Mint a Montblanc csúcsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül Múlt ifjúság tündér taván Hattyúi képed fölmerül. És ekkor még szívem kigyúl, Mint hosszú téli éjjelen Montblanc örök hava, ha túl A fölkelõ nap megjelen...
Ez utóbbi képet ugyanis nem értelmezhetjük másképp, csak úgy, hogy a fénynek fényjelenséggel "válaszol" Montbland örök hava. A képi kontrasztozás is inkább fényjelenségekre hívja fel a figyelmet, mint (indulati) melegségre, mert ismétlôdik az éjszaka (téli éjjel) kifejezés, ezzel állítódik szembe egy lehetséges hajnal (fölkelô nap). Tehát inkább az emlékképek által felidézett élmény szépségérôl (esztétikaivá átlényegítésérôl), annak öröklétérôl van szó, mint a valóságos emlék szívet melengetô gyönyörûségérôl. Nem egyszerûen Vajda János Ginára emlékezésének foglalatai ezek a jelképpé sûrített hasonlatok és/vagy metaforák, hanem egy különös létszférában élô embernek, a költô nek a költészet esztétikai rendjébe átvitt érzelmi-hangulati világának kontúrjai. A költészet világában pedig minden "elvarázsolható", átlényegíthetô éppen annyira, amennyire a befogadó képes dekódolni az adott kódot, esetünkben az allegóriává, majd jelképpé, szimbólummá váló hasonlatokat és metaforákat. 5. oldal
Itt nem egyszerûen díszítésrôl van szó. A jelzôk a legnagyobb fokú elérzékenyülést mutatják, és ez az olvasó számára hiteles, mert számára is vágyott ideál az életen át tartó hûség egy szerelemhez (vagy bármihez). A felidézett emlékvilág (a látomás) túlzottan idilli, ez a kontrasztja az "elveszett (vagy el sem nyert) paradicsomnak" A "Hattyúi képed fölmerül" sorban az egyes szám második személyû alany feltételezi az üzenet befogadójának valamilyen (képzeletbeli) ott-létét, tehát ez az egyetlen grammatikai jelzés idôtlenné teszi a kedves jelenlétét. 4. oldal Húsz év múlva 5. A de és az és kötôszó a harmadik, illetve a negyedik strófa elején azokat a logikai viszonyokat jelzi, amelyek mentén e két versszak képi világa elrendezôdik. A költemény elsô fele ugyanis nem szól emlékekrôl, azok érzelmi hatásairól, a második pedig szinte csak arról. Az elsô részben a szív csöndes, és többé nem ég -- a másodikban (szinte tükörképeként az elsô versszaknak) kigyúl a szív. A melegséget felidézô igei metaforának elhomályosul a jelentése (a szimbólum kialakulásának lehetünk tanúi), mert egy hasonlat nyomán Montblanc örök havára vonatkoztatódik és e vonatkozásban fényjelenség van ugyan (fölkelô nap), de melegség nincs.
Úgy érzi, megtalálta élete célját, szinte egy napos ismeretség után feleségül akarja venni az általa Rozamundának átkeresztelt lányt. Lángolása ezúttal viszonzásra talál, s bár Róza anyja durván visszautasítja közeledését a lányához, kölcsönösen látogatják egymást. Róza kérésére Vajda elmeséli neki Gina történetét, és bár lapszemlézéséből, cikkeiből, verseiből csekély jövedelme származik és rendkívül szerényen él, mégis új lakásba költözik és előkészületeket tesz a házasságkötésre. Ekkor egy újságíró ismerőse elmeséli, hogy Róza nem az a zárdában nevelkedett, szűzi lány, akinek kiadja magát. A költőben szörnyű gyanú ébred, érdeklődik a zárdában is Róza után, de ott nem tudnak róla. Mindezek ellenére a költő megtartja ígéretét, összeházasodnak, és összeköltöznek. Vajda azonban éjszakánként magára zárja az ajtót, és nem engedi magához a feleségét. Egy idő után a Szentszéknél megindítja a válást. (A Wikipédia szerint Róza egészen fiatalon szolgáló volt, terhes lett és gyermeket is szült. Ezt eltitkolta a férje elől. )
A látogatók már az 1920-as években az érintetlen természetet, az "elveszett paradicsomot" keresték errefelé. Az "elveszett paradicsom" nem más, mint amire titkon minden ember vágyik. Az érintetlen természet, a csend, a jó levegő. Egy falu, ahol ha kell, magadba fordulhatsz, s gondolkozhatsz az élet nagy dolgain. Óbánya ennyire egyszerű és nagyszerű helye ennek a világnak. A művészet templomai: Gauguin Tahitin - Az elveszett paradicsom (2019) | Mozipremierek.hu. Van, akit nem ez hív ide, hanem a kirándulási lehetőségek vagy éppen a fazekasmesterség titkainak megismerése. Óbánya számos házában vásárolhatunk a fazekasok nagyszerű termékeiből, s van, ahol a korongozás rejtelmeit is megmutatják nekünk. 4 / 15 Totemoszlop és strand a falu határában A településen átvezet a Dél-dunántúli Kéktúra, amelyen haladva számos érdekesség késztet megállásra. Egy néhai strand, egy indián totemoszlop, egy tényleg ferde vízesés és a Csepegő-szikla. Az Óbánya felső végén emelkedő totemoszlopnak különös története van. Erről is szólok hamarosan, de most emlékezzünk meg az első magyarországi indián törzsről, amelyet 1931-ben a Dunakanyarban fekvő Kisorosziban Baktay Ervin orientalista alapított meg.
