Igazi afrikai szavanna élmény várja a látogatókat a töltéstavai Kimba Elefánt Parkban április 9-től. Még az utolsó simításokat végzik a nyitás előtt, de tavalyhoz képest kibővült parkkal, fóka showval, Kimba Drive-val és megannyi újdonsággal készülnek. Töltéstavai iskolások lepték el hétfőn a Kimba Elefánt Parkot, hogy még nyitás előtt, elsőként próbálhassák ki az Afrikát idéző Kimba Drive-ot. A gyerekek egymás után pattantak be szüleik autóiba, volt, aki egy terepjáró platóján járta be az egzotikus helyszínt. Az autók ablakai lehúzva, répák a kézben, és már indult is a csapat, hogy felfedezze az állatok birodalmát. A lovak, szamarak, lámák és alpakák mellett, az afrikai állatok is képviseltetik magukat. Számos tevét és dromedárt lehet etetni, a három főből álló elefántcsapat is hétre bővült idén. Az autós túrán túl naponta háromszor elefántbemutató, és újdonságként fókashow várja az érdeklődőket. Az étterem mellett egy hatalmas medencét alakítottak ki lelátóval az oroszlánfóka párosnak.
Kimba Elefánt PARK: a Casselly artista család mesés állatbirodalmában jártunk Elefánt Show-val, állatsimogatóval és afrikai hangulattal nyitotta meg kapuit a Kimba Elefánt Park a Győr-Moson- Sopron megyei Töltéstaván. A Magyar Nemzeti Cirkuszban gyakran fellépő, német Casselly artista család a pandémia miatt otthagyta a cirkuszi porondot és egy év alatt alakította ki a 12 hektáros parkot, hogy a cirkuszi évek után végre… Állatbirodalom: egy hely Töltéstaván, ahol szabadon élhetnek az elefántok Győr-Moson- Sopron megyei Töltéstaván. A Magyar Nemzeti Cirkuszban gyakran fellépő, német Casselly artista család a pandémia miatt otthagyta a cirkuszi porondot és egy év alatt alakította ki a 12 hektáros parkot, hogy a cirkuszi évek után végre megpihenjenek elefántjaik, és helyet kaphasson minden családra váró állat is.
Megnyitotta kapuit a Kimba Elefánt Park, Töltéstaván. A településen még 2020-ban vásárolt meg egy hétgenerációs cirkuszi család egy 12 hektáros területet, és csodálatos környezetet teremtettek az állatok számára. Ebben a parkban látogathatóak az elefántok, de helyet kapott egy zsiráf és egy zebra is a többi között. Összesen egyébként 47 állatnak ad otthont a Győr közelében található terület. CÍMKÉK győr Kimba elefántpark
Hazánkban egyre népszerűbb szabadidős program, hobbi a madármegfigyelés. Ehhez nyújt segítséget a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most megjelent kézikönyve. A kemény táblás borítójú, A4-es méretű könyv egyebek mellett olyan alapismereteket tartalmaz, amelyek segítik a madártan iránt érdeklődőket a felszerelés kiválasztásában, a madárhatározó használatában, valamint a települések madárvilágának megismerésében - írja az Ecolounge. A kötet 176 oldal terjedelemben, 4 fejezetben és 64 alfejezetben, a szerző 358 saját fotójának segítségével mutatja be a különböző témákat. A kézikönyvet a madármegfigyelési alapismereteken túl, kedvcsinálóként, külföldi utakon készült fotókat és rövid leírásokat tartalmazó oldalak, oldalpárok is színesítik. Fotó: wikimedia A könyv különlegessége, hogy a bemutatott fajokhoz digitális tartalomként a szerző közel hétszáz videója, és egy Ritka madarak megfigyelése itthon és külföldön című tematikus válogatás is kapcsolódik az MME YouTube-csatornáján, amelyet eddig közel 4 millió alkalommal néztek meg több mint 150 országból.
20 perc olvasás A budai Királyi Palota európai léptékkel is jelentős méretű kiépítése alapvetően Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt történt meg. Hunyadi Mátyás fényes reneszánsz palotája jórészt a Zsigmond korában kijelölt építészeti keretek átépítésével alakult ki. A Mátyás kori építkezések korai szakasza pedig még a gótikus stílus formavilágában zajlott. Az újabb kutatások szerint a reneszánsz stílus szélesebb térhódításával itt csak második felesége, Nápolyi Beatrix érkezését követően számolhatunk. Így az sem meglepő, hogy az ebben a stílusban általa elkezdett átépítések, felújítások egy részét csak utóda, II. (Jagelló) Ulászló fejezte be. Az viszont tény, hogy az Alpoktól északra Mátyás udvarában honosodott meg először az új stílus. A középkori budai Királyi Palota többnyire úgy él a köztudatban, mint a korabeli Magyar Királyság "hivatalos" állami központja. A vélekedés általánosságban ugyan igaz, de csak erős időbeli megszorítással, elsősorban nagyjából az 1410-es évek és 1526/1541 közötti időszakra vonatkoztatva.
