kiemelkedését a kézművesség szintjéből. A hét szabad művészethez általában egy–egy antik tudóst, filozófust társítottak (ld. pl. Andrea da Firenze freskója, Aquinói Szent Tamás allegóriája, Firenze, Santa Maria Novella, Spanyol kápolna, 1360–as évek). Kultusz-szobor: az ókori vallások kultikus tiszteletben részesített szobra. A szoborban az istenséget jelenvalónak tekintették. Az istenség szentélyében lakik, ellátásáról a szentély papjai gondoskodnak. 7 művészeti ág alól. A kultusz lényegi elemeit a napi, rendszeres áldozatok és az istenségek ünnepeinek megtartása jelenti. Az ókori-keleti szentélyekben a szobor udvartartását az istenség köréhez tartozó kisebb istenségek, a személyzetét pedig a templomban szolgáló papok jelentették.
Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy jelképével A hét szabad művészet (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) a tananyaga. A képregényeket tekinthetjük a 9. művészeti ágnak?. Tartalma [ szerkesztés] Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak "szabad emberhez méltók. " A hét szabad művészetet két további csoportra osztották. I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok ("Hármas út") Grammatica – Nyelvtan Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos, szóbeli kifejezése Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve ("Négyes út") Astronomia – Csillagászat Aritmetica – Számtan Geometria – Mértan Musica – Zene Eredete [ szerkesztés] Maga a rendszerezés Martianus Capella Kr.
Valójában nincs – talán nem is lehet – megkérdőjelezhetetlen tipológia, alá-, fölérendelés, nemhogy a képzőművészetet illetően, de az időről időre modellként szolgáló, régi retorikai hagyományokra támaszkodó irodalomelméletben sem.
A művészet utánzáselméletének kritikája: Az utánzás fogalma nem fedi a művészet lényegét: Kinek van szüksége egy olyan valóság másaira, amely már előttünk áll? A valóság utánzása a legtöbb művészeti ágra nem is jellemző: Mit utánoz az építészet? Pl. gótikus stílus, → voltaképpen az erdőt utánozza. Ez még igaz is lehet, de ha emlékeztet is ugyan bizonyos természeti tárgyakra, magának az épületnek a lényege és jellegzetessége nem az erdő vagy más természeti jelenség utánzásában áll. Nem utánzó művészet a zene. Ha vannak is ilyenféle zenei törekvések, és természet hangjai alapvető élményként vannak jelen a zeneművekben, a zene mégis a természetben fel nem lelhető alapvetően új hangzást teremt meg. Hét szabad művészet – Wikipédia. A zene legtöbbször nem mintázza, utánozza a természet hangjait, hanem érzelmeket fejez ki. Képzőművészetekre lehet még leginkább elmondani, hogy utánoz valamit, de a szépművészeteket már csak némi erőltetéssel tudnánk az utánzás kategóriájába bepréselni. A művészetben soha nem az önmagáért való híven utánzás a cél.
Az, hogy miért éppen a látványon alapuló művészeti ágakkal foglalkozik a művészettörténet, szorosan összefügg az idők során kivívott rangjukkal. A római császárkor végén alakult ki a "hét szabad művészet" - septem artes liberales - csoportja, de tudnunk kell, hogy ezeket nem a mai értelemben nevezzük művészetnek, pontosabb, ha mesterség, jártasság vagy még inkább a mai tan vagy tudomány szót értjük alatta. A filozófiából és a retorikából - eredeti értelmében szónoklás tudománya - kiváló szellemi jártasságokat és rendszerezett tudást foglalta össze, ide tartozott az aritmetika, geometria, a zene, grammatika is. Ez a felosztás élt tovább a középkorban: az artes liberales a szabadokhoz méltó rangos szellemi tudást, az artes mechanicae az alacsonyabb rendű kézművességet jelentette. 7 művészeti ag亚. Kivételes helyzete volt az építészetnek, amely technikai oldalát tekintve a kézművességhez tartozott, mint tervező szellemi tevékenység viszont az aritmetikával, geometriával és zenével volt egyenértékű. Ez a szemlélet érvényes volt még a reneszánsz művészetelméletben is, de az építészetet, festészetet és szobrászatot, mint a rajztól (disegno) függő művészeti ágakat jelölte meg.