De mint arra Eco figyelmeztet: az ismert világ térképre lapítása nem feltétlenül jelenti a lapos Földben való hitet, ezt többek között napjaink térképei is bizonyítják. De a középkor térképei sem a Föld formáját kívánták megrajzolni, hanem csupán azokat a városokat és népeket felsorolni, akikkel útközben találkozhatott az ember. Vagyis a szimbolikus ábrázolást a készítők többre tartották a tapasztalatinál – írja Eco. Harmadrészt azt is figyelembe kell vennünk a középkori térképek képi világának értelmezésénél, hogy azok nem tudományos céllal készültek, hanem sokszor a közönség meseigényének kielégítésére – így kerülhettek rájuk például titokzatos szörnyek is. Óriásteknősök egymás hegyén-hátán A fejezet szöveggyűjteményében – amely többek között Arisztotelész, Platón, Koszmasz Indikopleusztész és Szent Ágoston írásait is tartalmazza – Eco Steven Hawking elméleti fizikus Az ősrobbanástól a fekete lyukig című könyvének egy híres anekdotáját is idézi, amely azt mutatja meg, hogy a lapos Föld elmélete még a modern korban sem hunyt ki teljes egészében: "Egy jeles tudós (egyesek szerint Bertrand Russel) egyszer csillagászati tárgyú előadást tartott.
Ennek köszönhetően a mai napig sokan úgy tudják, Kolumbusz Kristóf végeláthatatlan vitát folytatott kora tudósaival a Föld alakjáról. Pedig a vita tárgya valójában nem az volt, hogy lapos-e vagy gömbölyű a Föld, hanem csupán az, pontosak-e a felfedező által használt számítások. Ahogy arra az olasz szerző rámutat: a közhiedelemmel ellentétben a középkor tudósai igenis tisztában voltak a Föld gömbölyű alakjával. A 7. századi Sevillai Szent Izidor például 80 ezer stadiumban adta meg az Egyenlítő hosszát – ami nem is tér el sokban a ma ismerttől. Miért terjedt el mégis a tévhit? Eco szerint a mítoszt egyrészt táplálták azok a 19. századi laikus gondolkodók, akik – miután felhúzták magukat a különböző felekezetek antievolucionalista álláspontján – megpróbálták a teljes keresztény hagyomány részének tulajdonítani a lapos Föld elméletét, azt sugallva ezzel, hogy aki tévedett a Föld alakjának megítélésében, az tévedhet a fajok eredetében is. Másrészt utalhattak e gondolkodásra a korabeli térképábrázolások is.
Erasztotenészhez hasonlóan, Poszeidóniosz (ie. 135-51) szintén a meridiánív hosszán alapuló kísérleti mérést hajtott végre Alexandria és Ródosz szigete között. Megfigyelte, hogy bizonyos csillagok Ródosz szigetén a horizonthoz közel helyezkednek el, míg ugyanazok Alexandriában nagyobb magassági szög alatt látszanak. E szögek különbsége teljes kör 1/48-ad részének mutatkozott. A szigetek közötti távolságot a hajó menetidejéből vezette le. Eredményként a Föld negyed kerületére 11100 km-t kapott. Ismeretterjesztési mérföldkő Abraham Ortelius 1570-ben kiadott "Theatrum orbis terrarum" világatlasza, melyen már a Föld pontos görbületével tudott dolgozni, a világot körbejáró hajósok mérései alapján. [1] Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. század) már foglalkozik a Földgömb ábrázolásának matematikai alapjaival, térképeket is készített ennek megfelelően. Miután Magellán hajósai 1522-re körbehajózták a Földet, már megdönthetetlen bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Föld gömb alakú. A nagy felfedezések korában kereskedelmi és katonai célokból egyre pontosabb térképekre volt igény, ehhez úgynevezett háromszögelésen alapuló fokméréseket hajtottak végre, ezáltal lehetővé vált egymástól nagyobb távolságra fekvő pontok közötti távolság közvetett úton történő meghatározása.
