Koós Réka Született 1973. május 23. (48 éves) Budapest Állampolgársága magyar Házastársa Tóth Gergely (2004 - 2007) Élettárs Fodor Bálint (2014 -) Szülei Dékány Sarolta Koós János Foglalkozása énekesnő, színésznő Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1997) weboldal IMDb Koós Réka ( Budapest, 1973. május 23. –) színésznő, énekesnő. Életpálya [ szerkesztés] 1973. május 23-án született Budapesten, Koós János énekes, humorista és Dékány Sarolta énekesnő első gyermekeként. A Toldy Mária énekstúdió elvégzése után a Színház és Filmművészeti Főiskolára járt operett-musical szakra ( 1997). 1998 -ban Niedernhausenben a Sunset Boulevard című musical-ben, 1999-ben Duisburgban a Nyomorultakban (Les Misérables), 2000-ben a bécsi Raimund Színházban szerepelt. 2003 -ban hozzáment Tóth Gergelyhez, majd lányuk született: Rozi. Koós Réka hírek - Hírstart. Színházi szerepei [ szerkesztés] Andrew Lloyd Webber –Tim Rice: Evita Peron Gerome Ragni –Galt MacDermot: Victor Hugo –Herbert Kretzmer: tine Jonathan Larson–Miklós Tibor: Rent ureen Johnson Rock-ritmusban - Bernsteintôl Webberig Pam Gems: Szívecské Orczy Emma –Frank Wildhorn: A Vörös rguerite St. Just Leonard Bernstein: West Side Carlo Collodi: Pinokkió, a hosszúorrú fabáb története.... Pillangó Sam Spewack–Bella Spewack: Csókolj meg, Katám!
Life - 22. 02. 24 19:15 Életmód Fél év után kiderült, hogy eljegyezték a TV2 sztárját, Nagy Noémit. A szerelme nem más, mint Koós Réka egykori férje.
Még nem vagyok képes arra, hogy eltegyem a ruháit. A búcsúztató szervezése egyébként is leköti minden időmet. Tegnap reggel is a temetőben kezdtem a napomat, kiválasztottam a férjem nyughelyét, ami jó barátja, Bajor Imre sírjához közel lesz. A gyerekeink, Réka és Gergő nagyon sokat segítenek, bár a fiam Zalaegerszegen van, úgyhogy vele kevesebbet tudok találkozni, mint a lányommal. " – mondta. Egyre rosszabb állapotban van Koós János özvegye. Koós János temetése március 20-án, szerdán lesz a Farkasréti temetőben.
Rövid ideig tartó betegség után, március 3-án hunyt el Koós János, 81 éves korában. A tragédia óta most először szólalt meg a Borsnak az énekes özvegye, Dékány Sarolta, akivel Koós János 48 éven át élt házasságban. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a válla miatt készül kórházba. – Kórházban kezelték, de mivel javult az állapota, ezért úgy volt, hogy hétfőn hazaengedik. Végül bent tartották, és szombaton megtörtént a tragédia. Elment a mosdóba, majd kifelé jövet hirtelen összeesett. Én is épp a kórházban voltam, de nem engedtek oda hozzá. Mindenki fejvesztve próbált cselekedni, többször is újraélesztették, ám már nem tudták visszahozni. A szíve vitte el – mesélte a lapnak az özvegy. Azt is elmondta, hogy nem találja a helyét, sokszor csak fel-alá mászkál a lakásban, és még nem tudott a férje személyes holmijaihoz sem nyúlni. "A búcsúztató szervezése egyébként is leköti minden időmet. Ilyen állapotban van most Koós János özvegye, Dékány Sarolta - Blikk Rúzs. Tegnap reggel is a temetőben kezdtem a napomat, kiválasztottam a férjem nyughelyét, ami jó barátja, Bajor Imre sírjához közel lesz.
Life CÍMKÉK - Dékány Sarolta
Román kor () ÁZAD A kereszténység első századaiban a meghódított területeken a római viselet terjedt el. A Római Birodalom helyére lépő népek évszázadokig változtatták a helyüket. Az egyes ruhadarabok népcsoportonként különböztek, a nadrág azonban szinte mindegyik viseletben megtalálható volt. A kosztümtörténészek általában a közepére helyezik a viselet jelentős és általános változását, az ezt megelőző időszakot a "kis népek" és a barbárok viseletével jellemzik. Az általánosan viselt hosszú ruhák megjelenését a keresztes háborúknak tulajdonítják. A a férfi és a női viseletek között alig volt látható különbség. Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis. A keresztény ideológiának megfelelően a viselet célja a test elleplezése, az öltözékek személytelenek és kortalanok voltak. ALAPRUHÁK: ING -tunika formájú, hosszú ujjú, vászon, térdig vagy bokáig ér. FELSŐ RUHA – Bliaud- az előbbihez hasonló, de bővebb, hímzésekkel a nyaknál és a kézelőn. Redőzésekkel díszítették. Az ujjai szűkek, vagy igen bővek, látható volt alattuk az ing. Hidegben az ing alatt vastag szövetből készült MELLÉNY T- doublet- viseltek, az ing és a mellény között rövid prém mellényt.
Előkelők viselete Az előkelők ruházatához tartozott még a díszes vállgallér, mely sűrűn mintázott, színesre festett len- vagy bőrcsíkokból, illetve fém betétekből, elemekből készült, és természetesen a drága illatszerek, ékszerek. Sokáig az egyiptomiak mezítláb jártak, kezdetben csak az előkelők viseltek szandált, ami tulajdonképpen egy bőrpántokkal a lábra erősített bőrtalp volt. Az egyiptomi ábrázolásban az összetartozás jelképe volt, ha egy házaspár megosztozott a lábbelik viseletén. A legrégebbi időktől divat és bevett szokás az arc, a test festése, a különböző testrészek színezése, az illatos kenőcsök és a parókára erősített balzsamkúp használata. Az utazáshoz való öltözet - Egyiptomi Utak. … a régi és az új! Ékszerek Az ókori egyiptomi ékszerek minden bizonnyal a legszebbek közé tartoznak a történelmi korok kincsestárából. Az arany-és ezüstművesség a kor eszközeihez mérten igen fejlett volt, s a puha nemesfémeket sokféle technikával munkálták meg, alakították lemezzé, öntötték formába, filigrán drótokat, láncokat, granulációs mintákat is készítettek.
Az egyiptomi társadalom és kultúra alapja a nagy számú földműves, munkás és rabszolga volt. A hatalmat felettük a jóval kisebb létszámú papi és katonai osztály gyakorolta, a birodalom élén pedig az istenektől (a Napistentől) származtatott fáraó egyeduralma határozta meg ezt a sajátos kultúrát. Viselettörténeti szempontból elsősorban az emberek foglalkozása, vagyis a hierarchiában ennek kapcsán elfoglalt helye határozta meg, hogy milyen ruhákat viselhettek, s azokat milyen ékszerekkel díszíthették fel. Az uralkodó viselet igen sok vonásában hasonlított a köznépéhez, viszont összehasonlíthatatlanul drágább és díszesebb elemekből épült fel. Egyiptom enyhe, s olykor kifejezetten forró éghajlata kedvezett a szellős drapériáknak, lenge öltözékeknek, így a ruhák könnyű és vékony szövött anyagokból (gyapot, len, kendervászon) készültek. Tudorinda - Művészetek: A gótika és a divat. Ezen anyagok jellemző színe a fehér, tehetősebbeknél gazdag hímzett mintával, de Egyiptom bizonyos részein divatba jöttek és elterjedtek a festett, színes kelmék is.