2017. július 1., szombat Időpont: 2017. Dunántúli Református Egyházkerület. július 1., szombat Helyszín: Szervita Nővérek kelen-völgyi rendházának kápolnája (1116 Budapest-Kelenvölgy Hunyadi Mátyás utca 24. ) Program: 10:00 Hálaadó szentmise Celebrál: Dr. Rumszauer Miklós kaposvári plébános Bogisich Ferenc OSM előadás, vetítés, beszélgetés, agapé A szervezők kérik, hogy hozzák magukkal az atyáról szóló emlékeiket, régi élményeiket, azóta imameghallgatásaikat! Bővebb információ a mellékletben elhelyezett dokumentumban szerezhető.
A kaposvári Szent Imre Plébánia gondozásában megjelent kötetben papok, lelkészek, művészek, világiak – mintegy harmincöten – vallanak arról, miként lehet éltető remény a keresztény öröm. Számos helyi, somogyi személy kerül reflektorfénybe – közöttük Balás Béla megyéspüspök, Varga László, dr. Rumszauer Miklós, dr. Fábry Kornél, Nyéky Kálmán, Borza Miklós plébánosok –, de Törőcsik Mari, Szakonyi Károly, dr. Székely János, Mohos Gábor, Rátóti Zoltán, Spindler Béla, Vedres Csaba is megosztja velünk gondolatait. Dr. Rumszauer Miklós | Kanizsa Újság. Többek között író, költő-szerkesztő, irodalomtörténész, nyugalmazott iskolaigazgató-helyettes, könyvtárigazgató, tanár, orvos, festőművész, keramikus, egyetemista, sokgyermekes szülőpár, zenész, színész életéről, istenkapcsolatáról olvashatunk a három részből álló, könyvészetileg is igényes műben, amelyet Rozsos Gábor költő-tanár mutat be március 6-án 17 órakor a kaposvári püspökségen, ahol Varga László plébános mond köszöntőt.
A szavunkkal teremtünk. Ha sokat beszélek a sötétségről, megteremtődik bennem, s már nem látom a fényt, a világosságot, az utat, s a szeretetet annak ellenére, hogy Isten állandóan jelen van és folyamatosan árasztja a szeretetét mindannyiunkra. Ne adjatok teret a gonosznak, ne beszéljetek annyit a gonoszról! Tudjuk, hogy van, de szóra sem érdemes, mert esetleges a bűn és a rossz is. Dr rumszauer miklós általános iskola. Egyedül a szeretet a maradandó, az örök. Minden más el fog múlni. " – fogalmazott a főpásztor, majd feltette a kérdést: miért nem beszélünk többet, vagy legalább annyit a jóról, a szépről és a szeretetről? A szentbeszédet követően a bérmálandók bemutatkozása következett, majd a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. A szentmise végén Dr. Rumszauer Miklós plébános köszönetet mondott a hitoktatóknak és a szülőknek, amiért tanították és támogatták a bérmálkozásra készülő fiatalokat, külön kiemelve Vörös Klára hitoktató szolgálatát, akinek a hitközség vándorserlegét, az Arany Hit Serleget adták át munkájának elismeréséül.
Kik azok a tirpákok? A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán. MTI | 2010. január 27. | A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Kik a tótok video. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával. Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe.
2008. szeptember 29. hétfő - 11:10 Ma már bántónak számít, ha azt mondjuk, hogy tót, ahelyett, hogy szlovák. Vajon miért alakult át egy Árpád-kori magyar szó jelentése, és hogyan járult ehhez hozzá a Rákosi-korszak. A zóna megkereste a lehetséges magyarázatot. Miért tótok a tótok? Vagy először is: kik azok a tótok? Ha például abból a régi szólásmondásból indulunk ki, hogy "nekiesik, mint tót az anyjának", akkor kézenfekvő a válasz: gúnynév. Azt meg eleve tudni véli az ember, hogy a szlovákoké. Pedig a megállapítás egyik eleme sem igazán egyértelmű. Az értelmező szótár szerint: tót – elavult, pejoratív: szlovák, horvát vagy szlovén. Kik a tótok tv. Akkor hogy is van ez? A tót igen régi szavunk. Nyelvészek feltevése szerint már az Árpád-házi királyok idejében használatos volt, írott nyomára legkorábban az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írták, ami segít föltárni eredetét. Minden bizonnyal az indoeurópai theuthból származik – akárcsak sok más európai nyelv sok más szava –, amelynek jelentése: törzs, nép.
Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót! A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az "Árpád-házi" királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket. Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Palócok,matyók - Kik azok a palócók,matyók. Az a (28) évnyi "államiság" nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A "Szlovák államiság" nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing! Gyakori vád velük szemben, hogy nincs nyelvük, ez azonban nem igaz, mert van nekik. A nyugati szláv nyelv egy déli nyelvjárását próbálták önállónak álcázni azzal, hogy írásmódjában a lengyeltől és amennyire lehet, a csehtől is különbözővé alakították.
A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi külső neve volt, amivel a magyarok illették őket. Szlavónia régi magyar neve Tótország volt a végéig. [1] Tágabb értelemben pedig az összes Magyarország területén élő nyugati keresztény vallásokat követő szláv nyelvű népek gyűjtőneve volt. Több magyarországi település őrzi a tót nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: Tahitótfalu (eredetileg Tahi és Tótfalu külön), Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu és Tótvázsony, Lengyeltóti és Káptalantóti. Sok magyar nemzetiségű személy Tót vagy Tóth nevű. A szó eredete [ szerkesztés] A szó eredete a gepidák és más germán törzsek thuat törzsnevéből ered, [2] akiknek állama a 4. Tótok – Wikipédia. századtól az 5. századig állt fenn a Kárpát-medencében. Az Avar Kaganátus idején a gepidák beolvadtak az itt lakó szlávok közé. A thuat törzsnév általános germán önmegjelölés, ez szerepel a teutonok nevében, és a mai németek deutsch vagy a hollandok (volt száli frankok) [ forrás? ] angol dutch nevében is.
"Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz. Észak-Magyarország szlovák ajkú törzsei soha nem alkottak államot. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát. Nem foglalja magában Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut... Csak Turócszentmárton lehet szlovák főváros. Legújabb kérdések a(z) jelentése címkével - Fontos lenne. " - a francia külügyminisztérium szakemberei készítettek egy tanulmányt, amelyben 1918. november 20-án a fenti figyelmeztetés volt olvasható. A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az alapból összekeveri egy másik vicces csoport, a szlovének országával. Nemzetről nem igazán beszélhetünk, mivel annak van legalább három alapvető feltétele: kell egy ország, kell egy nyelv, és kell egy közös küldetéstudat. Na de mi a helyzet a tótokkal? Országuk sosem volt, még ha ők fennen hangoztatják is az ellenkezőjét. Nagymorva legendák elszlovákosításán és IX., sőt VII. századi szlovák államalakulatok vizionálásán fáradoznak, és be akarják etetni, hogy 900 éven át aludtak, mint a tej, holott ez már kómának is durva lenne.
Ez pedig a latin sclavus, vagyis szolga, rabszolga szóból való származás. Alátámasztja ezt vastagon az a kikezdhetetlen történelmi tény, hogy ezen európai "szláv" népcsoportokat a Római Birodalom fennállása idején alsóbbrendű, szolganépeknek tartották. A szóbanforgó szláv népcsoport, kérészéletű, pár évszázadra tehető "önállósága" idején sem szlovák volt, hanem morva! Kik a tótok free. Az un. "Morva Nagyfejedelemség" különböző törzseinek közös elnevezése. A most lóra emelt (tulajdonképpen említésre se méltó morva fejedelmecske, kinek a puszta neve is csak a magyarok második bejövetele révén maradt fent) Szvatopluk ennek a gyenge lábakon álló birodalmacskának a súlytalan uralkodója volt. Nem több. De ugorjunk… Folytassuk azzal, hogy legjobb esetben sem több, csak történelmi mítosz a szlovákoknak a szlovák államiságért folytatott ezeréves küzdelméről szóló hazugságaik! Az egészből annyi igaz, hogy az önálló szlovák államnak az 1993-ban történt megalakulását nehéz lenne elképzelni a trianoni rablás során kitalált cseh-szlovák állam megalakulása és léte nélkül, tehát anélkül, hogy Felvidéket elcsatolták volna a történelmi Magyarországtól.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!