A hét elején jelentette be a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, hogy augusztus végén nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten a világ ma sokak szerint legjelentősebb élő festője, Gerhard Richter a munkáiból. A német művész mintegy nyolcvan művét felvonultató tárlat "előzeteseként" mi itt most a Senki többet? blog alapvető célkitűzései szerint azt mutatjuk meg, hogy mennyit is érnek a 89 éves alkotó legdrágább képei a műtárgypiacon. Gerhard Richter (1932) vitathatatlanul az egyik legismertebb és legsikeresebb ma élő alkotó a képzőművészet világában, bár absztrakt művei sokak számára nehezen értelmezhetők, és emiatt a nagyközönség egy része sokszor éles elutasítással fogadja azokat. Ennek ellenére éppen ezek a munkái a leginkább keresettek a műtárgypiacon. Abstraktes Bild ( Absztrakt kép) című, 1986-ban készített vászna például 2015 februárjában a Sotheby's londoni árverésén – 14-20 millió fontos becsértékéhez képest – nem kevesebb, mint 30. A 85 éves Richter szerint a művészet a remény legszebb megnyilvánulása - artportal.hu. 389. 000 fontot (46. 303. 719 dollár; 12, 654 milliárd forint) ért meg az amerikai milliárdos műgyűjtőnek, Kenneth Griffinnek, és lett ezzel a művész legdrágábban elkelt alkotása.
Egyébiránt nem tétlenkedett: újfajta fotótechnikákkal, számítógépes üvegfestészettel és STRIPS-nek nevezett nagyméretű digitális printekkel szélesítette ki már eddig is igen sokoldalú művészi tevékenységét. A visszatérés a festészethez a 2014-es Birkenau sorozattal kezdődött, melyet 2016-ban Baden-Badenben, a Frieder Burda Múzeumban mutattak be. Richternek a birkenaui koncentrációs táborban készült korabeli fotók adták az indíttatást – és nagyméretű vásznait a helyszín hangulatának megfelelően, mély tónusú, többnyire szomorú és kilátástalan sötétszürke árnyalatok uralták. A mostani drezdai kiállítás kapcsán Richter azt nyilatkozta, hogy le kellett zárnia magában a birkenaui képek nyomasztó hangulatát, ezért tudatosan új kihívást, sokkal gazdagabb koloritást választott. Ezekből a friss munkákból 32 került az augusztus 27-ig nyitva tartó a tárlatra, köztük hét olyan vászon is, ami egyenesen a festőművész műterméből érkezett. Gerhard Richter. Neue Bilder, Albertinum Dresden © Gerhard Richter / Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Foto: David Pinzer Az 1932-ben született Richter színházi díszletfestőként került kapcsolatba a festészettel és emellett 1952 és 1957 között a drezdai Képzőművészeti Akadémián tanult.
29 évesen teljesen ismeretlenül érkezett Düsseldorfba, ami a hatvanas években sokszínű, nyitott, izgalmas helynek számított, számos kísérletező irányzattal és művésszel. A ma Kölnben élő alkotó itt kezdte nulláról az életét, beleértve azt a radikális elhatározást, hogy újra járta a Képzőművészeti Akadémiát. Elsősorban a teoretikus elmaradásait próbálta behozni, egyfajta stílus- és témakeresés jellemezte, hiszen a szocialista realizmusba vetett hitét már rég elvesztette. 1962-ben fedezte fel az amatőr fényképek és a bulvármagazinok világát. Ettől kezdve könyvekből, újságokból, fotóalbumokból kivágott képeket kezdett gyűjteni, amelyeket aztán a festményeihez használt fel. Később montázsokat készített belőlük és az úgynevezett Atlas ába gyűjtötte őket. Korai fotófestményei még részben festőiek és szentimentálisak, ezekből is válogatást nyújt a kiállítás. Az első ránézésre vidám képek (Úszónők) hátterében súlyos történetek húzódnak meg, emberi tragédiák (Helga Matura a jegyesével), sőt gyilkosságok (Titkárnő).
Ez egy háború idején – akkor is, ha frontok több száz kilométerre vannak – nem lehetséges, hiszen az ilyenkor bevezetett hadiállapot az egész ország működését átalakítja. A fentiekkel a szakértői szerint akár egy kárpátaljai rokonlátogatás esetén is számolni kell. Megköszönjük, ha elemzésünk az eredeti forrására kattintható linkkel kerül megjelenítésre:
A programvezetőt megkérdeztük arról, hogy vajon Magyarország miért maradt ki a kedden létrejött globális metánegyeszségből, de csak feltételezései vannak. Talán a közelmúltban bejelentett orosz-magyar gázmegállapodás vagy a hazai gázkitermelés tervezett fokozása miatt ódzkodtak tőle, pedig szép gesztus lehetett volna. Külügy nem javasolt országok lakossága. Botár Alexa Botár Alexa azonban figyelmeztetett, hogy a nagy metántartalmú földgáz - bár sokan kezelik úgy, mint az ideális átmeneti tüzelőanyagot - valójában nem alkalmas erre a szerepre. Hiába jár például rövid távon kevesebb szén-dioxid-kibocsátással a felhasználása a szénhez képest, ha a végső mérlege jóval kevésbé kedvező, hiszen a metánszivárgások miatt hosszabb távon nagyobb kibocsátású, mint a szén. A metán ráadásul erősebb üvegházgáz, sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a felmelegedéshez mind a szén-dioxid. Szerinte súlyosbítják a klímaválságot és elodázzák az energiaátmenetet az újabb és újabb földgázipari fejlesztések, pláne ha közpénzekből valósulnak meg, és amelyekkel újabb 30-40 évre bebetonozzák az infrastruktúrát, kiskaput biztosítva a fosszilis iparnak.
Oroszország még nem adott választ az Egyesült Államoknak a biztonsági garanciák ügyében – közölte kedden Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata azután nyilatkozott a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy az amerikai külügyminisztérium egy meg nem nevezett szóvivője hétfőn azt mondta, az amerikai kormány újabb írásbeli választ kapott Oroszországtól az ukrajnai válság enyhítésére tett korábbi javaslataira. Grusko szerint ez nem felel meg a valóságnak. Külügy nem javasolt országok fővárosai. Oroszország továbbra is kombinált választ készít elő az Egyesült Államoknak és a NATO-nak – tette hozzá. Megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter üzenetet küldött nyugati kollégáinak, elsősorban Anthony Blinken külügyminiszternek, de ez a biztonság oszthatatlanságának elvéről való megegyezésre vonatkozott, önmagában még nem volt válasz az amerikai levélre. Azt is mondta, hogy Szergej Lavrov más NATO-tagoknak is levélben elküldött kérdései arra vonatkoztak, hogy Moszkva partnerei hogyan értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét.