Szeretnéd valami édes finomsággal meglepni a családot? Készítsd el ezt a csodás sütit. A nagy kedvenceink közé tartozik, amit nem nehéz elkészíteni, de mindenki szereti. Hozzávalók A tésztához: 25 dkg liszt, 6 dkg porcukor, 2 tojássárgája, 1 dl tejföl, 1 citrom reszelt héja, csipet só, késhegynyi szódabikarbóna. A töltelékhez: 50 dkg tehéntúró, 3 tojássárgája, 2 tojásfehérje, 2 dl tejföl, 10 dkg búzadara, 15 dkg porcukor, ízlés szerint mazsola, sárgabaracklekvár. A habhoz: 4 tojásfehérje, 15 dkg kristálycukor. Nagymama rákóczi túrós palacsinta. Elkészítés A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és félórára hűtőbe tesszük. (Hűtés nélkül, azonnal nyújtva is működik. ) Lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és kivajazott-kilisztezett tepsibe terítjük, villával sűrűn megszurkáljuk, és 180 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt elősütjük. Félretesszük hűlni, majd vékonyan megkenjük baracklekvárral. A töltelékhez a tojásfehérjét habbá verjük, félretesszük. A tojássárgákat kikeverjük a porcukorral, a túróval, tejföllel, citromhéjjal, Végül beleforgatjuk a tojáshabot.
Van pár olyan süti, amit már gyerekként is imádtunk a cukrászdában vagy épp a nagyinál. Sőt, valószínűleg ők is szerették ezeket gyerekkorukban, ugyanis ezek a klasszikusok évtizedek óta ott kukucskálnak a sütis polcokon. Az egyik ezek közül a rákóczi túrós, omlós, puha tésztával, túrós töltelékkel, sok baracklekvárral és tojáshabbal. ISTENI! A tészta száraz összetevőit összekeverjük, majd hozzáadjuk a lágy vajat és a tojást. A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, és a masszát a tepsi aljára nyomkodjuk. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 14-15 perc alatt elősütjük. A töltelékhez a túrót villával áttörjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. Isteni Rákóczi túrós – Smuczer Hanna. A túróhoz keverjük a cukrot, vaníliás cukrot, tejfölt, búzadarát, citromhéjat, tojássárgáját, majd beleforgatjuk a tojásfehérjehabot is. Az elősütött alapot megkenjük vékonyan baracklekvárral, és elsimítjuk rajta a túrós tölteléket. Visszatoljuk a sütőbe 25 percre. Közben a díszítéshez való tojásfehérjét a cukorral habbá verjük, nyomózsákba rakjuk, és mikor megsült a túrótöltelék is a sütin, sávokban rányomjuk a töltelék tetejére.
További receptek >>
A második almamolynemzedék imágói július elején kezdenek rajzani. Viszont itt az almamoly bevet egy különleges trükköt: nem minden első nemzedékes báb kel ki júliusban, egy részük áttelel, és csak jövőre alakul imágóvá! Július-augusztusban a magas hőmérsékletnek köszönhetően minden gyorsabban zajlik le, a megtermékenyített nőstények ekkor már közvetlenül a fejlődő almákra rakják petéiket. A petékből kikelő lárvák szinte azonnal berágnak a gyümölcsbe, ezért nehezen elérhetőek a rovarölő szerek számára. Védekezés az almamoly első nemzedéke ellen. Egy lárva több almát is károsít, különösen a csokrosan hagyott almák esetében, ahol az összeérő pontokon átrág a hernyó a szomszédos almákba is, növelve ezzel a kártételt. Az almamoly rajzása átlagos években augusztus közepén-végén leáll, a kifejlett utolsó stádiumú lárvák telelőre vonulnak. Meleg években (ilyen volt 2007) elegendő lehet a hőösszeg egy harmadik nemzedék kialakulására is, amely a legrosszabb időszakban, a szüret közben károsít augusztus-szeptemberben. A kifejlett lárvák ősszel a fakéreg repedéseiben, sűrű szövedékben, úgynevezett kokonban rejtőznek el és így telelnek át.
