Egy élet megörökítetett pillanatai (Budapest, 1985). Zsebben-talalt-szemuveg-es-ora-segitett-azonositani-az-edzomartirokat -. (Hozzáférés: 2020. április 11. ) Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018 Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. 1977. ISBN 963-253-501-4 m v sz Magyar keret – 1912. évi nyári olimpiai játékok - labdarúgás 1 Domonkos 2 Rumbold 3 Payer 4 Bíró Gy. 5 Károly 6 Blum 7 Sebestyén 8 Bodnár 9 Pataki 10 Schlosser 11 Borbás 12 Zsák * 13 Révész * 14 Bródy * 15 Szury 16 Vágó A. 17 Fekete 18 Kertész II * 19 Tóth Potya * Szövetségi kapitány: Herczog Ede *nem lépett pályára m v sz Ferencvárosi TC (labdarúgás) – Vezetőedzők Tóth Potya (1926–30) • Blum (1930–37) • Bródy (1937) • Sándor (1937) • Rauchmaul (1937–38) • Hlavay (1938–39) • Dimény (1939–42) • Tóth Potya (1943) • Schaffer (1943–44) • Berkessy (1944) • Szabó (1945) • Urbancsik (1945–46) • Dimény (1946–47) • Opata (1947) • Lyka (1948–50) • Vadas (1950) • Urbancsik (1951) • Deák (1952–1953) • Sós (1953–57) • Csanádi Á.
Szakmai pedigréje szinte kifogástalan volt, WM-rendszer ide, 1939-es MLSZ-állásfoglalás oda. A szög persze hamar kibújt a zsákból. Tóth Potya Istvánnal az volt a gond, hogy "dribler", azaz a Nemzeti Sport szerint ügyeskedő. Márpedig, "ma a vitéz Béldy Alajos országos vezető által irányított sportkorszakba kerültünk, amelynek a célja az ifjúság testi és jellembeli nevelése. Határozott, bátor, férfias, egyenes, a »placcra bátran kiálló« férfiakat akarunk nevelni, akik kertelés nélkül vallják felfogásukat, akik nyíltan mondják: »Ez a barátom, ez pedig az ellenségem! «, akik nem jobb kézzel vakarják meg a bal fülüket. " Tóth Potya ezek szerint jobb kézzel vakarta... Tóth onnan kapott támogatást, ahonnan leginkább várhatta: a Ferencvárostól. Dimény Lajos, a zöld-fehérek mestere a Képes Sportban kelt az egykori Fradi-tréner védelmére: "A kapitányságra Pataky Mihályt is kiválóan alkalmasnak vélem, de egy személyben nem találhattak volna Tóthnál jobb megoldást. Mert Potya mindenhez ért, ami ebben a szakmában fontos s amellett tisztában van a játékos lelki világának legkisebb rezdülésével is – mondja Dimény.
Tóth Potyának emléket állítottak az FTC-MVM Sportközpontban, ahol róla nevezték el az egyik edzőpályát, és az ő nevét viseli a Groupama Aréna egyik skyboxa is. Emlékezetének megőrzését szolgálja egy, a közelmúltban az edzőnaplóiból kiadott könyv is. Nem véletlen, hogy Heisler András, a Mazsihisz elnöke a mai ünnepi beszédében köszönetet mondott az FTC-nek, s személy szerint Kubatov Gábornak, a klub elnökének azért a misszióért, amit az egyesület az antirasszizmus jegyében folytat a rasszizmus ellen. Heisler András beszédében fölidézte egy most 96 éves nagybátyjának alakját, akit a vészkorszakban a nyilasok a Dunába akartak lőni, ő azonban túlélte a végzetesnek szánt lövést. Az Izraelben élő nagybácsit Heisler azért említette meg, mert ő zsidó ember létére megrögzött fradista, olyannyira, hogy 1944-ben 19 évesen egyik zsidó barátjával a védett házból is kiszökött egy Fradi meccsre. Éppen abban az időszakban, amikor a klub edzője Tóth Potya István volt, az a különleges sportember, aki a saját élete kockáztatásával emberek százait mentette meg, köztük Gobbi Hildát vagy a Latabár -fivéreket.
Labdarúgó-karrierje abban az évben ért véget, amikor az első osztályú pontvadászatban csak olyan klubok vehettek részt, amelyek játékosai fizetésért futballoztak, vagyis kezdetét vette a professzionális időszak. Tóth Potya lett a Ferencváros első hivatásos edzője. Nemcsak státuszában volt profi, a szemlélete is az volt. Több nyelven olvasott szakirodalmat különböző futballkultúrákról. Pedagógiai, pszichológiai és orvostudományi ismereteit is folyamatosan bővítette. Az edzéseket mérnöki pontossággal tervezte, tekintve a technikai, a taktikai, az erőnléti, és a lélektani szegmenseket egyaránt. Kiegészítő sportokat is alkalmazott, a magyar edzők közül először. Edzésnaplójában minden játékosának külön kartonja volt, ahová a legkülönfélébb adatokat (pl. testtömeg-változás, aktuális észrevételek) rögzítette. Forrás: Labdarúgás, 1974. március / 3. Szám / Arcanum Digitális Tudománytár Nem is maradtak el a kiemelkedő eredmények: a Ferencvárossal három bajnoki címet és két Magyar Kupa-győzelmet szerzett, 1928-ban pedig a Közép-európai Kupát is elhódította.
