A Római Klub 1968-ban jött létre. A magyar, pécsi származású Aurelio Peccei olasz közgazdász magánkezdeményezésként hívott össze világhírű tudósokat. Az első jelentésüket "A növekedés határai" (The Limits to Growth) címmel az MIT ( USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ''Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat? "
DONELLA MEADOWS – JORGEN RANDERS – DENNIS MEADOWS: A NÖVEKEDÉS HATÁRAI – HARMINC ÉV MÚLTÁN Mi történik, ha a népesedés korlátlanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? – ezekre a kérdésekre keresett választ 1972-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) négy fiatal kutatója a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét "A növekedés határai" című könyvükben tették közzé. Üzenetük az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehet összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között. A mostani, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.
Éppen ötven éve lesz annak, hogy 1972. március elsején Donella és Dennis Meadows, valamint Jorgen Randers bemutatták a Limits to Growth (A növekedés határai) c. könyvüket Washingtonban a Smithsonian Intézetben. A könyv jelentősége és hatása mára megkérdőjelezhetetlen. Az 50. évfordulón, 2022. március 1-jén, kedden 14 órától a Magyar Közgazdasági Társaság egy online konferenciával emlékezik meg a könyvről. A konferencia résztvevőit Dennis Meadows, a New Hampshire-i Egyetem emeritus professzora, A növekedés határai társszerzője; Sandrine Dixson-Decléve, a Római Klub társelnöke (felkérve) és László Ervintudományfilozófus, a Római Klub korábbi tagja, a Budapest Klub alapítója, elnöke köszönti. A bevezető előadásokat Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató, a CEU egyetemi tanára, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnöke és Grandpierre Attila csillagász, a Budapest Center for Long-term Sustainability (BC4LS) kutatási elnöke tartják. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára; Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője; Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatója és Szlávik János, az Eszterházy Károly Egyetem professor emeritusa.
A Római Klub felkérésére 17 kutató részvételével íródott az emberi civilizáció fejlődésére leselkedő veszélyeket feltérképező nagy hatású könyv, amely A növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései a megjelenés idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely a következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet. A jelen helyzetet az előrejelzésekkel Gaya Herrington, az amerikai KPMG fenntarthatósági és rendszerelemzési vezetője vetette össze egy 2020 novemberében publikált tanulmányban, kiemelve, hogy nem a nemzetközi könyvelő cég álláspontját tükrözi az egyébként a honlapjukról letölthető dolgozat. Pangás vagy hanyatlás Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz – fogalmaz honlapján Herrington.
A mostani átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.
A szükséges változások nem lesznek könnyűek, de a fenntartható és befogadó jövő még elérhető – mutatott rá. Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy az emberiség hosszú távú jövő je a következő évtizedben dől el. ( Vice, Wikipedia)
Ez szükséges mind a jogászi szakma munkájához, mind ahhoz, hogy a jogtudomány elemezhesse és építő kritikával illethesse a bírósági ítélkezést. Közvetve a nyilvánosság szolgálja a független, más hatalmi ág által csak igen korlátozott mértékben kontrollált igazságszolgáltatás ellenőrzését, biztosítéka a jogbiztonságnak és a törvény előtt egyenlőségnek. Az Eötvös Károly Intézet által elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a törvény betűjének ugyan megfelel a Bírósági Határozatok Gyűjteménye, azonban nem szolgálja kielégítő módon fent írt célokat. A gyűjteményben az ítéleteknek csak egy szűk köre jelenik meg; a közvéleményt is kiemelten foglalkoztató ítéletek egy jó része nem szerepel az adatbázisban. Ennek oka részben a gyűjteményre vonatkozó törvényi szabályokban keresendő. Hasznos információk. Sok fontos ítélet azért nem kerül a gyűjteménybe, mert az eljárás a helyi bíróságokon indult. Ezeknek csak akkor van esélyük arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ha az ügyben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást is lefolytatott.
Biztosan nem lehet általánosan igaz, hogy ez utóbbi esetekben lehetetlen vagy aránytalanul nehéz a bizalmas adatok kitörlése és a határozat kiadása.
