A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul". A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel – feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább hetven éve elhunyt. Így külön engedélykérés nélkül nyomtathatók Egry József festményei képeslapokra, pólókra, és feldolgozhatók, újraértelmezhetők Schönberg zenéit.
A Balatoni Múzeum sorozaton kívüli kiadványai Horváth Béla szerk. : A Balaton. Egry József festményei (Keszthely, 1958) I BALATON EGRY JÓZSEF FESTMÉNYEI LE LAC BALATON TABLEAUX DE JOSEPH EGRY Next
Szabadon felhasználhatók januártól többek között Egry József festményei és Makkai Sándor írásai is. Mint írták, a szerzői jogi védelem a szerző halálát követően még hetven évig él, így 2022. január 1-jétől közkinccsé váltak többek között a Balaton festőjeként is ismert Egry József alkotásai, Almásy László felfedező (akiről Az angol beteg című film főhősét mintázták), Makkai Sándor lelkész, Sinclair Lewis amerikai Nobel-díjas író művei, de André Gide francia író (a posztmodern irodalom meghatározó alakja), Maróczy Géza sakkolimpikon, Henry de Vere Stacpoole ír származású író (A kék lagúna szerzője) alkotásai is. Továbbá közkinccsé váltak Rosenberg Zsigmond zeneszerző szerzeményei, illetve a többek között az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) épületeit tervező Fodor Jenő építész tervei, írásai is. Egry József, a Balaton festője – egyike a leghíresebb magyar festőknek. Nagyon szegény családból származott, gyermekkorától festő akart lenni, és nagyon sokat kellett küzdenie az elismerésért. Jövőre ugyanígy szabadon felhasználhatóvá válnak majd Molnár Ferenc művei, vagyis például A Pál utcai fiúk is.
Nyitókép: Egry József – Aranykapu
Szerző: MTI | Közzétéve: 2022. 03. 14. 08:23 | Frissítve: 2022. 08:23 Budapest - A rendezvény tizedik alkalommal kínál egész napos, ingyenes programokat március 15-én a családok számára. Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, hagyományőrzőkkel, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal és vásárral várja a látogatókat a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum kedden, a március 15-ei nemzeti ünnepen - tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A pampákat meghódító magyar honvédtábornok | MCC Corvinák. Fotó illusztráció: Facebook Azt írták: a Forradalmi Forgatag rendezvénye tizedik alkalommal kínál egész napos programokat március 15-én a családok számára. Az ingyenes napon a látogatók előadást hallhatnak "Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc fegyverei" címmel 11, 13 és 15 órakor. A szokásoknak megfelelően idén is kézműves foglalkozásokkal várják a kisebbeket. A gyerekek huszárcsákót, zászlót, huszárfigurát készíthetnek, valamint játékkatonát festhetnek, fémkatonát önthetnek, de ékszer-készítésre is lesz lehetőség. A kiállítások 9 és 17 óra között ingyenesen látogathatóak a múzeumban, a díszudvaron pedig egy honvéd- és sorgyalogtábor életébe nyerhetnek bepillantást.
1848 tavaszának hitelességét tovább erősítette a törvényesség ereje, az áprilisi törvényekben lefektetett alkotmányosság, hiszen ekkor az uralkodó, V. Ferdinánd szentesítésével emelkedett törvénnyé mindaz, amit az országgyűlés megszavazott. Az események további sora jól ismert. Nemzeti ünnep március 15 jours. A helyzet néhány hónap alatt gyökeresen megváltozott: 1849 márciusában a trónon már I. Ferenc József ült, V. Ferdinánd pedig, aki a magyar álláspont szerint a törvényes uralkodó volt, "akadályoztatva volt" uralkodói jogainak gyakorlásában, a nemzet pedig hadban állt. Ebben a helyzetben természetesen csak a magyar kormány szerepét betöltő Országos Honvédelmi Bizottmány fennhatósága alatt lévő területeken volt lehetőség a megemlékezésre. Amikor pedig nyáron véget értek a harcok, s ősszel az utolsó erősségekből is kivonultak a magyar honvédek, nem volt kérdés, hogy '48 tavaszának hivatalos megünneplésére nemigen lehet gondolni. Nemhivatalosra viszont annál inkább: az ellenállás egyik formája a forradalom eseményeire való megemlékezés maradt.
Az ünnepről 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival ("egyenlőség, szabadság, testvériség"). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A "Pilvax-kör" (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság). Nemzeti ünnep március 15 octobre. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.