Akkor még nem voltam egészen tizenhárom éves. Jobbösszekötőként kezdtem. Az I/B-csapatig jutottam. Mire továbbjutottam volna, megtörtént — 1906 júniusában -— a nagy kiválás a BTC-ből. Több társmmal együtt megalapítottuk az NSC-t, amelynek hat esztendőn át voltam tagja. 1912. június 5-én léptem át az FTC-be" amelynek színeihez fűződnek legszebb sikereim és legfelejthetetlenebb emlékeim. 1 Nemzeti SC, 1906-1912... Ferencvárosi TC, 1912-1924... Libertas Firenze, 1924, játékos-edző... Ferencvárosi TC, 1925-1926, játékos-edző... forrás Készült az 1 - Nemzeti Sport, 1926. március 10. írásainak, interjúinak felhasználásával.
Nem véletlen, hogy a Cefalu című kép bámulatra méltó színereje, a felület tökéletes állapota a quattrocento táblaképek felszínét idézi. Aba-Novák ettől az időtől fogva szinte kivétel nélkül fára dolgozott. Gondosan megmunkált, simára csiszolt, kréta alapozású műmárvány felületeket hozott létre, erre vitte fel széles ecsetjeivel, néhol ronggyal vagy zsilettpengével visszatörölve tiszta tubusszíneit, létrehozva a látványból leszűrt sajátos képi rendet, a táj alapformáiból, a középkori épületek kubusaiból szőtt mozaikszerű térszerkezetet. Aba novák cefalu video. Régi város modern szemmel A festőt személyesen is jól ismerő műkritikus, Ybl Ervin úgy látta, hogy Aba-Novák művészi újjászületésében fontos szerepet játszott az itáliai táj sajátos karaktere is. " Bár régebbi magyar falusi vásznain is itt-ott föl villant az architektonikus formák iránt való érdeklődése, kompozicionális érté kelésük, az építészeti tömegek artisz tikuma olasz földön ejti őt rabul. Új stílusának megszületésébe lényegesen beleszól Itáliának természettől és emberi kéz által formált, sajátos képe.
Cirkusz Cserépvásár Fürdőző nők, grafika A groteszk életképek ellenpontozására ott voltak a komor egyházi és állami megrendelések. […] Egészen egyéni karakterű félig archaikus, félig képregényszerű stílust alakított ki magának, szent királyokkal, komor Krisztus-ikonokkal, allegorikus kézfejekkel, néha egész karikaturisztikus mellékszereplőkkel és pergamencsíkokon kunkorodó feliratokkal. Sikerrel ötvözte a monumentalitást a zsánerrel, a tradicionális komolyságot a modern képszerkesztéssel. " 1912-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. Ösztöndíjasként Szolnokon Fényes Adolf mellett dolgozott, katonai szolgálata után Olgyai Viktornál grafikát tanult. 1922-ben rendezte első grafikai kiállítását az Ernst Múzeumban. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. Aba-Novák Vilmos - Bizzer István - Régikönyvek webáruház. 1921-23 nyarán Nagybányán járt. 1925-ben a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte Savanarola c. rézkarcával. 1928-tól három éven át a római Magyar Akadémián dolgozott, az ún.
Kőművesek Építkezés Muzsikus cigány ebédje Tehenek "Falusi tanító" (M. Ö. önarcképe) Átkelés Tiszai bárkák Szüret Parasztmulatság Paraszttánc Bujákon Felsőbányai körmenet Dr. Baumgartner Sándor arképe Dr. Jajczay János arcképe Berda József arcképe Ebédelő A művész felesége és leánya New York-i részlet Székely vásár Csíki vásár Vásárról hazafelé Zsögödi cinterem Mátrai falu Hazafelé Csángó család Román tánc Vasárnap délután Parasztcsalád Szt. Demeter-kápolna, Szeged "Kárhozottak" Siratás. Szeged, Hősök Kapuja Menetelő katonák Magyar-francia kapcsolatok Magyar-francia kapcsolatok (részlet) Szt. István-mauzóleum Magyar munka (ipar, mezőgazdaság) "Teremtés" "Ezekiel" Szt. Demeter-kápolna Szt. B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos (Corvina Könyvkiadó, 1966) - antikvarium.hu. István-kápolna Lacikonyha Vásáron Bor mellett Lacikonyha II. Komédiások