Az összeesküvések, titkok és hamisítók szerelmese, Umberto Eco ezúttal titokzatos helyekről szóló képeskönyvvel jelentkezett. A legendás földek és helyek története című munkájában az olasz szerző többek között a Biblia földjeiről, a Kelet legendás helyeiről, a földi paradicsomról, Atlantisz, Agartha és Utópia világairól beszámoló mesés történeteket gyűjtött össze. Az egyes fejezetek felosztása kettős: a szerző előbb rövid és közérthető formában bemutatja a misztikus helyekről szóló történeteket, azok keletkezésének körülményeit, különböző változatait, majd rövid szöveggyűjteményben részleteket közöl az idézett eredeti forrásokból. E bejegyzésben a lapos Föld legendájáról szóló fejezetből kaphattok ízelítőt. A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos? Nem ritkán komoly történeti munkákban is előfordul az a tévhit, miszerint a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól, és visszatért a lapos világ elméletéhez – írja Eco.
E két megfigyelés azt igazolja, hogy bolygónk felülete mindkét irányban (azaz észak–déli és nyugat–keleti irányban is) görbült, méghozzá hasonló mértékben. Az első kisérleti mérést Eratoszthenész (ie. 275-194) végezte el a gömbalak igazolására vonatkozóan. A megfelelő módszerre akkor talált, amikor a majdnem pontosan a Ráktérítőn fekvő) Szüéné (Συήνη – ma: Asszuán) városában a gátőrök jelezték neki, hogy a nyári napforduló idején délben a Nap nem vet árnyékot – a Nílus legmélyebb vízállásmutató kútjának fenekét is eléri a sugara. Ugyanebben az időben Alexandriában mérve egy függőleges pózna árnyéka megmutatja, hogy a napsugarak beesési szöge 7, 2 fok. Mivel Eratoszthenész az utazók elbeszélései alapján 5000 sztadionra becsülte a két város távolságát, aránypárt állíthatott: a két város távolsága / Föld kerülete = mért szög / 360° behelyettesítve 5000*360/7, 2 = 250 000 sztadion – eredménye 39 250 km, ami a ténylegesnél mindössze 2%-kal kevesebb. Ebből az eredményből kiindulva képes volt meghatározni a Hold méretét, valamint a Föld és a Hold távolságát is.
Ezt ugyanabban a teremben közölte, mint elődje, II. János portugál király. Ő speciel Kolumbuszt utasította el itt. Ennyire bolondok lettek volna a portugálok? Nem feltétlenül. Elsőként kezdték keresni az Indiába vezető kerülő utat, már a XV. század első felében. És meg is találták elég hamar: Bartolomeu Dias 1488-ban megkerülte Afrikát, majd Vasco da Gama, Dias útvonalát követve, 1497-ben meg is érkezett oda. Nem volt érdekes számukra mindenféle bizonytalan kimenetelű fantazmagória. Nem volt egy őrült spanyol Ahogy Kolumbusz, Magellán is fogta magát, és a spanyol királyi család szolgálatába szegődött, akik az ő is tervét is támogatták, azzal a kitétellel, hogy ha elérik a Fűszer-szigeteket, akkor az onnantól a spanyol korona részévé válik. Magellánt megeskették, honosították, és 1519. szeptember 20-án öt karavellával kihajóztak a Guadalquivir folyó (Sevilla ennek partján fekszik, kicsit feljebb a folyón) torkolatából. Majdnem mindenre felkészültek Az ismeretlen távolságok miatt viszontagságos útra készültek.
