Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran Roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár, S rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennen hordott Csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár, - Ajtóm felett Pallasz szobrán megült, mint kit helye vár, - Ült, nem is moccanva már. S ahogy guggolt zordon ében méltóságú tollmezében, Gyászos kedvem mosolygóra váltotta a vén madár, S szóltam: "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste, Zord Holló vagy, ős nemes te, éji part küld, vad határ, Mondd, mily néven tisztel ott lenn a plútói, mély, vad ár? Holló költője (1809-1849) jelentése válasz » DictZone Keresztrej…. " S szólt a Holló: "Sohamár! " Ámultam, hogy ferde csőrén ilyen tártan, ilyen pőrén Kél a hang, okos, komoly szó alig volt a szava bár, Ám el az sem hallgatandó, hogy nem is volt még halandó, Kit, hogy felnézett, az ajtó vállán így várt egy madár, Ajtajának szobra vállán egy ilyen szörny, vagy madár, Kinek neve: "Sohamár. " S fenn a csöndes szobron ülve az a Holló egyedül e Szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már, Nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta, S én szólék, alig sóhajtva.
S ahogy guggolt zordon ében méltóságu tollmezében, Gyászos kedvem mosolygóra váltotta a vén madár – S szóltam: "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste, Zord holló vagy, ős nemes te, éji part küld, vad határ, Mondd, mily néven tisztel ott lenn a plútói mély, vad ár? " S szólt a Holló: "Soha már. Hollókisasszony (könyv) - Audrey Niffenegger | Rukkola.hu. " Ámultam, hogy ferde csőrén ilyen tártan, ilyen pőrén Kél a hang, okos, komoly szó alig volt a szava bár, Ám el az sem hallgatandó, hogy nem is volt még halandó, Kit, hogy felnézett, az ajtó vállán így várt egy madár, Ajtajának szobra vállán egy ilyen szörny vagy madár, Kinek neve: "Soha már. " S fenn a csöndes szobron ülve az a Holló egyedül e Szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már; Nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta, S én szólék, alig sohajtva: "Majd csak elmegy, messzi száll, Mint remények, mint barátok, holnap ez is messzi száll", S szólt a Holló: "Soha már! " Megriadtam: csendziláló replikája mily találó – "Úgy lesz", szóltam, "ennyit tud csak s kész a szó- és igetár; Gazdájának, holmi hajszolt, bús flótásnak búra ajzott Ajkán leste el a jajszót, mást nem is hallhatva már, Csak remények gyászdalát, csak terhes jajt hallhatva már, Ezt, hogy: "Soha – soha már! "
hagyd el szobrom, rút madár! Tépd ki csőröd a szívemből! hagyd el ajtóm, csúf madár! " A szárnyán többé toll se lendül és csak fent ül, egyre fent ül, Ajtóm sápadt pallaszáról el nem űzi tél, se nyár, Szörnyű szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló, Míg a lámpa rája omló fényén roppant árnya száll S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll, Fel nem röppen, - soha már! Fordította: Tóth Árpád (A vers forrása az OSZK Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisa. A fordítás a Nyugat 1923/5. számában jelent meg. Mára is van egy 8 könnyű kérdés kvíz! Mutatsz nyolc jó választ?. )
Publius Vergilius Maro Odivius és Horatius mellett az augustusi aranykor költőtriászának legnagyobb epikus költője. Andesben született (Kr. e. : 70-19), egyszerű paraszti családban. Édesapja tanítatta és közéleti pályára szánta, de Vergiliust nem vonzotta a politika. Életútját a költészet és a filozófia határozta meg. Kr. 41-ben a polgárháborúk ideén édesapja kisbirtokait kisajátították Octavianus veteránjai számára. Tekintélyes barátai később kieszközölték, hogy az egyre ismertebbé váló költő visszakapja családi birtokát. Ettől kezdve Augustus személye és politikai programja a költő szemében eggyé vált a társadalmi igazság, a jólét és a béke eszményével. Maecenas vette pártfogásába, s bejáratos lett a császári udvarba is. Kr. e 37-ben adta ki válogatott bukolikáit, pásztori költeményeit Ecloage címmel. (eklogé – "szemelvények", "válogatott versek"). Ez a költemény tíz, gondosan elrendezett hexameteres költeményből áll. A sorszámok nem a megírás dátumát fejezik ki. A görög bukolosz, vagyis marhapásztor szó alapján nevezzük bukolikus költészetnek, bukolikának.
Témája a szerelem, szereplői azonban nem pásztorok, hanem egy fiú és egy leánygyermek, akik játszótársak és a játék közben ismerkednek a szerelemmel. Pajzán, erotikus hangvételű a vers, tele van vidámsággal, életörömmel, az ókori görögök derűs világát idézve. A versforma nem párbeszédes, de vannak benne párbeszédrészletek. Antik ekloga c. költeménye is szerelmi témájú, az előbbihez szorosan kötődő alkotás; a versforma disztichon (1 sor hexameter 1 sor pentameter), és az erotika ebben a műben is jelentős szerepet játszik. A testi szerelem, mint az élet egyik örömforrása áll a vers középpontjában. A fiú és a lány párbeszédtöredéke a szövegbe beépülve teszi teljessé a vers hangulatát. Vergilius a későbbi korok számára a legnagyobb és legtöbbet idézett római költő volt. A magyar irodalomra gyakorolt hatása is jelentős: műveit fordította Csokonai Vitéz Mihály, Devecseri Gábor, Radnóti Miklós. Erőteljesen hatot Zrínyi Miklós eposzára, és hexameterben íródott eposzaink is az ő példája nyomán születtek, mint Vörösmarty Mihály Zalán futása c. alkotása.
