Koalíciós kormány. Köztársasági államforma (második Magyar Köztársaság). – köztársasági elnök: Tildy Zoltán; – miniszterelnök: Nagy Ferenc. Szovjet támogatás → MKP. Kommunista elôretörés. Baloldali Blokk. Szalámitaktika (Rákosi Mátyás) → a FKgP meggyengítése (Magyar Kö- zösség pere); Nagy Ferenc lemondatása. 1947-es kékcédulás választások → csalások → (mérsékelt) kommunista gyôzelem. MKP (+ SZDP) → MDP Egypárti diktatúra Magyarországon. Két választás Magyarországon 1. Kékcédulás választások | zanza.tv. Hasonlítsd össze az 1945-ös válasz- tójogi törvényt a korábbi 100 év vá- lasztójogával! 2. Mi volt Tildy Zoltán és Nagy Ferenc tisztsége 1946-ban? 3. Minek köszönhették a kommunisták, hogy – választási vereségük ellenére – egyre nagyobb hatalomra tettek szert? 4. Mi volt a kommunisták legfôbb ürü- gye a Független Kisgazdapárt meg- gyengítésére? 5. Ki volt Kovács Béla? 6. Mi volt a kék cédula?
A kommunisták az "oszd meg és uralkodj! " hagyományos elve alapján növelték befolyásukat, amikor kollaboráns tevékenység vádjával ellehetetlenítették legkomolyabb ellenfeleiket, sőt, a parlamenti pártokat – elsősorban a hatalmas Független Kisgazdapártot – is felszólították, hogy űzzék ki soraikból a "fasisztákat. " Ez volt az úgynevezett szalámitaktika, hiszen a belső ellentétektől szétzilált pártok hamarosan felszeletelődtek "baloldali" és "jobboldali" frakciókra, és külön-külön kisebb kihívást jelentettek az MKP számára. Mindemellett a belügyminiszteri poszt állandóan a kommunisták kezében volt, így Rákosiéknak idővel arra is lehetőségük nyílt, hogy a demokratikus rendszer alapját, a szabad választásokat manipulálják. Erre az 1947. Baloldali Blokk – Wikipédia. évi voksoláskor kerülhetett sor, aminek közvetlen előzménye Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és emigrációba kényszerítése volt. Nagy távozása után az MKP keresztülvitte, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök új választást írjon ki, melyet a Belügyminisztérium és az ugyancsak kommunista befolyás alatt álló Országos Nemzeti Bizottság készített elő.
Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket: szexuális visszaélésektől a rezsicsökkentés tervezett eltörléséig. De van-e mindennek következménye? A választások előtt nem sok. Január közepén futott végig a közmédiában és más, kormányközeli lapokban ( például itt) a hír, miszerint Márki-Zay Péter "leépítené" az egészségügyet. Mint utóbb kiderült, a miniszterelnök-jelölt azon a bizonyos decemberben megtartott lakossági fórumon, ahonnan a leépítés tényét igazolni hivatott idézetek származtak, épp annak az ellenkezőjéről beszélt, mint amivel támadták. Március 21-én egy nem jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy a közmédia és a valótlanságot állított. A közmédiának és a a döntés jogerőre emelkedését követően helyreigazítást kellene közzétenniük, amelyben elismerik: "2022. január 12. napján a Híradó című műsorunk Leépítene vidéken Márki-Zay című hírblokkjában valótlanul híreszteltük, hogy dr. Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert és tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat".
A plakátok a választásokig bizton hirdetik majd mindezeket az ellenzéki jelöltről, holott az azokon szereplő állításokat számos alkalommal cáfolta Márki-Zay Péter. Arról, hogy háborúba sodorná-e az ellenzék Magyarországot, mi is írtunk, arról, hogy szerinte ki privatizálná az egészségügyet, Márki-Zay itt beszélt. A rezsicsökkentésről több ízben ( például itt) is elmondta, hogy marad, sőt, ezt még plakátokon is hirdették. A migránsok beengedésével kapcsolatban pedig többször is hangsúlyozta már, hogy migránsokat legnagyobb számban épp az Orbán-kormány telepített be (amivel a letelepedési-kötvényes bizniszre utalt), a határkerítésről pedig kifejtette, hogy hatékony eszköznek véli az illegális migráció megfékezésére, ezért (a rezsicsökkentéshez hasonlóan) az is marad, ha győz az ellenzék. Fotó: Botos Tamás/444 És nem csak Márki-Zay küzd az ilyen támadások ellen. Nemrég például Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a 6-os választókörzetben tett ki egy posztot a Facebook-oldalára, amelyben részletesen leírta, miként forgatták ki a szavait egy interjúban, hogy a végén azzal vádolhassák, drogközpontot akar nyitni a Józsefvárosban.
