1. Az, ha valaki szorong, mindig meglátszik. Az első tévhit, amellyel Markway szerint ideje leszámolnunk az, hogy a szorongásnak minden esetben jól látható külső jegyei vannak. Annak ellenére ugyanis, hogy a kézremegés, pirulás, izzadás valóban gyakori tünetei, a szorongás éppen ilyen gyakran akár teljesen észrevétlen is maradhat a külső szemlélő számára. "Előfordult már, hogy valaki a rendelőmben ült egy pánikroham kellős közepén, és még én sem vettem volna észre belőle semmit, ha nem mondja el, mi történik" – idézi fel Markway. "A szorongásnak számos olyan tünete lehet, ami kívülről nem látható: ilyen a szapora szívdobogás, vagy a mellkasunkban érzett szorítás. De nem szabad megfeledkeznünk a szorongásos rohamokhoz társuló jellegzetes gondolatokról sem, mint például 'Rettegek, hogy meghalok', vagy 'Úgy érzem, mindjárt meg fogok őrülni', amelyek a külső szemlélő számára szintén láthatatlanok. " 2. Ugyanaz a helyzet mindig ugyanazt a szorongást váltja ki. Motivációs poszter: Nyugodj meg. - MÖKKI design&art. Az, ahogyan egy-egy szituációban érezzük magunkat, akár egy napon belül is többször változhat – és ez a szorongás esetében is igaz.
A szorongással való megküzdésnek, és a kezelésére szolgáló módszereknek ugyanis szerves része, hogy önként, tudatosan hozzuk magunkat abba a helyzetbe, amelytől a legszívesebben a lehető legmesszebbre menekülnénk. Ez pedig általában nem a gyengeség jele, nem igaz? 5. A szorongás nem nagy ügy. Mivel a legtöbb ember élete során legalább egyszer átéli a szorongás enyhébb-erősebb formáját, például egy vizsga, vagy állásinterjú alkalmával, sokan hajlamosak azt hinni, mindent tudnak arról, mit éreznek azok, akik napi szinten küzdenek a problémával. Ez azonban korántsem igaz. "A szorongásos zavarok tünetei távolról sem merülnek ki annyiban, hogy néha kicsit stresszesnek vagy idegesnek érezzük magunkat" – szögezi le Barbara Markway. "Amikor szorongásos zavarral küzdünk, az azt jelenti, hogy a szorongás meghatározó szerepet tölt be az életünkben. Sokat gondolunk rá, és könnyen lehet, hogy olyan helyzeteket is kerülni kényszerülünk miatta, amelyekben egyébként szívesen részt vennénk. A szorongás igenis nagy ügy – de szerencsére rendkívül eredményesen kezelhető.
Online tanfolyamot biztosít nekünk a webuni felületén a Kék Erdő Alapítvány a szenzoros feldolgozási zavar témakörét boncolgatva. Otthonról, élő és saját tempós tudástranszferben lesz részed. Egy Facebook csoportban pedig megbeszéljük a tapasztalatokat. 1. Webuni online tanfolyam, hetente bővülő leckék 2. heti kihívások és élő bejelentkezések a FB csoportban 3. FB csoportban közösségi élmény, közös értelmezés, tanulás 2 fejezet, 4 lecke, a kurzus elvégzéséhez szükséges idő összesen 1 óra 25 perc 1 óra 0 perc Facebook csoport Oktató válaszol az általános és kurzushoz kapcsolódó kérdésekre. Cél, hogy épeszű maradj, a gyerekeddel, pároddal harmonikusabbá váljon a kapcsolatod, megtapasztald a végigmondott mondatok élményét, megtaláld és megőrizd a belső és családi békét. Pedagógusként minél inkább tudj kapcsolódni a gyerekekhez, különösen azokhoz, akik több figyelmet igényelnek. Előny, ha már elvégezted bármelyik élő workshopunkat vagy korábbi online tanfolyamunkat. Ha mégis van szükséged még alapozásra, arról is gondoskodni fogok!
Rózsák: Minden virágágyi és futó- vagy bokros rózsát vágjunk vissza a harmadával. Tavasszal finoman metsszük meg őket. A jól mutató csipkebogyót hagyjuk rajta a vadrózsán, ráérünk tavasszal ritkítani. Japán ernyőfenyő: Rosszul tűri a metszést. Fagyérzékenysége miatt csak tavasszal metsszük. Ekkor vágjuk vissza a hajtásokat a kívánt ágig. A hajtások így rövidebbek lesznek, egy zöld levél azonban megmarad hajtásként. Bangita: A kányabangita kivételével csak tavasszal metsszük. Egyébként ugyanúgy kell metszeni, mint az > orgonát. Nyári orgona: Ősszel csak harmadával-felével rövidítsük az ágakat; ennél hosszabban ne vágjuk vissza őket, mert fagykárosodást érheti a növényt (lásd fent). Kajszi metszés Karád 2021 március - YouTube. Márciusban-áprilisban, a növekedés megkezdése előtt finoman metsszük meg (ritkítsunk és kb. 50 cm-rel rövidítsünk). Ládás növények Citrusfák: Csak tavasszal metsszük, utána szükség esetén ritkítsuk és egyenletesen kerekítsük le, elősegítve az új hajtások fejlődését és a gazdag virágzást (a narancs például az egyéves részeken virágzik).
fiatal fáknál: mellévágó olló (metszőolló) idősebb fáknál: mellévágó olló + ágvágó, ágfűrész, kacorkés vagy láncfűrész Tanuljunk vizuális úton: a kajszi metszése videó segítségével A kajszi metszése a kezdő kertészek számára nem a legegyszerűbb feladat, ezért érdemes odafigyelnünk minden mozzanatra. A kezdők részére azt tanácsoljuk, hogy legelőször a kajszi metszése videó segítségével történjen, ugyanis egy komplett fa megmetszésének vizuális bemutatásával megfelelő tudást sajátíthatunk el, amely már elegendő lehet egy kisebb facsemete rendbetételéhez. Forrás:
kajszi metszés Karád 2021 március - YouTube
Bukszussövény: Az örökzöld bukszusra veszélyt jelenthet a fagy. Épp ezért csak tavasszal nyírjuk a kívánt formára. Olyankor megbirkózik a fás részig való visszametszéssel, és ismét hajtani fog. Amikor hajtani kezd, valamelyest trágyázzuk meg, és formázzuk újra, amikor az ágak kb. 5 cm hosszúak. Lásd még > Sövénynövények Madárbirs: A talajtakaró madárbirs jó fagytűrő. Kajszi koronaalakító metszése tavasszal. Ilyenkor nyírhatjuk formára sövénynyíróval, hogy beférjen a neki szánt területre. Bár elviseli a fás részekig történő visszametszést, jobb ezt tavaszra hagyni. A fiatal növényeket tavasszal az előző évi ághosszúság felére metsszük vissza, hogy jobb ágszerkezetű, sűrűbb sövényt kapjunk. Tiszafa: Rendkívül jól viseli a metszést, akár a legrégebbi fás részig is visszavágható. Érdemes azonban tavaszra hagyni a visszametszést, mivel a tűlevelű fák jó szélfogók a téli kertben, és a madaraknak is védelmet nyújtanak. Orgona: Metszést nemigen igényel. Gyakran erős növekedéssel reagál a metszésre, ami buja ágképződést jelenthet az adott területen.