2304. Kardoskúti Fehértó (GCKFHT) Kérünk, vegyétek komolyan! Innen lehet a tavat látni. Pusztai tavasz. Sóstói telep melletti kilátó. Szürkemarhák. Gólyatöcs. A Fehértó, háttérben Tótkomlós. Fehértó. A fehér és a szürkegém. Darvak. Gémfa. Múzeum épülete, volt csendőrlaktanya. Szélesség N 46° 28, 410' Hosszúság E 20° 35, 812' Magasság: 85 m Megye/ország: Békés Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2008. 11. 06 00:00 Megjelenés időpontja: 2008. 14 19:28 Utolsó lényeges változás: 2019. 07. 20 19:35 Utolsó változás: 2021. 05. 21 21:22 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: Gyömi Ládagazda: Gyömi Nehézség / Terep: 2. 0 / 1. 0 Megtalálások száma: 346 + 14 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 0. 5 megtalálás hetente A Kardoskúti Fehértó és környezete FOKOZOTTAN VÉDETT TERÜLET. Látogatása kizárólag engedéllyel, kísérővel lehetséges! Kardoskúti Fehértó WAP: Hosszúkás konyhai dobozt keress a fém rejtekében. **************************************************** A ládába TravelBug nem helyezhető.
A Kardoskúti Fehér-tó Természetvédelmi Területet 1966-ban hozták létre Kiss István és Sterbetz István javaslatára. A védetté nyilvánítás elsősorban a terület geológiai, hidrológiai, ornitológiai és botanikai értékeinek megőrzése, fenntartása érdekében történt. 1997. január 16-ától a Körös–Maros Nemzeti Park területi egysége, melynek jelenlegi nagysága 5629 hektár. A tó és közvetlen környezete fokozottan védett 263 hektáron. A védett terület délkeleti része Csongrád megyébe esik. A kardoskúti Fehér-tó a Dél-Tiszántúl legértékesebb időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava. Medre a Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki. A tó vízháztartásában valószínűleg mindig is jelentős szerepe volt a talajvízáramlásnak. Megállapították, hogy a talajvíz a magas vízállás esetén a tó felé áramlik, amit a meder felé lejtő felszín közelében elhelyezkedő vízzáró rétegek segítenek elő. A fokozatos sófelhalmozódás eredményeként a környező területek is elszikesedtek. Jelenős értéket képviselnek a tó és környékének egyedülálló geomorfológiai képződményei és az erősen szikes környezetben kialakult növénytársulások változatos összetétele.
A terület a vizes pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye. 1979 óta a ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A tómeder az éjszakázó- és pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági területek a táplálékforrás szerepét töltik be. Tél végén gyülekeznek a tavon az északra vonuló vadlúd- és récecsapatok több tízezres tömegben. A tószéli rétek füves tocsogóin nagy és kis pólingok, pajzsos cankók csapatai pihennek. A tavasz melegedésével a szikes partokon közel a vízhez építi fészkét a gulipán. Jellegzetes, felfelé hajló csőre utal különleges táplálkozásmódjára. A tó partján csenkeszes, bárányparéjos szikfokon széki lile foglalja el fészkelőhelyét. A magasabb füvű legelőn bíbicek, godák és piroslábú cankók költenek. Az egykor hazánkban is költő daru a századforduló óta csak átvonuló madarunk. Az északról érkező csapatok keskeny útvonalon haladnak át a keleti országhatár közelében. A hetekig elidőző népszerű madarak egyedszáma meghaladja a több ezret is.
Jellegzetes ragadozómadara a pusztának a kék vércse (Falco vespertinus), melynek több nagy kolóniája alakult ki a gyakorlati védelmi tevékenységek révén. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található. E régi magyar háziállatfajták legeltetésével biztosítható a Nemzeti Park területeinek kedvező természeti állapotban tartása, tenyésztésükkel egyben komoly génmegőrzési munka is folyik. A védett terület délnyugati szegletében helyezkedik el a csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéllyel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A Kardoskút-Pusztaközpontban található Kardoskúti Madárvonulási Múzeum, mely 2017-ben nyílt meg a látogatók számára.
