Sportágak a nyári olimpiai játékokon Jelenlegi program A legutóbbi, 2008-as pekingi játékokon az alábbi sportágakban avattak bajnokot: Sportág (Szakág) Szerv. 96 00 04 08 12 20 24 28 32 36 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 Asztalitenisz ITTF 4 Atlétika IAAF 23 25 26 30 29 27 33 34 38 37 41 42 43 44 46 47 Baseball IBAF 1 Birkózás (kötöttfogás) FILA 5 6 7 8 10 Birkózás (szabadfogás) 11 Cselgáncs IJF 14 Evezés FISA Gyeplabda FIH 2 Íjászat FITA 3 Kajak-kenu (sprint) ICF 9 Kajak-kenu (szlalom) Kerékpár (BMX) UCI Kerékpár (hegyikerékpár) Kerékpár (országúti kerékpár) Kerékpár (pályakerékpár) Torna (gumiasztal) Torna (ritmikus gimnasztika) Torna (szertorna) 15 14
Tovább... A kerékpár alighanem a leginkább szerteágazó sportág az olimpiai palettán, négy szakágra lehet bontani. A legnépszerűbb, legszélesebb tömegek által ismert az országúti mezőnyverseny, amely már az 1896-os athéni olimpián jelen volt, és rövid megszakítás mellett azóta is folyamatosan jelen van. A jelenlegi négy szám (férfi és női mezőnyverseny, valamint időfutam) az atlantai játékok (1996) óta változatlanul szerepel. Tovább... Először 1936-ban Berlinben tűzték műsorra a kézilabdát – akkor még csak a férfiak részvételével. Viszont csak 1972 óta szerepel folyamatosan a programban, a nők pedig 1976 óta részesei az ötkarikás játékoknak. Tovább... A labdarúgás eddig kis híján az összes nyári olimpia programjában szerepelt. Ez alól az 1896-os és az 1932-es olimpia jelent kivételt, az 1900-as és az 1904-es tornát pedig több forrás nem hivatalos versenyszámnak tekinti, mivel ezeket még a FIFA, azaz a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség megalakulása előtt írták ki. Denis Oswald (FISA elnök) a Nyári Olimiai Sportágak Szervezetének elnöke - Magyar Evezős Szövetség / Hungarian Rowing Federation. Az 1992-es barcelonai játékokig kizárólag férfiaknak rendezték meg a tornát, azonban Atlanta óta a női torna is a program része.
A sportág 1988, vagyis a szöuli olimpia óta szerepel az ötkarikás játékok programjában, s bár minden alkalommal volt a mezőnyben magyar induló, még nem sikerült olimpiai érmet szerezni. Ehhez a legközelebb a kétszeres világbajnok Klampár Tibor állt egyesben 1988-ban, illetve a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina páros 2000-ben, mindkét szereplésnek negyedik hely lett a vége. Tovább... Az atlétika egyike azon három sportágnak, amely kezdettől fogva, szünet nélkül szerepelt a programban. Nyári olimpiadi sportágak . Rendre ebben a sportágban rendezik a legtöbb számot és nem meglepő módon az atlétikai versenyeken vesz részt a legtöbb sportoló is. Mindezt jól érzékelteti, hogy öt évvel ezelőtt Rióban a 10293 olimpikon közül több, mint kétezer atléta volt. Általában a sportág eseményeit övezi a legnagyobb érdeklődés az olimpiákon (már amikor ugye nézők előtt rendezik a küzdelmeket), nem akármilyen bravúrnak számít bejutni például a 100 méteres síkfutás fináléjára. Tovább... Régi-új sportágként szerepel az olimpiai programban a férfiak által űzött baseball, illetve az annak női változataként emlegetett softball.
forrás: MOB
Csepeli temető - Blikk 00- 19. 20 Követési idő: 20 perc 3F Fonógyári út – Tarján 07. 40- 20. 00 Követési idő: 20 perc Legyen óvatos, ha temetőbe megy! Ilyenkor megnő a temetők forgalma, ezzel együtt pedig az ott elkövetett bűncselekmények száma is. Csepeli temető virgos. A Csongrád Megyei Rendőrkapitányság ezek megelőzésére, elkerülésére hívta fel a figyelmet a Belvárosi temetőben. Halottak napja idején megnő a bűncselekmények száma, ami sokszor a figyelmetlenségből is adódik. Ezt már sokan tudják, ezért óvatosak. – Nem hagyjuk nyitva a kocsit, sőt olyan helyre kell rakni az autót, ahol látják. Nem muszáj eldugni, annál rosszabb, ha valaki eldugja – mondta Mari Mátyás a Szeged Televíziónak. A rendőrség szórólapokon is felhívja a temetőlátogatók figyelmét a veszélyekre, és arra, hogy ilyenkor jobban vigyázzanak az értékeinkre. – Megfelelő kerékpárlezárásról gondoskodjanak, illetve ne hagyjanak se a csomagtartón, se a kormányon semmilyen értéket. Ha pedig a sír körül tevékenykednek, sem a síron, sem a sír mellett a padon ne hagyjanak még egy pillanatra sem értéket, amíg elmennek vízért, locsolókannáért, seprűért.