Rendkívül megnehezíti az eredményes keresést, hogy a találatként kiadott ítéletek mellett nem szerepel azok tartalmának rövid leírása (fülszöveg), így azokat úgy kell a felhasználóknak egyenként letölteniük, hogy tartalmukról semmilyen információval nem rendelkeznek. Mindegyik letöltött ítéletet tartalmazó fájlnak ugyanaz a megnevezése (), így a fájlok a megnyitás után nagyon könnyen összekeverhetők. A keresési beállításokat nem jegyzi meg a rendszer, és az eredmények nem új oldalon nyílnak meg, így elég egy rossz kattintás, és elölről kell kezdeni az egész keresést. Az adatbázist a fentieken túl is fontos lenne továbbfejleszteni. Elképzelhető lenne egy olyan megoldás, amely szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a jogszabálykereső adatbázissal is együtt tud működni. Az Alkotmánybíróság és a bíróságok nyilvánossága. Érdemes lenne a magyar bíróságok által alkalmazott uniós joganyagot is integrálni a rendszerbe. Jó lenne, ha az adatbázis tartalmazná a nemzetközi bíróságoknak legalább a magyar vonatkozású határozatait, különösen fontos lenne ez az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága tekintetében, amelynek döntéseire a magyar perbeli felek is gyakran hivatkoznak.
A jogalkalmazási gyakorlat online közzétételi forrásai – Bírósági határozatok A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi. ) a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében rendelkezik a Bírósági Határozatok Gyűjteményéről (BHGY). Itt a Kúria, az Ítélőtábla, valamint – némileg szűkebb körben – a törvényszék köteles digitális formában közzétenni az ügy érdemében hozott határozatait. (Bár a törvény nem sorolja fel, de a gyűjteményben a járásbíróságok döntései is elérhetőek. ). Ennek jelentősége, hogy ily módon anonimizált határozatként megismerhetjük a fenti fórumok olyan döntéseit is, amelyek nem jelennek meg szerkesztett határozatként. Az ún. szerkesztett határozatokhoz (BH, BDT, stb. ) jellemzően csak valamilyen előfizetett adatbázisban vagy folyóiratban lehet hozzáférni. Anonimizált bírósági határozatok. (A bíróságokat a 26/2019. [XI. 25. ] OBH utasítás orientálja a BH-k közzétételével kapcsolatban). Vannak azonban határozatok melyek nem tehetők közzé. Ezek közé tartoznak például bizonyos a családjogi ügyekben, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekben, vagy kiskorú veszélyeztetése alapján indult büntetőeljárásban hozott határozatok.
Határozat elvi tartalma Határozat által érintett jogterület Határozatot meghozó bíróság Érintett közigazgatási szerv Határozat sorszáma Határozat fajtája Határozat meghozatalának ideje Ügycsoport Ügytárgy Befejezésmód Ítélkezési gyakorlatra történő hivatkozás Kapcsolódó EU-s joganyag Kapcsolódó EJEB joganyag Kollégium Határozat típus Egyedi azonosító Rendezés Jogszabályhely Nincs megadva jogszabályhely.
Bírósági eljárások iratainak elektronizálása (E-Akta) és a bírósági periratok elektronikus betekintésének biztosítása o a bírósági akta valamennyi iratának elektronizálása, o a periratok elektronikus elérhetősége a bírák számára, o tértől és időtől független online iratbetekintés biztosítása az ügyfelek számára. A bírósági szakrendszerek és a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) közötti kapcsolat megteremtése o Az elektronikusan elérhető közhiteles nyilvántartások bírósági szakrendszerekkel való online összekapcsolása. Projekt rövid neve "Digitális Bíróság" Projekt teljes címe A bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság) projekt Projekt azonosítója KÖFOP-1. 0-VEKOP-15-2017-00052 Projekt időtartama 2017. május 2. - 2019. december 31. A teljes projektköltség 2. 501. 038. 763 Forint A támogatás maximális mértéke 100% Projekt végrehajtó Országos Bírósági Hivatal 1055 Budapest, Szalay utca16. Irányító Hatóság Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Irányító Főosztálya 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
236/2012/5. számú határozat - határokon átnyúló eljárás - biztosított követelés - joghatóság - 1346/2000/EK rendelet - Európai Unió - Brüsszel I. rendelet - 44/2001/EK rendelet - nemzetközi magánjog - óvadék Gfv. 107/2012/6. számú határozat - nem az adós tulajdonában álló vagyontárgyak - felszámoló általi értékesítés Fogalomtár Ismertető a végelszámolásról Hitelező a felszámolási eljárásban Ismertető a Csődeljárásról