2 / 15 Óbánya első lakói a 18. században érkeztek a völgybe. A német ajkú betelepülők az erdős, hegyes táj kínálta fafeldolgozással, valamint a messze földön híres fazekassággal foglalkoztak. A falu környékén régebben üveghuták is működtek, innen származik a település német neve is: Altglashütte. Így az sem véletlen, hogy az Óbánya és Kisújbánya közötti erdei út neve az Üvegesek útja. Az útvonal a négy egykori legfontosabb üveghuta helyét köti össze. Ez volt a Réka-völgyi huta, Pusztabánya, Óbánya és Kisújbánya. John Milton: Elveszett Paradicsom (A Sátán nyitóbeszéde) - 1749. A végállomás pedig Hosszúhetény. Az Üvegesek útját különleges jelzés mutatja a fákon: fehér alapon zöldre festett fordított kereszt, a tetején egy fektetett nyolcassal. 3 / 15 Feleségem dédszülei a falu végén házat építettek 1939-ben. A ház sok-sok éven át a "megismételt mézeshetek" helyszíne, a második világháború alatt menedék volt. A fehér falú kis házikó ma is ott áll a Pisztrángos-tó és a strand mellett Kevesebben tudják, hogy Óbánya lassan 100 éve kedvelt kirándulóhelye hazánknak.
Ráadásul az ugyancsak szegény ország bevételeinek közel egyötöde veszik oda a tábor bezárásával. Az elveszett paradicsom john milton. Marcus Stephen, a sziget megválasztott elnöke, aki egyébként nemrégiben a Brit Nemzetközösségi Játékokon nyert aranyérmet súlyemelésben, mégis kitörési pontokat keres: a turisztika ki van zárva, mivel a szigetet körbeölelő koralltüskék miatt nem lehet strandot kialakítani. Marad a mélyebb rétegekben megtalálható, de még mindig gazdaságosan kitermelhető foszfát, valamint a tonhal, amelyből szintén kifogyhatatlannak tűnő mennyiség áll rendelkezésre, illetve próbafúrásokat végeznek a part mentén, mivel egyes feltételezések szerint értékes nyersanyagok rejlenek a tenger fenekén. Voltak persze eddig is próbálkozások a sziget megmentésére, ám sokak szerint azok inkább ártottak, mint használtak volna: offshore bankok regisztrációjának támogatása miatt egy időben Naurut a pénzmosás fogalmával azonosították.
A nyelv. Nagyjából úgy esik közel a mai angolhoz, ahogy a 17. századi barokk magyar a mai magyarhoz. Tehát jól ráismerünk, de nem teljesen az – külön megforgatja az olvasót a latinból áttűnő szórend, az eposzi elemeltség, a skálafüggetlen rendszerek mérettartományai közötti mozgásra emlékeztetően újabb és újabb alfraktálok teljes értékű világaiba tovább- és továbbasszociálva lezúmoló nagyhasonlatok és mitológiai utalások digressziói, épp csakhogy visszakecmeregve a történet eredeti szintjére, melyet az épkézláb grammatika húsz-harminc sorral feljebb faképnél hagyott – valahogy úgy, ahogy ez a mondatom is teszi. A szójátékok és szóalkotások – amelyeket nem mindig lehet visszaadni eredeti helyükön, de feljogosítanak arra, hogy hasonlót csináljunk azokon a helyeken, ahol a célnyelv alkalmat ad erre. Az elveszett paradicsom film. És ugyanígy: van, ahol egy mondat egyszerre két vagy három módon olvasható, és ezt ugyanazon a helyen nem lehet visszaadni magyarul – de fontos látnunk. Mindezt a pontosságot egyedül nem teljesíthetem.
Hogyan is lehetne, amikor még egy magyar szó sem azt jelenti ma – magyarul –, amit tegnap jelentett – magyarul. A nyelvek mozognak, egymáshoz képest is, és önmagukhoz képest is. Meg a kultúrák is. Továbbá a civilizációs beágyazottság pontossága.