A vérszerinti szülő, a szülő házastársa, az örökbefogadó szülő, a helyettesítő szülő, a gyám, és a nevelő szülő. Alapfeltétel továbbá, hogy az igénylő rendelkezzen az igénylés pillanatában biztosítási jogviszonnyal, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen, továbbá orvos által igazolt legyen a keresőképtelenség fennállása. Fontos tudni, hogy a folyósításnak vannak időbeli korlátai, a következők szerint. 1 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén, annak 1 éves koráig időbeli korlátozás nélkül kerül folyósításra az ellátás, 1-3 éves gyermek esetében 84 naptári napig történhet a folyósítás, 3-6 éves gyermek esetében 42 napig, illetve a gyermeket egyedül nevelő szülő esetében 84 napig történik a folyósítás, 6-12 éves gyermek esetében 14 napig, illetve egyedülálló szülő esetében 28 napig történik a folyósítás. Amennyiben egy időben több gyermek után is jogosult igénybe venni a szülő a gyermekápolási táppénzt, akkor lehetősége van választani, hogy melyik gyermek után veszi azt igénybe.
Ha a kérelmező nem volt elég ideig biztosítva, akkor méltányossági alapon még kérheti a GYÁP folyósítását. Mekkora az összege? A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani. Hol és hogyan kell igényelni? Szükség van hozzá az orvos által írt keresőképtelenségről szóló igazolásra, és egy igénylőlapra, illetve a következő dokumentumokat is célszerű lehet beszerezni: igazolás a szülő részére a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról, igazolás a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, foglalkoztatói igazolás, folyamatos keresőképtelenség igazolásáról szóló adatlap. A GYÁP igényt a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani. Ha a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor innen fognak folyósítani, ha erre nincs mód, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve bírálja el a kérelmet, és folyósítja a pénzt.
A gyermekápolási táppénz akkor is megilleti a szülőt, amennyiben a gyermekre tekintettel gyedben vagy gyesben részesül, és emellett keresőtevékenységet folytat. Ugyanaz a szülő is természetesen több gyermeke betegsége esetén is csak egy – az általa választott – gyermekére tekintettel részesülhet táppénzben. A gyermekápolási táppénz összegét és mértékét az általános (tehát a "normál" táppénzre vonatkozó) szabályok szerint kell megállapítani, azzal, hogy a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára csak 50 százalékos mértékű táppénzt kaphat. Fontos tudni, hogy a gyermekápolás miatti keresőképtelenség esetén a munkavállalót nem illeti meg betegszabadság, illetve a foglalkoztatónak nem kell megtérítenie a táppénz egyharmadát. Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet! {fcomment}
A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ki jogosult rá? A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülnének. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: a fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A közös háztartásban élő gyermek esetében bármelyik szülő igényelheti a gyermekápolási táppénzt. Mennyi ideig jár? A GYÁP időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, és attól, hogy az igénylő szülő egyedül neveli-e a gyermeket. Az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapig terjedő időre.
A gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §] lehet kérni. Forrás: OEP 2006. 12. 28. (Aktualizálva - 2012. 03. 13. )
Ha a közös háztartásban nevelt gyermek után az egyik szülő jogosultságot szerez a fentiekben említett ellátások egyikére, akkor a másik szülő jogosult lehet Gyápra, akkor ha az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. Ha a nagyszülő Gyesben részesül, a biztosított szülő jogosult Gyápra. Jogosult lehet a szülővel együtt élő házastárs, bejegyzett élettárs is ha a táppénz egyéb jogosultsági feltételeivel rendelkezik. Az anya részére 1, 5 éves gyermeke után Gyedet folyósítanak. A 5 éves korú óvodás és a 8 éves iskolás gyermek egyidejűleg beteg. A Gyápot az anya nem igényelheti, ezért a biztosított apa igényeli, választása alapján az 5 éves korú gyermek után. Ki számít egyedülállónak? Aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban. Azok a házastársak, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, Akinek a házastársa munkaképtelen és a Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I. vagy II.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat. Táppénz A munkavállaló akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik. Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2020-ban a 161.
A 45-ös autóbuszok 20 óra után nem közlekednek, helyette a 25-ös és 25Y-os autóbuszok a Vámospércsi út, forduló érintésével közlekednek a Vincellér utca és a Veres Péter utca között. A 2020. november 23-tól érvényes menetrendek hamarosan elérhetőek lesznek a oldalon.
Az elektromos autóbusszal a 3-as, 4-es és az 5-ös trolibusz és a 10-es, 10Y-os, 13-as, 18-as, 18Y-os, 19-es, 22-es, 24-es, 33-as, 33Y-os, 34-es, 35-ös, 35Y-os, 36-os, 41-es, 44-es és a 45-ös autóbusz viszonylatokon díjmentesen utazhatnak az utasok. A buszt a debreceni tesztüzem után Kecskemétre viszik át. A Menetrend itt letölthető >>
5-ös és 5A jelzésű trolibuszok: Az 5-ös és 5A jelzésű trolibuszok csúcsidőn kívül 30 perces követési idővel közlekednek. A DKV felhívja az utasok figyelmét, hogy a Dobozi lakótelepről a Nagyállomás irányába a 43-as járattal is eljuthatnak. Autóbuszok: 25/125-ös, 25Y/125Y-os autóbuszok: A 25/125-ös és a 25Y/125Y-os járatok, mivel útvonaluk nagyrészt megegyezik csupán ellenkező irányba érik el a Veres Péter utcai végállomást, felváltva 60 percenként fognak közlekedni. Ez azt jelenti, hogy óránként egy 25/125-ös és egy 25Y/125Y-os autóbusz fog indulni. A DKV felhívja az utasok figyelmét arra, hogy a Veres Péter utcáról a belvárosba, illetve Segner térre a 11-es járattal is eljuthatnak. 41-es autóbusz: A 41-es autóbusz 60 perces követési idővel közlekedik a csúcsidőn kívüli időszakban. 44-es autóbusz: A 44-es járat csúcsidőn kívül 60 perces követési idővel közlekedik. Dkv debrecen menetrend 30. 45-ös autóbusz: A 45-ös autóbusz 60 percenként közlekedik a csúcsidőszakon kívül. A DKV felhívja az utasok figyelmét, hogy a 37-es járattal a Vámospércsi útról a Komáromi Csipkés György térig, illetve a Faraktár utcán található bevásárlóközpontig is eljuthatnak.
Google ads Google ads Jön a hosszú hétvége, és ehhez igazodik a debreceni busz- és villamosjáratok közlekedési rendje. Az október 23-ai ünnepi hosszú hétvégéhez igazodik a helyi autóbusz-, trolibusz- és villamosjáratok közlekedési rendje is. 2020. október 23. és 25. között az alábbiak szerint közlekednek a DKV járatai: 2020. október 23., péntek: ünnepnapi, munkaszüneti napi menetrend Ezen a napon a reptéri autóbuszok vasárnapi menetend szerint, az Auchan vásárlói járatok pedig nem közlekednek. 2020. október 24., szombat: szabadnapi menetrend 2020. Dkv debrecen menetrend 2. október 25., vasárnap: munkaszüneti napi menetrend. Akár 20 ezer forintunkba is fájhat a helytelen maszkviselés a DKV járatain – DKV –
Az elektromos autóbusszal a 3-as, 4-es és az 5-ös trolibusz és a 10-es, 10Y-os, 13-as, 18-as, 18Y-os, 19-es, 22-es, 24-es, 33-as, 33Y-os, 34-es, 35-ös, 35Y-os, 36-os, 41-es, 44-es és a 45-ös autóbusz viszonylatokon díjmentesen utazhatnak az utasok. A buszt a debreceni tesztüzem után Kecskemétre viszik át.