Ez az úgynevezett aktív hőösszeg a 90 ºC. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy a rajzás megkezdődése (feromoncsapda mutatja) utáni első meleg (15-16 ºC-os) estétől (vagyis a peterakástól) kezdve figyeljük a napi átlaghőmérsékletet, annak +10 ºC fölé eső részeit naponta összeadjuk és amikor ez az összeg eléri a 90 ºC-t, akkor van az almamoly lárvák tömeges kelése. (Ha például egyik nap +14 ºC az átlaghőmérséklet, akkor 4 ºC-ot számítunk aznapra. A napi értéket mindig hozzáadjuk az előző napok összegéhez. Az almamoly elleni védekezéshez használjunk vírus készítményt hagyományos és ökológiai ültetvényekben! - Biocont Magyarország Kft.. Ha ez az összeg elérte a 85-öt, lehetőség szerint permetezünk. ) Ha nincs módunk elvégezni a számítást, akkor meleg időjárás mellett 10 napot, hűvös esetén pedig 20 napot vegyünk alapul. A tömeges kelés időszakában a leghatékonyabbak a lárvák ellen ható rovarölő szerek. A petéből kikelt kb. 1, 5 mm-es almamoly lárváknak hosszú utat kell bejárniuk, hogy rátaláljanak a pici almákra. Amint megtalálják táplálékukat, az alma felszínén hámozgatnak, majd berágnak a gyümölcsbe. Az első nemzedék korai kártételének következtében ezek a károsított kis almák lehullanak.
által forgalmazott eredeti, magyar címkés termékeket. Érdeklődése esetén valamint szakmai kérdésekkel forduljon bizalommal területi szakmérnök és szaktanácsadó kollegáinkhoz.
Lárvajárat és kártétel gyümölcsben (fotó: Kálmán Anna Léda) Ugyan a kialakuló nemzedékek száma ismert, mégsem tudjuk egyértelműen elkülöníteni őket egymástól. Nagyon elhúzódó a fejlődésük, ezért egyszerre két nemzedék különböző fejlődési stádiumban levő egyedei is károsíthatnak. Így szinte minden vegetáció során több kezelésre van szükség a védelem érdekében. Ugyan a rendelkezésre álló inszekticidek sora folyamatosan csökken, de vannak még lehetőségek a megfelelő védelem elérésére, valamint érdemes nyitni az újabb módszerek felé is. Védekezés az almamoly ellen - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál. Növényvédő szeres kezelés esetén mindenképpen a szelektív készítmények időzített alkalmazása javasolható vegetációs idő alatt. Almamoly esetében vagy az áttelelő képletek gyérítését, vagy a még mozgó, fiatal lárvák irtását érdemes megcélozni. A telelő lárvák ellen hatásos az őszi, tél végi lemosó kezelés, amely általában réz, kén és olaj hármasából áll össze. Nem lehet elégszer ismételni a lemosó permetezés hasznosságát, nem csak almamoly, de több betegség és az ültetvényeket gyakran károsító kártevők esetében is.
A Wikimédia Commons tartalmaz Almamoly témájú médiaállományokat és Almamoly témájú kategóriát. Az almamoly (Cydia pomonella) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő. Az alma mellett a körtét, diót is károsítja. Elterjedése, élőhelye [ szerkesztés] Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon, hegyvidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos. Megjelenése [ szerkesztés] Az almamoly lárvája Az almamoly bábja Hím almamolyimágó Nőstény almamolyimágó Imágója sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm.
A hernyó bélrendszerébe jutott vírusok aktiválódnak, szétterjednek a szervezetében, megbetegítik és elpusztítják a kártevőt. A pusztulás gyorsasága attól függ, mennyi vírus jutott a lárva szervezetébe. Ha elég sok, akkor néhány órán belül elpusztul, ha csak kevés, akkor lehet, hogy kifejlődik (és közben kárt okoz) de bábozódás előtt biztosan elpusztul. Ezért a hatékony gyümölcsvédelemhez jól időzített, nagy dózisú granulovírus kijuttatásra van szükség, ami a gyakorlatban a következőképpen oldható meg: 85 ºC aktív hőösszeg elérésekor (kiszámítását lásd fentebb) 10 l vízben 1-2 ml (ez nagy dózis! ) Madex granulovírus készítményt kell feloldani és jó permetléfedéssel az almafákra kipermetezni. Az almamoly rajzását április közepétől kihelyezett feromon csapdákkal kell figyelni, és amíg rajzik a moly, 7-10 naponta kell granulovírussal permetezni. Célszerű minden 3. kezelést a vírus helyett Dipel-lel végezni, ami Bacillus thuringiensis alapú bioszer, azért, hogy a szerrotációval elkerüljük a granulovírus elleni rezisztencia kialakulását.