A Csepeli temető Budapest XXI. kerületének temetője, a sziget észak-nyugati részén helyezkedik el, a II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út és a Kis nyírfa utca által határolt területen. A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány. Temető brossúra Cím: 1212 Budapest, II. Rákóczi F. út 270. Tel. : 06 1 278-5480 Temető iroda: 06 1 278-5481 Felvételi iroda: 06 1 278-5482; 06 1 278-5485; Fax. : 06 1 278-5483 Intendáns: Strobel Márta E-mail: Megközelíthető: 38, 138-as autóbusz Ügyintézés A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása az Újköztemetőben és az Óbudai temetőben, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. Királyhoz méltó temetést kapott Zámbó Jimmy - így emlékezünk meg róla - Kiskegyed. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján. Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.
201 km KISPESTI "ÖREG" TEMETŐ Budapest, Hunyadi utca 166 7. 657 km Halásztelki temető Halásztelek, Nefelejcs utca 9 8. 634 km Budaörsi Újtemető Budaörs, Temető utca 16 10. 938 km Nagykőrösi úti temető Budapest 11. Csepeli Temető Híres Halottai. 397 km Pestszentlőrinci temető Budapest, Nefelejcs utca 101 11. 426 km Kőfaragó és Épületszobrász Műhely Budapest, Üllői út 552 12. 465 km Könyves Kálmán utcai temető Érd 14. 242 km Bocskai István utcai temető Budapest 📑 Minden kategóriaban
Nem ismerjük, ki volt az, akit elsőnek kísértek ott akkor utolsó útjára. Azóta - az izraelita vallásúak és a máshol eltemettek kivételével - ott van sok ezer elhunyt egykori csepeli (szeretetteink, hozzátartozóink, rokonaink, barátaink, ellenfeleink, ismerőseink, híres és egyszerű lakótársaink) végső nyughelye. Vége az első résznek. Csepeli temető - térképem.hu - Magyarország térkép. (Folytatjuk. ) Írta: Bolla Dezső Szerkesztette és publikálásra előkészítette, valamint a tagsághoz való továbbításban közreműködött: Bárány Tibor
e. 3800-3600 év/ származó két sírt. Ugyanott kora-bronzkori /kr. 3. évezred/, vegyes rítusú, szórt hamvas és urnasíros temetőt találtak, 38 sírral. Ugyanott kelta /kr. IV. századból/, hamvasztásos és csontvázas temetőt találtak, 19 sírral. Hároson avarkori /kr. u. temetőt tártak fel. A Szabadkikötőben és a Kertvárosban honfoglalás-kori /IX. – X. sz. / temetőt találtak. 1993-ban sikerült megmentenünk egy koponyát a temetőnk közelében lévő, egykori WM lőszerraktár bontásakor előkerült és széthordott három régi sírból. A leletet a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben helyeztük el. A Budapesti Történeti Múzeumban elvégzett antropológiai vizsgálat szerint "keleti mediterrán…. előfordul a honfoglaló magyarok közt is. " Csepel magyar története a mai Szabadkikötő helyén keletkezett honfoglalás-kori (a török időkben elpusztult, s addig mezővárossá fejlődött) település keletkezésével kezdődött, amely mellett királyaink által látogatott uralkodói udvarház állott. Minden bizonnyal ott halt meg 1272.
A közegészségi ellátás hiánya miatt a falu lakóinak nagyon gyenge volt az egészségi állapota. Ezért sűrűn szólt a temetést jelző lélekharang. Az átlagos életkor nem érte el 30 évet. A községben először csak 1893-ban alkalmaztak orvost. Míg 1880-ban az 1. 534 főnyi lakosság kizárólag római katolikus volt, azért a temetések szertartása is csak katolikus vallás szerint bonyolódott. 1910-re a népesség megnégyszereződött: 9. 400-ra növekedett. A lakosság nemzetiségi és vallási összetétele is átalakult. Miközben a magyarok többségbe kerültek, velük együtt a faluban megjelentek a reformátusok, az evangélikusok és a zsidók is, akik a sziget-csúcson létesítettek temetőt. Az Ótemető mellett Újtelep elnevezésű szerény lakóterület alakult ki. A község és az Ótemető történetének talán legmegrázóbb temetésére 1909 szeptemberében, a WM Lőszergyárban történt robbanás csepeli gyermekmunkás áldozatainak nagytemplomi ravatalozása és temetői elhantolásakor került sor. Az első világháború alatt (a WM Művek alkalmazottainak és a falu lakosságszámának erős növekedése, valamint az ellátási nehézségek következtében előállt egészségkárosodások miatt) nőtt a halálesetek és a temetések gyakorisága.
-ben IV. Béla király hányatott sorsú fia, V. István király. Akit viszont nem a Csepel-szigeten, hanem a későbbi elnevezés szerinti Margit szigeten temettek el. Így hát halott királya volt, de itt eltemetett királya nem lett Csepel-szigetnek. A ráckevei Szavojai uradalom 1717. -ben, – a régi helyén – délszlávokkal /illyrekkel, vagy rácokkal/ és németekkel újratelepítette falut. Temetője a mai kikötő délkeleti sarkának közelében alakult ki. Annak ellenére, hogy az 1838. -as pusztító árvíz után az Ótemető mellől a falut átköltöztették a mai Szent Imre tér köré, az elkövetkező évek alatt (1920. -ig) ott helyezték örök nyugalomra a község elhunytjait. Az Ótemető leghíresebb halottja a község első római katolikus plébánosa, az 1801-ben elhunyt Christiánus de Wallenstein volt. Ő hozatta Csepelre a Szent János emlékművet. Azt tudjuk, hogy a szentmiséket az 1800-as évek első feléig két nyelven szolgáltatták (addig valószínűleg a temetések az elhunytak anyanyelvén folytak). A XIX. századi két szörnyű járvány Csepelen sok áldozatot követelt.