Sorozatunk második része az 1686-1891 közötti, azaz a vár visszafoglalásától Ybl Miklós haláláig terjedő időszakkal foglalkozik. A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. Együtt épült a török hódoltság után talpra álló nemzettel, szó szerint együtt égett a 1848-49-es forradalom lázával, és a kiegyezés után együtt vált az elképesztő ütemben fejlődő országgal a dualista állambeli párjának vetélytársává, hogy aztán a király nélküli királyság éveiben koronás fő nélkül maradjon. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk második és harmadik részében azt a kétszáz ötven éves építési periódust tárgyaljuk végig, amelynek eredményeként kialakult a ma is látható palota közvetlen elődje. A budai királyi palota József nádor korában.
Az épületbe időközben Pozsonyból ideköltözött a helytartó, Albert Kázmér, szász-tescheni herceg és hitvese, Habsburg Mária Krisztina. Mária Terézia építkezéseinek köszönhetően a palota 203 helyisége készült el, többségükben barokk enteriőrökkel. Azonban csak 1777-ig szolgált helytartói lakhelyként, ezt követően átalakították a Nagyszombatról Budára költöztetett egyetem céljaira. Ennek leglátványosabb jele volt, hogy lebontották Oracsek kupolái közül a Duna felőlit, helyére pedig négy szint magas csillagvizsgáló tornyot emeltek. Az egyetem sem maradt azonban sokáig a palota falai között: II. József Pestre költöztette át. Utolsó rendeletei között viszont 1790 februárjában visszahozatta az 1541-ben Budáról elvitt királyi koronát. Utódja, II. Lipót rendeletben is rögzítette, hogy a koronázási ékszerek a palotában őrizendőek; 1792-ben pedig Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet. Ekkor a palotában zajlott többek között az udvari díszebéd és az ünnepi ajándékozás is. Buda városa ettől az időponttól számítható a Habsburg Birodalom központjai közé – még ha másodrendűként is.
Károly, majd Mária Terézia uralkodása alatt zajlottak. A királynő regnálása alatt, 1771-ben Raguzából visszakerült a Szent Jobb is az uralkodóhoz. Ő a palotában kis kápolnát építtetett az ereklyének, amit 1944-ig itt őriztek. Szintén Mária Terézia uralkodása alatt, egy rövid ideig a palotában székelt a Budára költöztetett nagyszombati egyetem is. A korabeli metszeteken és festményeken jól látszik az épület középtengelyében álló, jellegzetes szögletes torony: a híres Zillack-féle csillagvizsgáló, amelyet az egyetem részére építettek. A Budavári Palota a középkor vége óta nem funkcionál valós uralkodói székhelyként. A legmagasabb rangú lakója a XIX. században a király helyettese: a nádor volt. A korabeli magyarok által rajongásig szeretett József nádor maga is szerette és szívén viselte Pest-Budát, az ő kezdeményezésére jött létre a reformkorban az első várostervező szervezet, a Szépítő Bizottmány. A gyönyörű neobarokk palota A palota ma ismert alakját és méreteit a XX. század fordulóján, I. Ferenc József uralkodása alatt nyerte el.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsát (FKT) létrehozó 1870. évi X. törvénycikk az új intézmény feladatául tűzte ki Budapest városrendezési tervének megalkotását. 3 Az FKT 1871 márciusában írta ki Budapest általános szabályozási tervére vonatkozó pályázatát, amelyben Reitter Ferenc (1813-1874) 4 valószínűleg döntő szerepet játszott. Ebben - többek közt -javaslatot vártak különböző középületek elhelyezésére, így a királyi palota bővítésére is. 5 A tíz pályamű közül az első díjat Lechner Lajos (1833-1897), a második díjat Feszi Frigyes (1821-1884) és társai, a harmadik díjat Klein és Fraser londoni építészek kapták. A pályaterveket csak kísérőszövegeikből és néhány fennmaradt rajzból ismerjük. 6 A királyi palota bővítési problémájának megoldását csak négy pályázat tartalmazza: Klein és Fraser budai távlati képén egy különálló, tornyos középrizalitú épületszárny látszik a régi palotától északra. 7 Lehmann Mór (1818—1877) 8 és Linzbauer István (1838—1880) 9 elgondolásában merült fel először a királyi palota északi irányú, a dunai hossztengely mentén való bővítésének terve a meglévő épület tömegképzésének folytatásával.
1881-ben kezdte el Ybl magának a palotának a bővítését tervezni. Elsősorban új, korszerű lakosztályok és a gazdasági és szolgálati helyiségek létesítése volt a cél. Ez utóbbiak zöme ugyanis a palota épületétől északra, még III. Károly idején, 1725 és 1730 között felépített Zeughausban (fegyvertár) volt elhelyezve. Az egykor több mint nyolcvanezer harceszközt magába fogadó, puritán épület helyére kupolás testőrpalotát tervezett, amely ívelt vonalú, oszlopok által szegélyezett átjáróval lett volna összekötve a Mária Terézia féle épülettel. Az Operaház tervezőjének legnagyobb újítása az volt, hogy kilépve a várhegy nyújtotta természeti keretből, egy hatalmas, a krisztinavárosi völgyben nyugvó lábazatra tervezte felépíteni a palotakomplexum bővítését, a meglevő épület nyugat felé nyitott udvarának lezárásával. Ez az úgynevezett főhercegi-szárny, ahol a gazdasági és szolgálati helyiségek mellett a trónörökös pár lakosztályai is helyet kaptak volna. Ennek a támfalnak az alapozásával kezdődött meg 1890. május 1-jén az építkezés.