Külön érdekesség, hogy a szórólapon szereplő, szeméthalmot és menekült gyerekeket ábrázoló kép valójában 2020 március 5-én készült Leszbosz szigetén, a Moria táborban ( itt megnézhető eredeti formájában). Hogy került a postaládákba? A szórólap alján az olvasható: "Kiadó: IKSZ XVI. kerületi szervezete". Levélben fordultunk az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szervezetéhez (IKSZ), hogy megtudjuk, valóban ők adták-e ki a szórólapot, és ha igen, hány példányban készült, hogyan terjesztették, illetve a rajta olvasható idézetnek és állításoknak mi a forrása. Cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre nem válaszoltak, amennyiben megteszik, frissítjük írásunkat. Nem ez egyébként az első alkalom, hogy Vajdát azzal támadják, hogy bevándorlókkal, migránsokkal árasztaná el a kerületet. 2018-ban, szintén az országgyűlési választások előtt például Kovács Péter, a kerület fideszes polgármestere és Szatmáry Kristóf a térség fideszes parlamenti képviselője egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kerületben található Ikarus-gyártelepet állami vagy önkormányzati tulajdonba vetetnék, nehogy ott "migránstámogató irodát, esetleg migráns-szálláshelyet létesítsenek".
Ám mivel az elsőfokú ítélet ellen az annak írásba foglalását és kézhezvételét követő 15 napon belül a két elmarasztalt fél fellebbezhet, így egy dolog már bizonyos: csak az április 3-án megtartandó parlamenti választás után várható jogerős döntés az ügyben. Vagyis a választások előtt a köztévé és a olvasói már nem fognak azzal szembesülni ezeken az oldalakon, hogy valótlanságot állítottak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről. Ráadásul nem egyedi esetről van szó. Az Átlátszó évről évre kikéri és közzéteszi az adatokat a sajtóhelyreigazítási perek számából. Ebből az látszik, hogy kormányközeli médiumok nagyságrendekkel több pert veszítenek el, mint a kormánytól független sajtótermékek, a vesztes perek száma pedig magasabb azokban az években, amikor választásokat tartottak. 2017-ben a kormányközeli lapok összesen 53 helyreigazítási pert vesztettek el, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben 54-et. 2018-ban országgyűlési választások voltak, 2019-ben pedig EP- és önkormányzati választást is tartottak hazánkban.
Mind az Orbán Ráhel szülése utáni hamis levelek, mind a miniszterelnök kezeléséről szóló szövegek a közösségi médiában és visszakereshetetlen hátterű oldalakon terjedtek nagy sebességgel. Többségük a mai napig elérhető az eredeti oldalon, vagy ha ott már nem olvasható, felbukkan egy másik, hasonló profilú helyen - amelynek nincs feltüntetett üzemeltetője, impresszuma, és azt nem lehet tudni, hogy hová lehet fordulni panasszal. Hasonló esettel a mostani kampányban is találkozhattunk már. Azt továbbra sem tudjuk, hogy ki áll Az ördög ügyvédje blog mögött, bár épp a napokban vonták felelősségre az ügyben Czeglédy Csabát, az ellenzék szombathelyi képviselőjelöltjét, aki tagadta, hogy ő lenne az a bizonyos ügyvéd. Ezen a blogon jelent meg 2019-ben, az önkormányzati választás előtt Borkai Zsolt jachtozós szexvideója. Később homályosan arra utalt a blog, hogy Rogán Antal lehet a következő leleplezendő politikus (ebből semmi nem lett), a 2022-es kampányra ráfordulva pedig Varga Judit igazságügyi miniszter magánéletére tett bármiféle bizonyíték nélkül különféle utalásokat.