Alakul a 2013-as Karácsonyház! - Karácsonyház kreatív blog Figyelj rám! - Az idei adventi, karácsonyi várakozást a Diótörő mese varázslatos és mesebeli hangulata lengi körül, ez köszön vissza a koszorúkon, kopogtatókon. Adventi koszorú trend 2018. Hamarosan elérkezik advent első hétvégéje, körbenéztünk, hogy mi jellemzi az idei kínálatot a hazai virágboltokban. Ahogy rátaláltunk, úgy el is varázsolt minket Németh Attila virágkötő idei adventi virágdíszei, amely nem kis előrelátással meseországba kalauzol minket, kapcsolódva a november 22-én bemutatott Diótörő és a négy birodalom című Disney filmhez. Középpontban a Diótörő figura: De nem hiányozhatnak az egyszarvúak sem: Nehéz ellenállni a bájos tütüs egérkének: Klasszikus összeállítás hintalóval: Mesés koszorú szörmébe burkolva: Élő fenyős koszorúk: S hogy mi ihlethette ezeket a pompás koszorúkat? Diótörő Figura Készítése. Nézz bele a Diótörő film előzetesébe, de vigyázz, Téged is rabul ejthet: (2018 mesefilmje) 2019 karácsonyi meséje: Jégvarázs 2. Adventi hétvégék Advent első vasárnapja: 2019. december 1.
Advent második vasárnapja: 2018. december 8. Énekkel, zenével, játékkal várjuk! Megérkezéséig játékkal, rajzolással, kézműves foglalkozással töltheted az időt. Részvételi díj: 300 Ft/gyermek December 5-21. AGORA – Gyermekek Háza Karácsonyi ünnepi kiállítás Az ünnepi hangulat ebben az évben is beköltözik kiállítótermünkbe, a karácsonyi díszek látványa varázsolja hozzánk az ünnepet. December 6. csütörtök 17. 30 AGORA – Szalon "Angol Szalon": Dickens Előadó: Murai Gábor (NYME BTK) Film: David Lean: Oliver Twist (1948) Az előadás ingyenes! December 8. 9. 00 AGORA – Gyermekek Háza Kézműves kuckó Díszítsük a karácsonyfát! – gyöngycsillagok készítése December 8. szombat 16. 00 AGORA – MSH nagyterem MACIVA Gála Eötvös György bemutatja "A Mikulás puttonya"c. cirkuszi gálaműsort A kétórás családi téli gálaműsor minden korosztály számára kellemes szórakozást nyújt. A műsorban a fiatalságé a főszerep. A Baross Imre Artistaképző végzős növendékei mellett mellet a közönség ismét találkozhat idomított állatokkal.
AGORA – Gyermekek Háza Aranyalma – Karácsonyi készülődés Ünnepváró kézműves foglalkozások óvodás és iskolás csoportok részére: hagyományos bejgli sütése; díszes gyertya; mézeskalács gyertyatartó; csillogó angyalka; fa fenyődísz; gyöngyangyal vagy gyöngydísz; kesztyű-, sapka- vagy csizmadísz posztóból. Részvételi díj: 300 Ft/fő December 10. hétfő 9. 30 és 10. 45 December 11. kedd 9. 30 AGORA – Gyermekek Háza Babszem Jankó A Ziránó Színház előadása a Napraforgó – mesék határon innen és túl… című kamaraszínházi előadások keretében. Az előadásban az ismert magyar népmese elevenedik meg, a vásári bábjáték hagyományait követve, a kesztyűsbáb abszurd humorát, a közvetlen mesemondás élményét ismertetve meg gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt. Vajon milyen érzés lehet vándorolni a világban, ha az ember csak akkora, mint egy babszem? Részvételi díj: 750 Ft/fő December 12. szerda 19. 00 AGORA – MSH nagyterem "Legyen Ünnep" – Kocsis Tibor és Janicsák Veca adventi koncertje Részvételi díj: December 13. csütörtök 14.
A vallási székhely gyökerei természetesen a középkorig vezethetőek vissza, az építésüket pedig a jezsuita szerzetesrendnek köszönhetjük. A Kálvária 14 kápolnával rendelkezik, 7 Jézus, 7 pedig Mária szenvedéseit ismerteti meg a látogatóval. A miséket három nyelven tartják: szlovákul, magyarul és németül. A harmadik lehetőség pedig a település belvárosát bejáró útvonal. Érdekesség, hogy ez az UNESCO Világörökségének is a részét képezi 1993 óta. (Egyébként érdemes lehet megismerkedni egy-két szlovák nemzeti étellel is) A város első fénykora a 15-18. század között volt, amikor "Ezüstváros" néven lett ismert, mivel ezüstöt és aranyat bányásztak itt. 5 érdekesség Budapestről, amit még biztos nem tudtál. A bányászatban rejlő hatalmas potenciál miatt a város hamar elkezdett felemelkedni, és ennek fénykora 1763-ban volt, amikor Mária Terézia létrehozta a bányászati akadémiát, ami első volt a világon. Az érdekesebb látnivalók közé tartozik még a Szentháromság tér és a Városháza tér, illetve a múzeumként funkcionáló Óvár.
Mert "egy bölcs asszony mindig így tesz". Az, hogy Mária Terézia 19 és 39 éves kora között szinte minden évben szült egy gyereket, egyértelműen a házasság sikerességét igazolja. És családként is kitűnően működtek: az uralkodó az átlagosnál sokkal többet törődött a gyerekekkel, ha szoptatni, pelenkázni, etetni, és tanítgatni nem is neki kellett őket. Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc gyermekeikkel De a sorsukat annyira a szívén viselte, hogy még azután is rendszeresen írogatott nekik, miután azok felnőttek, és kirepültek a családi fészekből. (Illetve ez nem egészen így történt: inkább kivetette őket magából a fészek, hiszen eszközök lettek abban, hogy a dinasztia növelje a befolyását szerte Európában). A levelekben Mária Terézia általában kioktató jelleggel igyekezett terelgetni a gyerekek sorsát, de a végén bocsánatot kért a prédikációért. Mindig átvitte az akaratát, de többnyire becsomagolva, hogy ne tűnjön annyira erőszakosnak – ettől függetlenül nyilván mindannyian látjuk magunk előtt azt a karizmatikus anyafigurát, aki folyton beleszól a gyerekei életébe, és bármilyen jó szándékkal teszi is, bizonyára halálra idegesíti és frusztrálja őket.
Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőnek (aki férje révén császárné és királyné lett) és Ferenc Józsefnek négy gyermeke született. Mivel Ferenc József a Habsburgok "Habsburg–Lotaringiai" ágához (a fő ághoz) tartozott, mind a négyen örökölték a Habsburg–Lotaringiai címet: Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő ( videó - YouTube): 1855. március 5. –1857. május 29. Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő: 1856. július 12. –1932. július 27. Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg (trónörökös/koronaherceg): 1858. augusztus 21. –1889. január 30. Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő: 1868. április 22. –1924. szeptember 6. Mivel a főhercegi/főhercegnői cím férfi ágon öröklődött, bármely Habsburg-Lotaringiai házból és annak oldalágából származó és címmel rendelkező leszármazottak közül csak azok kaphatták meg a főherceg, illetve a főhercegnő címet, akiknek az édesapja a Habsburg-Lotaringiai, vagy annak valamelyik oldalágához (Habsburg–Toscanai, Habsburg–Estei, illetve Habsburg–Tescheni) tartozott.