Később a ezt a műfajt ekloga névvel illeték a vergiliusi cím miatt. A műfaj megteremtője a görög Theokritosz, az idillnek nevezett költeményeiben ő szerepeltetett először pásztorokat. Hexameterekben írt és párbeszédes formájú verseiben a pásztorok a természetben élnek, a nyájukat őrzik és dalolnak, szerelmeskednek. Eszményesített világ ez: a korabeli társadalmi-politikai valóságból elvágyódó s egy új aranykor után áhítozó emberi közérzet jelenik meg. Vergilius nem ragaszkodott a hagyományhoz, az ő szereplői inkább földművesek. Eklogáiban fontos szerepet játszik a politika. Hőseinek, pásztorainak idillikus életét a polgárháború dúlja fel. Nem menekülhetnek a durva valóság elől valamiféle idealizált világba, hiszen földjeikről a veteránok, a kiszolgált katonák bármikor elűzhetik őket és földönfutóvá válhatnak. A száműzött földműves mellett megjelenik a másik, aki már visszakapta otthonát, s a kialakult új rendben, az augustusi békében élvezheti a biztonságot, a nyugalmat. A leghíresebb és legtöbb értelmezési kísérletet kiváltó idillje a IV.
Azokkal viszont kétségtelenül brillírozik: ötletei a fantasztikum köbre emelt gyorsítórakétái, amelyek új területek felé nyithatják meg olvasójának szemét. Csak bírja követni. (Nagylaki András) Don Winslow: Határ 2017-ben is idecitáltuk a Kartell t, és most sem hagyhatjuk ki Winslow horrorisztikus thriller-trilógiájának befejező részét. A disztópiák aranykorát éljük ugyan, de fel kell kötni a gatyáját annak, aki pusztán a fantáziájára támaszkodva akarna ehhez hasonló szörnyű világot ilyen hitelesen és érzékletesen a papírra vetni. Legjobb könyv, amit valaha olvastál?. Ez a regény éppúgy a huszonegyedik századi noir csúcsteljesítménye, mint két előzménye, s hasonlóképpen igaz, hogy orvosilag erősen javallott kisebb részletekben fogyasztani – úgy talán nem mérgezi annyira a lelket. (Nyerges Csaba) Ed McDonald: A holló jele-trilógia Picit csalok, mert az első kötet 2018-as, de ez a trilógia így, egyben az igazi. Galharrow kapitány mocskos szájával és még mocskosabb katonáival egy rendkívül jól mixelt indusztriális fantasyvilág ősi rettenetei ellen veszi fel a harcot.
Szóval jó egészséget a Mesternek, jöhetnek hasonlók! (Nagylaki András) Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei Önmagában kerek, mi több, tökéletesen lezárt mesterműhöz folytatást írni mindig rizikós vállalkozás, még a rajongók is hajlamosak az olcsó és szégyentelen pénzfacsarást látni benne a kreatív szándék helyett. Thaikovsky szerencsére tudta, mit csinál, A pusztulás gyermekei így logikus, intelligens, következetes és nagyszerű folytatása elődjének ( Az idő gyermekei): az évezredeket felölelő, több különböző faj szempontja közt váltogató grandiózus történet rengeteg katasztrofális, tragikus, sőt ezúttal minden túlzás nélkül horrorisztikus konfliktus ellenére a külső-belső korlátok leküzdéséről, az empátia és a kommunikáció fontosságáról mesél - okosan, katartikusan és - végül - felemelőn. A 100 legjobb könyv 2020/21. (Rusznyák Csaba)I Cixin Liu: A halál vége Kozmikus szociológia haladóknak: a civilizációs túlélés technológiai és morális konfliktusai egy rémisztően sötét, idegen, megismerhetetlen, és ami a lényeg, eredendően ellenséges univerzumban.
Victor Lavalle: Bölcsőrablók Azt a ziccert, amit Jemisin trehány módon elpaccolt a Megtört föld-trilógiá ban - nevezetesen, hogy gondot fordítson a lélektani részre, a gyász természetrajzának kidolgozásra és ezáltal ténylegesen át is érezzük a főhős tragédiáját, ne csak elhiggyük (jobb híján azért mert az író ezt írja róla) - Victor LaValle gond nélkül becsavarta a felső sarokba. A Bölcsőrablók mesterien ötvözi a természetfelettibe ágyazott, fantázia szülte szörnyűségeket a lehető legtriviálisabb félelmekkel. Legjobb konyvek 2020 3. Az egyetlent, amit fel lehet róni neki, ti. hogy a végkifejlet nem üt akkorát, mint amekkorát üthetett volna, javarészt annak köszönhető, hogy előtte viszont maximális sebességgel száguld velünk a hullámvasút. (Nyerges Csaba) Blake Crouch: Hamis emlékek Crouch nem véletlenül érdemelte ki a fenegyerek jelzőt, elég csak az utóbbi években írt könyveire vetni egy pillantást. Tavaly a Hamis emlékek lett a Goodreads Choice Awards legjobb sci-fije, amin nincs mit csodálkozni. Bár Crouch írásmódja száraz és tárgyilagos, sikerül annyi érzelmet belecsempészni művébe, hogy ne csak az elme láncait letépő gondolatkísérleteivel nyűgözzön le.