Egyszer volt, hol nem volt, történt egyszer Szent Mihálynak napján, hogy vásárt rendeztek az Árnyas háza táján. Ez az egyszer nem is olyan rég volt, szeptember havának 29. napján. Ám ez a vásár nem egyszer esett meg, immáron sokadik alkalommal, talán már a számát sem tudom, hogy hányadszor. De hogy többször, az bizonyos, mert ez a vásár már igencsak kedvelt hagyománnyá vált az Árnyas udvarán... A vásár napján évről évre megtelnek az asztalok szebbnél szebb portékákkal, évről évre szorgos kezű anyukák sütik a finomabbnál finomabb süteményeket, évről évre serceg a zsír a lángosok alatt, s évről évre szórja a kosár körhinta szerte szét a gyermeki kacajokat. Van azonban, ami mindig változik: mi emberek. Például pár évvel ezelőtt más gyerekek készítették a portékákat, más emberek népesítették be a vásárteret, más gondolatok, más energiák hozták lendületbe a zsibongó tömeget, más szemüvegen át néztük a világot. Mihály napi vásár óvoda xiii. Ám bármennyire is változik körülöttünk minden, a hagyomány az mindig magában hordozza az állandóságot... Évről évre a vásár előtti hetekben nagy a nyüzsgés a csoportszobákban.
Feliratkozom a hírlevélre
Viszontlátásra!
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Sarkady János · Többet látni » Szilágyi János György Szilágyi János György (Budapest, 1918. július 16. – Budapest, 2016. január 7. ) Kossuth-díjas magyar ókorkutató, művészettörténész, főmuzeológus, a történettudomány akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Szilágyi János György · Többet látni » Zeusz Zeusz olümposzi isten, az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Zeusz · Többet látni » 1. Az ókori világ hét csodája - PontVelem Okos Program. század Az eurázsiai világ az 1. században: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és 1. század · Többet látni » 391 Nincs leírás. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és 391 · Többet látni » Átirányítja itt: Az olimpiai Zeusz-szobor, Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra, Zeusz-szobor.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz-szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. Zeusz szobra – Forge of Empires - Wiki HU. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vad állatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra - Uniópédia. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését.
A Zeusz-mítosz legelterjettebb változtata, hogy apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte. Felesége, Rhea, szomorúan figyelte csemetéi vesztét, míg végül cselt eszelt ki: hatodik gyereke, Zeusz helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz felcseperedvén megesküdött, hogy elpusztítja apját. Egy italt adott Kronosznak, amitől az felöklendezte a gyermekeket. Zeusz ezután a legyőzött Kronoszt az alvilág mélyére taszította, s a görögöknek parancsba adta, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték meg. Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állt. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata is folyt éppen, a görögök egyszerűen ott hagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje. A nagyszabású rendezvényre Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából is érkeztek résztvevők.
A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. A szobor a térdénél tört el és így zuhant a földre. Egyiptom fáraó ja felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda álláspontja miatt a rodosziak attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, ezért nem engedték újjáépíteni. Gízai Piramisok A gízai Nagy Piramis t Khufu fáraó síremlékeként építették több mint 20 évek keresztül, i. 2560 körül. 2, 3 millió mészkő téglából áll, melyet a közeli kőbányából hoztak. A hatalmas gránit kövek a Királyi Kamrában 25-80 tonna súlyúak voltak és Aswanból, több mint 500 mérföld távolságból szállították őket ide. A 146, 5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül. A gízai Nagy Piramis a legrégebbi az ókori világ hét csodája között és az egyetlen, mely túlélt mindent. Ahogy egy arab közmondás mondja: "Az ember fél az időtől, de az idő fél a Piramisoktól. " Oszd meg a hírt ismerőseiddel!