Gödöllői Erdészeti Arborétum - séta - YouTube
Van egy sárga, egy zöld és egy piros útvonal, amelyek mentén elindulhatunk és megismerkedhetünk az erdő lakóival a kihelyezett ismertetők alapján. A területen 154 erdőtípust különböztethetünk meg, amit az 1960-ban elvégzett telepítési programnak köszönhetünk, amit az Erdészeti Tudományos Intézet végzett el. Nem mellesleg 1975 óta az arborétum kezelőivé is váltak. Többek között vizsgálták a fafajok nemesítésének értékét, víz- és szervesanyagforgalmukat, a termőhelyi tényezők növekedésére gyakorolt hatásukat és gyökérfeltárásokat végeztek annak érdekében, hogy az erdő a maga természetes módján ragyoghasson. Nekik hála 147 fenyővel és 875 lombos fával és cserjevel, például kocsányos tölgyek, akácok gyarapítja az erdő lakóinak számát. Gödöllői erdészeti arboretum de balaine. Az erdő különlegességeinek számítanak az 50-100 év körüli duglászfenyők, jegenyefenyők és tűnyalábosfenyők, de szép számban vannak jelen atlaszcédrusok, álciprusok és mamutfenyők is. Az arborétum 1989 óta látogatható a nagyközönség számára, az arborétum kezelői a mai napig végzik itt kutatómunkájukat.
Hamarosan légvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonlóan kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest. Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. Gödöllői erdészeti arboretum. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az 1, 3 km-re lévő Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P ▲ jelzés itt véget ér; jobbra térve a K jelzésen vándorolunk tovább. Az elágazás környékén azonban érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa.
hozzászólás | 2021. december 27. hétfő Blikk A Szabad Földben mesélt arról Sztankay Orsolya, a hét esztendeje elhunyt népszerű színművész, Sztankay István lánya, hogy édesapja valójában mindig is zenebohóc akart lenni. Hozzászólások A hozzászólás szabályai: ne használj trágár szavakat ( káromkodás) ne reklámozz ( spam) ne személyeskedj ne tégy sértő megjegyzéseket népcsoportok, nemzetek vagy vallási közösségek ellen ne írd meg saját vagy mások személyes adatait ( név, lakcím, telefonszám, email) ha egy hozzászólás sérti a fentieket, vagy egyéb módon zavaró vagy bántó, kérlek jelentsd a hozzászólás melletti X gombbal
Schütz Ila hazánk egyik legünnepeltebb komikája volt, állandó partnerével, Sztankay Istvánnal pedig rengetegszer játszottak szerelmeseket. A színész megözvegyült felesége nemrég lerántotta a leplet arról, mi is volt valójában István és a népszerű színésznő között. Álompárnak látta őket mindenki Schütz Ila és Sztankay István számos alkalommal alakítottak szerelmespárt, ráadásul olyan hitelesen, hogy a közönség könnyen hihette, a színfalak mögött is mély érzelmeket táplálnak egymás iránt. Több mint ötszáz alkalommal játszottak házaspárt a Jövőre, veled, ugyanitt! című vígjátékban, amely 1978-ban került bemutatásra a Madách Színházban, de persze sok más színdarab jelzi még a kettősüket, sőt állandó szereplői voltak televíziós kabaréműsoroknak is. Izzott köztük a levegő a színpadon, a magánéletben pedig szoros baráti viszonyt ápoltak egymással – éppen ezért sokakban merült fel a kérdés, vajon a munkán kívül is egy párt alkottak-e. Sztankay özvegye, Bedők Bea mindig is tudta az igazságot, nemrég pedig megosztotta a tapasztalatait a nagyvilággal: részletek a galériában!
A művet először mutatták be Magyarországon, az író özvegye, Helene Weigel színésznő is megjelent a premieren. – Marton Endre és Major Tamás is megnézte az előadást, és ők hívtak a Nemzeti Színházhoz – mesélte. A Nemzetiben Shakespeare-től Moliere-en át Németh Lászlóig számos darabban játszott, sokfajta izgalmas karaktert formálhatott meg. Játszott Romeót, Ben Jonson Volpone című darabjában Corbacciót alakította, a Csillag a máglyán című Sütő-darabban pedig Kálvin Jánost. A rendezők között Major Tamásról beszélt, partnerei sorából Törőcsik Marit emelte ki: közös munkáik közül a Rómeó és Júliát említette, valamint Zorin Varsói melódia című darabját, amelyet Iglódi István állított színpadra. Sztankay István sokszor játszott kétszereplős darabban, Karinthy Ferenc Dunakanyar című művét Ruttkai Évával és Hámori Ildikóval is eljátszotta. Az Elveszett paradicsom című Sarkadi-darabról is mesélt, amelyben Piros Ildikóval és Mensáros Lászlóval dolgozott együtt a Madách Színházban. A néma leventét Bánsági Ildikóval három nyáron át játszotta.