Kirigan mellett a három jelenlévő Varjú hoz némi színt a felhozatalba, legalábbis az általuk mutatott érzelmek és komikum adott némi pluszt a sorozatnak. Külön érdekesség viszont, hogy az Árnyék és csont jelentős részét kis hazánkban forgatták, így rengeteg magyar helyszín felismerhető, többek között a keszthelyi Festetics-kastély, a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély romja vagy éppen Szentendre több utcája, a skanzen (az alábbi kiváló cikkben össze is szedtek több konkrét példát, ha valaki kiderítené, honnan is voltak olyan ismerősek az épületek egyes jelenetekben). A fordulatok lelövése nélkül nehéz részletesebben írni az Árnyék és csontról. A könyvek rajongóit is két táborra fogja osztani: odáig lesznek érte vagy utálni fogják a tengernyi változtatás miatt. A mezei nézőnek pedig egy keszekusza, látványra tetszetős, ámde közepesen emlékezetes fantasy sorozat marad meg belőle. Hozzászólások hozzászólás
A plusz ízét talán az adja, hogy ritkán szoktak az orosz hagyományokkal, nevekkel és ruhákkal felöltöztetni egy fantasy világot. Nyugat-európai kultúrák, vikingek és kelták már mind-mind többször is voltak, ezekkel szemben az itteni atmoszféra újszerűnek hat. A kellemes külcsín mellett viszont valójában az alkotók nem igazán veszik a fáradtságot arra, hogy a kedves néző megismerje a világot. Halovány utalásokat szurkáltak csak be a nyolc epizódba és, aki nem szakértője a Grishaverzumnak, az bizony törheti a buksiját, hogy mi is történik éppen vagy ez a random alak, mire céloz egy városban, amiről csak lassan derül ki, hogy egyáltalán melyik oldalán helyezkedik el a földgömbnek. Személy szerint én a sorozat megtekintése előtt lóhalálában elolvastam az első Árnyék és csont könyvet, így nagy vonalakban értettem, mi miért van úgy, ahogy, de még így is rengeteg megmagyarázatlan kérdéssel fejeztem be a szériát. A probléma gyökere ott van, hogy a kissé részletesebb, bemutatóbb jelegű világépítés helyett beleszuszakolták a Hat varjú duológia szereplőit is a sztoriba.
A nagy árnyékfal sötétjében A regények alapján nem szokványos fantasyvilággal és nem könnyen befogadható tartalommal rendelkező szériáról van szó, hacsak nem olvastad előtte a könyveket. Hát én nem olvastam, így nem is volt egyszerű ráhangolódnom, sőt... Igazából nem is sikerült. Vannak itt kérem mindenféle dolgok: varázslók, grisák, fegyverek, fiktív országok és népek, no és persze szörnyek meg egy mágikus zóna, ami egy árnyékfal, mely ketté választja az országot. Csak legyen hozzá háttér- információja az embernek, vagy türelme, mert ha nincs, könnyen úgy járhat, mint én... A végtelen mennyiségű információ, politikai erő és uralkodó, főhősök és negatív szereplők sokasága elbizonytalanított, és nem is kicsit. Sem a háttérrel nem voltam tisztában, sem türelmem nem volt a sorozathoz, mert hiába néz ki jól a széria, hiába nagy volumenű és látszik rajta a bele fektetett energia, nekem kicsit sok volt így elsőre, és nem is adtam neki sok esélyt. Talán később még visszatérek hozzá, mert valahogy mégiscsak mozgatja a fantáziámat.
x) Ninaval és Matthias-szal egyelőre nem tudtam mit kezdeni, bár átjött a köztük lévő kémia, olyan random módon vágták be/ki a jeleneteiket, hogy néha el is felejtettem hogy léteznek. A többi – zene, képi világ stb. szerintem jól meg volt csinálva, szóval abszolút nyitott vagyok a folytatásra, és meghozta a kedvem ehhez a Grishaverzumhoz:)
A töltött káposzta húsgombóccal (vagy más néven gombócos töltött káposzta) tulajdonképpen egy fura szerzet. Van, ahol a töltelék egy részét káposztába töltik, másik része a húsgombóc. De van az a helyzet is, amikor valójában nincs töltött káposzta, csak ahhoz nagyon hasonlóan elkészített húsgombócok. Ezt a receptet osztom itt meg veled. Hogy mi ennek az értelme? Egyrészt nagyon egyszerű, hiszen a töltött káposzta elkészítésének talán legidőtrablóbb része a káposzta töltése. Másrészzt bizonyos vidékeken (pl. Székesfehérváron és környékén) ez "a" töltött káposzta. Harmadrészt mert például a mi gyerekeink nem szeretik a káposztát a tölteléken, csak magát a húsgombócot. Gombócos savanyú káposzta - süssünk-főzzünk.hu - Online Szakácskönyv, receptkönyv - Receptoldal. A töltött káposzta húsgombóccal receptje nagyon hasonlít egy hagyományos, savanyú káposztából készített töltött káposztához. A különbség csak annyi, hogy jóval masszívabb húsgombócok kellenek – a káposzta nem tartja őket össze. Ezért több tojást teszek bele, és ennek ellensúlyozásaként még egy kis zsemlemorzsát. Töltött káposzta húsgombóccal recept Aprítsd fel az 1 fej hagymát, és 1 ek.
Gombócos káposztaleves Hozzávalók: 60 dkg darált sertéshús, másfél kg savanyú káposzta, 1 kg oldalas, 3 tojás, 10 dkg rizs, só, 2 teáskanál őrölt paprika, 1 teáskanál őrölt bors, 3 gerezd fokhagyma, 1 kis fej vöröshagyma, 6 babérlevél, 10 szem egész bors, 3 dl paradicsomlé, 2 dl tejföl. A rántáshoz: 2 evőkanál zsír, 2 evőkanál liszt, 3 teáskanál őrölt paprika. Egy nagyobb fazék aljába tesszük a feldarabolt oldalasokat, majd ráterítjük a káposztát. Felengedjük két és fél liter vízzel. Fűszerezzük babérlevéllel, egész borssal, a káposzta ízétől függően kevés sóval, és feltesszük főni. Forrástól számítva egy órán át főzzük. Közben a darált húsba beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a rizst, ízesítjük őrölt borssal, fűszerpaprikával, sóval, belenyomunk 3 gerezd fokhagymát, és egy apróra vágott vöröshagymát is hozzákeverünk. Töltött káposzta | Hédi konyhája. A húsmasszát állni hagyjuk, míg a káposzta megfő. Ekkor beleöntjük a paradicsomlevet, majd vizes kézzel gombócokat formázunk a fűszeres húsból, és ezeket is a levesbe tesszük.
Oldalunkon sok hasonló ( leves, paradicsomos húsgombóc, paradicsomos káposzta, húsgombóc leves, káposztaleves, gombócos káposzta) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal. Max konyhája: Zalai gombócos káposzta. Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak. Vannak olcsó és költségesebb ételek is, de mindegyik finom és biztosan örömet szerez annak is aki készíti és annak is aki fogyasztja majd. A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról.