A H5 HÉV és a MÁV 2-es fővonal között közvetlen kapcsolat adható, amely olyan új átmérős viszonylatszervezést tehet lehetővé, amely a közösségi közlekedés jelentős térnyerését okozhatja. A projekt során engedélyezési tervek, engedélyek megszerzése, szükség szerint szabályozási tervi munkarészek, tenderdokumentáció és kiviteli tervek készítése a feladat. Az északi (H5) és déli (H6, H7) HÉV vonalakat összekötő tervezési feladat részletes megvalósíthatósági tanulmány tervszintig készítendő el. Vizsgálandó a nyomvonal lehetséges változatai, az állomások száma, elhelyezkedése, kijáratai. A feladat során forgalmi modellezés, menetrendi koncepció készítése is feladat. Vizsgálandó a térszínen felszabaduló területek felhasználhatósága, tervezési feladat a kapcsolódó közösségi közlekedési hálózat felülvizsgálata. Budapest portál | Ősztől a HÉV-vonatokon is lehet venni 24 órás jegyet. A vasúti pálya, kapcsolódó szakágak, műtárgyak, megvalósíthatósági tanulmánytervi szinten tervezendő. A projekt adatlapja szerint a projekt megvalósítása már tavaly november 10-én elkezdődött, a megvalósítás vége pedig várhatóan 2023. december 31. lesz.
Megoldatlan Információk Hozzászólások (8) 2019. október 31. Jelenleg a hév vonalakon egyetlen egy akadálymentesített jármű sem közlekedik. Az akadályok nélkül projekt egyik fontos eleme lenne, hogy mozgásukban korlátozott emberek is igénybe vehessék a héveket. Köszönöm szépen! Probléma helyszíne Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer, Szentlélek tér H Hozzászólások S Dominik megváltoztatta a bejelentés illetékesét "BKK Budapesti Közlekedési Központ"-ról "MÁV-HÉV Zrt. "-ra. 2020. október 31. 10:28 S Dominik lezárta a bejelentést Megoldatlan eredménnyel. Oka: Megoldhatatlan. Járókelő Patrik hozzászólt a bejelentéshez. 2020. 10:14 Majd 10 év múlva a BFK és a MÁV-HÉV akadálymentesíti. Járókelő Herta megváltoztatta a bejelentés állapotát "Megerősítésre vár"-ról "Megoldásra vár"-ra. 2020. április 30. 17:27 2020. 12:05 Nyilván semmi. Nagy Zita megváltoztatta a bejelentés állapotát "Megerősítésre vár"-ról "Megoldásra vár"-ra. 2020. Budapest hév vonalak. március 29. 21:56 2020. 13:53 Nyílván semmi:D Bertalan Balázs megváltoztatta a bejelentés állapotát "Válaszra vár"-ról "Megoldásra vár"-ra.
50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX.
A trianoni határ eredetileg a Dráva főmedrének középvonalán haladt, vagyis a folyó természetes választóvonalat képezett a két ország között, de az árvízvédelmi töltések – 60-as évekre tehető – megépítéséig a folyó medre északi és déli irányban is folyamatosan változott. Ez az oka annak, hogy ma már nem esik egybe a meder és az országhatár, sőt többtucatszor metszik egymást Magyarország és Horvátország között. A Dráva, mellék- és holtágaival lényegében nem ismer országhatárokat, így a természetmegóvó munka is közös küldetéssé vált. Fotó: Vogt Gergely/Demokrata Wágner László Az értékek tudatosítása A 2015-ben átadott látogatóközpont főépületében Wágner László természetvédelmi őr interaktív applikáció segítségével mutatja, hogyan változott a Dráva medre a folyószabályozások idején – Mária Terézia korában, majd a XIX. század első felében, végül a 1960-as években –, amíg el nem nyerte mai vízrajzi helyzetét. HelyiVilaga.hu. A szakember tájékoztatása szerint még az 1980-as évek végén is vágtak itt át folyókanyarulatot a János-szigeti holtágnál.
Fotó: Vogt Gergely/Demokrata Az Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát összekapcsoló Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva-torkolat feletti Duna-szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb folyórendszere. A vizek egy 700 kilométeres zöld övet formálnak, társítva az öt ország csaknem egymillió hektáros, természeti és kulturális egységet felmutató térségeit. A terület hazánkat és Horvátországot érintő szakaszát 2012-ben hivatalosan is nemzetközi védelem alá helyezték, Mura–Dráva–Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra-rezervátumként. A kétoldalú megállapodáshoz idén szeptemberben Ausztria, Szlovénia és Szerbia is csatlakozott, így jött létre a világon egyedülálló ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum. Tanösvény békés megye állás. Fotó: Vogt Gergely/Demokrata Holtágaktól az élő vízig A békalencsével és vízitökkel benőtt Fekete-víz nevű patak mentén haladunk az Ormánság keleti részén található szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpont 13 kilométer hosszú tanösvényén. A mesterséges gyepek mentén húzódó útszéli árok falában gyurgyalagok költőhelyei sorakoznak.
A holtágak vízfelszínén helyenként tömegesen jelennek meg védett hínárfajok, a vízi rucaöröm (Salvinia natans), a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) és a csemegesulyom (Trapa natans). A Magyarországon rendkívül ritka tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) a folyó iszapos partján található meg időszakosan. A nedves ártéri kaszálórétek védett növénye a réti iszalag (Clematis integrifolia), melynek jelentős állományai ismertek. Gazdag a hullámtér vizes élőhelyekhez kötődő alsóbbrendű faunája is. Számos védett, ritka szitakötő faj él a területen, melyek közül a sárgás szitakötő (Stylurus flavipes) külön is kiemelendő. A kérészek közé tartozó tiszavirág (Palingenia longicauda) folyó feletti, felhőszerű rajzásában meleg nyárelőkön gyönyörködhetünk. Tanösvény békés megye települései. A sekély, meleg morotvákban olyan védett halfajok találják meg életfeltételeiket, mint a réti csík (Missgurnus fossilis) és a kurta baing (Leucaspius delineatus). A víz színén úszó hínárnövényzet és a párás erdők egyaránt jó életfeltételeket biztosítanak a kétéltűek és a hüllők számára, az európai szinten sérülékeny védelmi kategóriába sorolt mocsári teknős (Emys orbicularis) például gyakorinak mondható.