Meghatározás A cég, A pénz színe, Az utolsó szamuráj, Collateral: A halál záloga, Egy becsületbeli ügy, Esőember, Gyávák és hősök, Interjú a vámpírral Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Tom Cruise filmek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
IMDb Tom Cruise 85db filmben szerepelt, 23db sorozatban vett részt és 13db nagy felbontású profil képet tölthetsz le oldalunkról, a színész született 1962-07-03 / Syracuse, New York, USA, weboldalunkon megtalálhatod a színész Facebook, Instagram és Twitter közösségi oldalait és IMDB oldalát is ahol további Tom Cruise információkat, képeket és videókat találhatsz. Thomas Cruise Mapother 1962. július 3-án született a New York állam béli Syracuse-ban. Egy testvére van, Lee Ann. Gyerekkorában sokat költöztek, ezért többször kellett iskolát váltania, és nehezen ment neki a tanulás is. 1974-ben szülei elváltak, Tom és testvére anyjánál maradt. A legtöbb színészhez hasonlóan karrierjét színházakban, de kisebb filmszerepeket is kapott (Végtelen szerelem – 1981, A kívülállók – 1983). 1983-ban a Kockázatos üzlet című filmben nyújtott alakításával hívta fel magára a figyelmet, melyet olyan alkotások követtek, mint a Tökéletes mozdulatok (1983) és a Legenda (1985). 1986-ban főszerepet játszott a Top Gunban, melynek köszönhetően világhírnévre tett szert.
Mitch örökre szeretné eltemetni munkásosztálybeli múltját, ezért csatlakozik egy kicsi és jól menő memphisi céghez, és ez Mitch és felesége (Jeanne Triplehorn) számára olyan életvitelt biztosít, amilyenről nem is álmodhattak korábban. De amikor FBI ügynökök szembesítik a cégen belül történt korrupció és gyilkosság bizonyítékaival, Mitch úgy dönt, hogy kideríti az igazságot, még úgy is, hogy hármas kereszttűzbe kerül: nyomában az FBI, a maffia és egy olyan erő, amely semmitől sem riad vissza, hogy érvényesítse az érdekeit - A CÉG. Az Oscar-díjas Sydney Pollack (Távol Afrikától, Aranyoskám, Ilyenek voltunk, Zuhanás) rendezésében, az Oscar-díjas Gene Hackman-nel a másik főszerepben, és nagyszerű szereplőgárdájával A cég kihagyhatatlan film. Linkek a témában: A múmia (2017) Az Universal Pictures filmstúdió úgy gondolta, hogy feléleszti a szörnyes univerzumát. A sorozat első darabja a 2017-ben bemutatásra kerülő A Múmia reboot Tom Cruise főszereplésével. A film adatlapján megtalálható minden információ és előzetes a mozifilmről!
Utoljára frissítve: 2019. április 02. Új képpel gazdagodott a Dobó István Vármúzeum: egy Szász Endre -festményt helyeztek letétbe a várban a kép tulajdonosai. Az Ádám és Éva című festmény az Egri csillag című 1968-as filmben is megjelent. A kép mellett a vár Kultusz Termében megtekinthetőek a Szász Endre által készített film-díszlettervek egyes darabjai is, digitális formában. Kondász Péter és Farkas Márk, a Szász Endre-festmény tulajdonosai az egri várat gondolták a kép méltó otthonának. A művet a vármúzeum Kultusz Termében állították ki. Az Ádám és Éva című kép a az 1968-as Egri csillagok című filmben is látható volt. Szász Endre grafikái, festményei alapján készültek el az 1968-as Egri csillagok című film díszletei is, a festményen kívül azokat is munkákat is láthatja a közönség. Igaz, csak digitálisan, mert az eredetiek elvesztek. A díszlettervek közül 32 megjelent egy 1969-es kiadványban, a várban ezekből láthatnak az érdeklődők. A festmény és a multimédiás anyag a tervek szerint évekig látható lesz a Dobó István Vármúzeum Kultusz Termében.
Stroganoff-Scherbatoff azonban csak néhány évig birtokolta a képeket, 1971-ben továbbadta azokat Norton Simonnak, akinek múzeumában jelenleg is megtekinthetők. Goudstikker leszármazottai az ötvenes évektől kezdve próbálják visszaszerezni az értékes kollekciót, de erőfeszítéseiket csak részben kísérte siker. Előbb, 1952-ben, egy szerényebb kártérítést kaptak, ami megfelelt annak az összegnek, amit Göring fizetett a művekért, majd 2006-ban újabb hosszú pereskedés után visszakaptak számos festményt is, melyeket egy évvel később aukción értékesítettek, összesen több mint 10 millió dollárért. Lucas Cranach: Ádám és Éva, 1530 körül, olaj, fa, à 190, 5 x 69, 9 cm, © Norton Simon Art Foundation, a Norton Simon Art Foundation jóvoltából Ádám és Éva azonban nem voltak a visszaadott képek között – nem is lehettek, hiszen addigra már régen a Norton Simon Museum birtokában voltak. Marei von Saher ezért külön pert indított a múzeum ellen, aminek a végére a napokban került – talán véglegesen – pont; a képek a múzeum tulajdonában maradnak.
Számos szervezet, köztük a Simon Wiesenthal Center értetlenségét fejezte ki az ítélettel szemben, hangsúlyozva, hogy az adott történelmi körülmények között megkötött üzleteket semmiképpen sem szabad normális kereskedelmi tranzakciónak tekinteni. A mostani ítélet, ha jogerőre emelkedik, nyilvánvalóan a jelenlegi tulajdonosok esélyeit javítja a még folyamatban lévő perekben, ám precedensértékűvé aligha válik – mint ahogy nem váltak azzá a korábbi, az egykori tulajdonosok örököseinek javára született döntések sem. A cikk lejjebb folytatódik.
A bíróság utalt arra is, hogy "a tranzakcióra magánszemélyek között került sor, nem a fasiszta vagy náci kormányok parancsára". A Met ügyvédje ehhez azt is hozzátette, hogy ez a festmény, számos más, restitúciós ügyekben szereplő munkával szemben "soha nem volt náci kézben és soha nem adták el vagy ruházták át tulajdonjogát jogellenes módon". Hozzátette azt is, hogy a múzeum az alapítvány követelését "a történelmi körülmények által indokolt érzékenységgel kezelte" és elutasító álláspontját alapos kutatások eredményeként alakította ki. Az alapítvány ügyvédei ezzel szemben egy 2016-ban elfogadott, és a restitúciós igénnyel fellépő egykori tulajdonosok pozícióját erősítő törvényre, a Holocaust Expropriated Art Recovery (HEAR) Act -re hivatkoztak, a múzeum álláspontját e törvény szellemével ellentétesnek minősítve. Pablo Picasso: A színész, 1904, olaj, vászon, 196 x 115 cm, © Estate of Pablo Picasso / Artists Rights Society (ARS), New York, forrás: A bíróság végül a Met javára döntött, amivel széleskörű nemzetközi figyelmet keltett.