Utóbbi két, kifejezetten provokatív céllal beválasztott festmény egyszerre groteszk és megrázó művészi reflexió a közelmúlt magyar történelmére. A teljes válogatás és a katalógus megtekinthető ITT. A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig Kieselbach Galéria 2021 július 27. - szeptember 10. Fejléckép: Vaszary János: Itáliai emlék / Fotó: Kieselbach Galéria
Az ötös számú Kompozíció fontos szerepet tölt be a művész témavilágának átformálódásában. Itt érhető tetten, ahogy az organikus növényi absztrakt világ emberi motívumokká alakul át. Vaszary János Női akt tükörrel és kék drapériával című műve nem a boudoir-titkok erotikus felfedését kínálja nézőinek, hanem a forma, a szín és az ecsetjárás artisztikumával varázsol - írta Molnos Péter művészettörténész az aukció katalógusában. A nyár és a mediterrán életöröm festményei a Kieselbach Galériában | Demokrata. Árverésre bocsátják még Nancy Goodman Brinker, Budapestre akkreditált egykori amerikai nagykövet gyűjteményéből kilenc festményt. A nagykövet ittléte alatt beleásta magát a magyar festészetbe és komoly, száznál több képből álló kollekciót gyűjtött össze magyar festményekből. Ebből a gyűjteményből többek között Ország Lili, El Kazovszkij, Lakner László, Fehér László, Csók István és Molnár Farkas műveire licitálhatnak az érdeklődők. Több kortárs festmény is szerepel az aukciós anyag kínálatában: Somogyi Győző A Balaton háttérben a Badacsonnyal című képe 260 ezer forinttól, míg Verebics Ágnes kilenc művet tartalmazó Kivetüléseim című műve 550 ezer forinttól kelhet el.
Csendélet régen szerepelt utoljára árverésen Rippl-Rónaitól, inkább az életképei, a portréi és pasztelljei forogtak a piacon, ez is fokozza az érdeklődést a 90 millió forintos kezdőárról induló kép iránt. Vaszary János Pesti Duna-korzó című festménye a nagyvárosi vedúta-képek egyik legismertebb darabja. Az alkotást az itáliai corsók és piazzák, valamint a párizsi boulevard-ok lüktető világa inspirálta. Vaszary János Pesti Duna-korzó című festménye A francia és olasz tematikát a művész itthon a budapesti kávéházakban, teraszokon és főleg a Duna-korzón találta meg. Az 1934-ben készült alkotás kikiáltási ára 65 millió forint. Ugyancsak fontos mű Batthyány Gyula Kupleráj című, 1920-ban készült képe, amely a korabeli úri bordélyok és garniszállók hangulatát idézi. Vaszary János - Wikipédia. Az ironikus hangvételű, meseszerű szereplőket felvonultató kép kezdőára 20 millió forint, előzetes becsértékét 30-40 millió forint között határozták meg. A kortárs művészet, pontosabban a 60–70-es évek magyar képzőművészete (Lantos Ferenc, Maurer Dóra, Gellér B. István, Ficzek Ferenc) minden korábbi aukciónál reprezentáltabb.
Egry és festőtársainak "Balaton-szekciója" mellett ilyen tematikus blokkot alkotnak a budapesti látképek, a gyümölcscsendéletek, a napraforgók, a magyar szenteket, a történelem neves szereplőit és eseményeit megidéző "kamara-válogatások". Utóbbira izgalmas példa Apponyi Albert ifjúkori portréja, Benkhardt Ágost illetve Jávor Pál IV. Húsvéti barangolás a festészet birodalmában – kultúra.hu. Károly és felesége, Zita királyné 1918-as koronázási ünnepségét megörökítő alkotásai, Bényi Árpád Károlyi Mihályról festett portréja, valamint Karlovszky Bertalan Kozma Miklóst, az MTI, majd a Magyar Rádió alapítóját, későbbi belügyminisztert ábrázoló arcképe. Rendkívül izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarell-technikával készült rajzai, többek között az 1938-as budapesti Euharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású terve. Aba-Novák Vilmos: Szolnoki mulatság (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria) Kondortól Korgáig A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket többek között Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső 1959-es, Jackson Pollock művészetét idéző, Tandori Dezső költő gyűjteményéből érkező festménye, El Kazovszkij egy korai munkája, St. Auby Tamás Kénmaszk című munkája, valamint Szent Nyáry Lóránt és Korga György egy-egy monumentális alkotása.
Az elismerés a magyar szecesszió emblematikus művének, az Aranykor nak szólt, mely akadémikus alkotások tömegében került először közönség elé a Műcsarnok 1898-as tavaszi nemzetközi kiállításán. A képet beválogatták a legrangosabb nemzetközi seregszemlére, az 1900-as párizsi világkiállításra is, ahol a zsűri bronzéremmel jutalmazta. Vaszary stílusa induló éveitől haláláig sok változáson ment keresztül, az Art Nouveau-tól a poszt-impresszionizmusig. Az Art Nouveau korszaka rövid volt, mégis egyik főművét, az Aranykor t ebben a stílusban készítette. A festmény nosztalgikus vágyódást fejez ki az elveszett paradicsom után. A festmény keretét is a festő készítette, ennek indaszerű díszítése a festmény elégikus, látomásszerű tájképe folytatásaként hat. 1887 után Münchenben a német historizmus mestereinél, Gabriel von Hacklnál és Ludwig von Löfftznél tanult, majd Párizsba ment, ahol 1899-ben beiratkozott a Julian Akadémiára. Korai művein a historizmus mellett a szecesszió francia változata, az art nouveau hatása figyelhető meg (Bizánci Madonna, Aranykor).