A költségtérítés home office esetén a magánszemély bevétele, amelyből az elismert költségek levonása után fennmaradó rész lesz az adóköteles jövedelem. Figyelemmel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény kizárólag távmunkavégzés esetére állapít meg elismert költséget, így home office esetén a költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely teljes egészében adóelőleg-alap, illetve az éves bevallás benyújtásakor teljes egészében adóköteles jövedelem. (Lezárva: 2020. október 6. ) Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2020-10-06)
A VKF egyébként szerda délelőtt is tartott ülést, ahol a munkaadói és a munkáltatói szervezetek rá is kérdeztek a késlekedés okára. Bodó Sándor akkor még nem tudott arról, hogy éjjel kormányrendeletet fognak kiadni a távmunkáról. Azt mondta: zajlik a szabályozásról a minisztériumok közötti egyeztetés – idézte fel az államtitkár szavait Kordás László, aki szerint azokból arra is lehetett következtetni, hogy a közszféra miatt késik a home office törvény, mert ott nem igazán támogatják a távmunkát.
A munkavállalók közül azok, akik jellemzően információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközökkel végzik a munkájukat, közel egy éve, kisebb-nagyobb megszakításokkal otthonukban végzik tevékenységüket. A távmunkában vagy home office-ban történő munkavégzést sokszor egy kategóriába soroljuk, pedig munkajogi és adójogi értelemben a kettő nem azonos. A távmunka szabályozott keretekben történő munkavégzést jelent, míg a home office leginkább a munkavállalók kérelmére engedélyezett otthoni munkavégzés, mellyel a dolgozók korábban főleg akkor éltek, amikor kisebb betegség miatt vagy otthoni ügyintézés érdekében (szerelő, kéményseprő, vízóra-leolvasó stb. ) rugalmasabb időbeosztásra volt szükségük. Napjainkban az egészség védelmének megőrzése érdekében már nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is kezdeményezik az otthoni munkavégzést. A huzamosabb időn át tartó otthoni munkavégzésre a munkáltatónak és a munkavállalónak is fel kell készülnie. Az otthoni munkavégzés körülményeit biztosítani kell.
1. Munkavédelmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy javarészt a munkáltatókat terheljék az ezzel kapcsolatos kötelezettségek, így az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Törvényi szinten tisztázni kell a munkabalesetekkel kapcsolatos kérdésköröket, a munkavállalók és munkáltatók felelősségének problematikáját. 2. Egyértelmű elvárás, hogy a home office munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatók biztosítsák, értve ezalatt az ergonómiai szempontból is szükséges felszereléseket. 3. A home office munkavégzés szabályozása kapcsán, olyan kérdésekre is ki kell térni, mint az informatikai biztonság, valamint az adatvédelmi szempontból felmerülő, biztonságos adatkezelés témaköre. Természetesen ennek feltételeit is a munkáltatóknak kell biztosítania. 4. Részletes szabályokat kell megfogalmazni a munkaidő kapcsán, hisz az elmúlt hónapok kutatásai is alátámasztották, hogy ebben a kérdésben markáns különbségek fedezhetők fel az otthoni és a munkahelyi munkavégzés között.
Szerinte a kormányrendelet valóban hoz némi könnyebbséget az otthonról dolgozók és cégek számára, ám az igazán fontos kérdéseket továbbra is nyitva hagyja. A jogszabályban mindössze az áll: "távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg. " Ebből azonban nem derül ki, ki a felelős akkor, ha a dolgozót valamilyen baleset éri munkaközben otthonában. Adatvédelmi kérdésekkel sem foglalkozik a szabályozás, pedig számos munkahelyen érzékeny céges adatokkal dolgoznak a munkavállalók. Kordás László számára az is érthetetlen, a kormány miért várt november közepéig a fenti szabályozással. Ezekről a kitételekről már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hónapokkal ezelőtti ülésén kaptak tájékoztatás (igaz, akkor a MASZSZ még úgy értelmezte, kötelező lesz adni a rezsihozzájárulást a cégeknek, csak annak mértékét lehet majd megválasztani).
Elkészítés: Az ecet és a zöldségek kivételével a többi hozzávalót felteszem főni. Közben a zöldségeket megpucolom és feldarabolom. Beleteszem az előkészített befőttes üvegekbe. Amikor a lé felforrt, leveszem a tűzről, hagyom kihűlni, belekeverem az ecetet, majd ráöntöm a zöldségekre. Légmentesen lezárom az üvegeket. Felbontás után nem kell hűtöben tartani, nem romlik meg.
További receptek >>
Hozzávalók 1, 5 kg uborka 1, 5 kg fejes káposzta 1, 5 kg paprika 1, 5 kg zöld paradicsom 1 kg vöröshagyma 10 dkg só 80 dkg cukor 2 dl 20%-os ecet 1 teáskanál borkén 1 teáskanál Nátrium-Benzonát Sárgarépát is szeletelhetünk bele. Elkészítés Az uborkát, káposztát, paprikát, zöld paradicsomot, hagymát szép vékonyra szeleteljük. Összekeverjük, rászórjuk a sót, cukrot, borként, nátrium-benzonátot, ecetet ráöntjük, majd alaposan összekeverjük. 24 órát állni hagyjuk, néha megkeverjük. Vegyes savanyúság recept ica. Felöntőlé itt sem szükséges enged annyi levet ami szükséges az üvegbe rakáshoz. Jellemzők Könnyű alacsony kalóriatartalmú nyári étel téli étel