A Szerbiához hasonlóan ortodox keresztény Görögország egyrészt hittestvéri szolidarításból, másrészt az igen viharos albán-görög viszony miatt szintén Szerbia pártját fogja. A malmozás 2007. júliusáig tartott, amikor is a nemzetközi közvetítők az "ellenőrzött függetlenség" nevű fogalom megteremtésével tulajdonképpen a jelenlegi status quo fenntartását javasolták, de az ENSZ BT a fent vázolt ellentétek miatt még ezt is elutasította. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a tárgyalások után jelezte, hogy ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét, elismerik. Ezzel a kérdés gyakorlatilag el is dőlt. És hogy most mi lesz? Az elmúlt napokban sok hülye nyilatkozat hangzott el, Oroszország új NATO-nagykövete például puskaporszagot érzett a levegőben. Valójában arra kevés esély van, hogy Szerbia bármilyen katonai lépéssel kísérletezzen. A legrosszabb esetben határzárral és bojkottal sújthatják Koszovót, de ezzel végleg lemondanának az EU-tagságról. Márpedig a pénteken beiktaott, régi-új köztársasági elnök, Boris Tadic az EU-csatlakozást országa egyik fő céljaként nevezte meg.
Állandóan kavargatjuk, de a lángot kicsit visszavesszük és besűrítjük néhány perc alatt, így pürés állagú lesz a végén. Hasonló receptek
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. Borsós gombás tokány csirkemellből. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A borsos tokány hasonlóan készül, mint a pörkölt, csak szalonna is kerül bele, míg pirospaprika nem kell hozzá. A tokány régi nagy menzai kedvenc, sokféle változata van, borsós, borsos, gombás vagy éppen hentes. Mindegy, hogy melyiket választod, biztos, hogy mindenki elégedett lesz. A borsos tokány sertéslapockából és combból is nagyon finom, kellemesen fűszeres, és jó szaftos lesz. Kínálhatod főtt tésztával, rizzsel vagy akár nokedlivel. Hozzávalók 4 személyre: 1 kg sertéshús 15 dkg szalonna 1 db vöröshagyma 1 db paradicsom 1 db paprika 1 mokkáskanál bors 1 teáskanál só 1 csokor petrezselyem Elkészítés: A húst mosd meg, papírtörlővel itasd le róla a nedvességet, és vágd vékony csíkokra. Borsós gombás tokány recept. A vöröshagymát aprítsd fel, a zöldségeket is darabold fel. A csíkokra szelt szalonnát pirítsd meg, és a zsírján fonnyaszd meg a hagymát. Tedd hozzá a húst, és kevergetve süsd fehéredésig. Szórd meg sóval, borssal, rakd hozzá a zöldségeket, és öntsd fel annyi vízzel, hogy mindent ellepjen. Közepes lángon, lefedve főzd addig, amíg a hús puha lesz, a víz pedig elfő.
A tokány pörkölt módra készült étel, borssal, gombával, füstölt szalonnával, tejföllel ízesítve. A magyar konyha egyik legősibb húsételfélesége. Hozzávalók 6 személyre: 50 dkg sertéscomb vagy tarja 7 dkg füstölt szalonna 40 dkg zöldborsó 30 dkg gomba 2 vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 ek. liszt 1 húsleveskocka 1 tk. őrölt paprika 3 tk. morzsolt majoránna őrölt bors só Elkészítése: A szalonnát vékonyra vágjuk, a kétféle hagymát felaprítjuk. A húst felcsíkozzuk, sózzuk, borsozzuk, és a szalonnán átpirítjuk a hagymával, fokhagymával, majd kivesszük a serpenyőből. A megmaradt zsírban elkeverjük a lisztet, majd a szalonnát, húst visszapakoljuk. Pirospaprikával, majoránnával, paprikával ízesítjük és 1, 5 dl vizet egy leveskockával hozzáöntünk és puhulásig pároljuk. Beleöntjük a zöldborsót és a gombát, ha szükséges a folyadékot pótoljuk és teljes puhulásig pároljuk. 44 egyszerű és finom borsós tokány recept - Cookpad receptek. Bármilyen tésztával, vagy galuskával tálaljuk. Jó étvágyat! Lövey Tímea Hozzászólás Powered by Facebook Comments