Magunk mögött hagyva a gyerekcsapatot, egy nápolyi-halom elfogyasztása után neki is indultunk az emelkedőnek. A Bátori barlangnál találkoztunk először a széllel, de itt még a gyerekek kimászták az árkot, majd percek múlva felsejlett a ködbe burkolózott Nagy Hárs hegyi Kaán Károly kilátó. A legmagasabb ponton ebédeltünk, miközben rájöttünk: itt a délutáni eső. Innen már csak egy köves meredély, és 20 perc séta a parkoló, így nekivágtunk. A legkisebb idáig bírta, az esővíz áztatta úton kapaszkodtunk lefele. A táv, és a szint nem erős, kihasználtuk a fél napot, mindenkiben élményt hagytunk. A túra nyáron, és szép időben is járható, több kilátással, és a célban étteremmel, játszótérrel, így bátran ajánljuk. Budai kilátók. A jelzések jól követhetőek, figyelve a párhuzamosan együtt haladó utakat, igaziból valamelyik jelzés mindig feltűnik, amit követnünk kell, így eltévedni nehéz. Ha szeretnél értesülni a legújabb írásokról, iratkozz fel hírlevelünkre, vagy like-old 👍 Facebook oldalunkat, ahol rendszeresen posztoljuk az újabb helyszín ismertetőket.
Ezen a ponton térünk át a sárga jelzésre, keresztezzük a kisvasutat, majd az erdő szélén nem balra, a Nagy-Kopasz felé indulunk el, hanem egyenesen előre, azaz felfelé. Itt egy kb. 100 méteres szintkülönbséget kell legyűrnünk, az emelkedő nem túl hosszú, ellenben elég meredek. Pár kanyar után enyhül az emelkedés, majd végül felérünk a Nagy-Hárs-hegy tetejére. A fák között már felsejlik következő uticélunk, a Kaán Károly kilátó. Mielőtt odaérnénk köves - sziklás szakaszok tarkítják az erdőt, majd a kanyar után feltűnik a kőalapzatra épített, több emeletes fa kilátó. Az erdőmérnök névadó sokat tett természeti értékeink védelméért, emlékét tábla őrzi. Góré túraoldala - Nagy-Hárs-hegy. A legfelső szintről gyönyörű körpanoráma nyílik Buda északi felére, északon a Pilisre: Nyugat felé Budakeszi és távolabb a Velencei-tó látszik, dél és kelet felé a János-hegyre és a városra látunk. Felfedezhetjük a Dunát, a Parlamentet, a Margit-szigetet, a Budai-várat és a Gellért-hegyet is! A kilátóból már látszik a túra harmadik kilátója, célba is vesszük!
Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária Nevét a kilátón kívül az Apát-kúti-völgyben forrás, a Szent György-hegy oldalában kulcsosház őrzi. A terméskő alapzatú, négyszintes fatornyot 2016-ban felújították: kicserélték a tetőt, a szerkezeti elemeket, korlátokat, a lépcsőket pedig újracsiszolták, újrafestették. Kaán Károly emlékét egyébként korábban egy tábla őrizte a kilátó bejáratánál, de mivel folyton megrongálták, a területileg illetékes erdészethez került, ahol gondosan őrzik. A kilátó legfelső szintjéről tiszta időben szép körkilátás nyílik a környező vidékre. Északkelet felé a Csúcs-hegy és a Hármashatár-hegy, keletre az Apáthy-szikla és a Látó-hegy emelkedik. Kis-Hárs-hegy – Wikipédia. Délkeleti irányban a Kis-Hárs-hegy kúpja látszik, mögötte a főváros látképe terpeszkedik. Északnyugatra a Nagy-Kopasz, a Nagy-szénás és a Fekete-fej domborodik. De távolabb Nagykovácsi és Solymár házai is feltűnnek. Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária Húsz évig lakott a barlangban A kilátótól néhány lépésre elérkeztünk a Bátori-barlang kis szurdoka feletti fahídhoz.
A Kaán Károly-kilátó Gyermek-vasút 5. Az ide vezető úton visszatérünk a sárga sáv jelzésre, amelyen újfent keresztezzük a Gyermekvasutat, majd a Hárs-hegy vasútállomás közelében elhaladva, a sárga kör jelzésen balra fordulunk. 6. Újból áthaladunk a vasútvonalon, majd egy forgalmas főúton is, amelynél legyünk nagyon óvatosak, mivel itt 70 km/órával haladhatnak az autók. A túloldalon már a piknikezésre kiváló adottságokkal rendelkező Nagy-rét fogad bennünket. Lombok felett 7. A rét mentén egy burkolt gyalogúton megyünk tovább egészen addig, amíg az Országos Kéktúra nyomvonalához tartozó kék sáv jelzést el nem érjük. Kis hárs hegy se. Itt jobbra fordulunk és egy széles erdei úton közelítjük meg túránk végpontját, Hűvösvölgyet. Innen több villamossal is visszajuthatunk a fővárosba, vagy akár vissza is vonatozhatunk a Szépjuhásznéhoz.
Kopogtat a tavasz, ilyenkor még azoknak is megjön a kedvük a szabadtéri programokhoz, akik egyébként nem nagy túrázók. Mi egy rövid, ám annál érdekesebb kirándulással nyitottunk a Budai-hegységben, amelyben van két kilátó, egy miniszurdok fahíddal, egy rejtélyes barlang és sok-sok látnivaló, amiért a gyerekek is szeretni fogják. A jó idő beköszöntével ki ne vágyna a természetbe friss, tavaszi, üdítő levegőt szippantani? Bár a fák még téliesen kopárak, a ragyogó, napsütéses márciusi reggel már csalogat, hogy csatangoljunk egyet a szabadban. Kis hárs hegy 11. Nem álltunk ellen a kísértésnek. Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária A Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Kis-Hárs-hegy – Szépjuhászné körtúrára esett a választásunk, amely két kilátót is érint. Az útvonal hozta a bemelegítő, szezonnyitó kirándulástól elvárható kritériumokat: ne volt túl hosszú és megerőltető, de érdekes és változatos látnivalókat kínált. Irány a csúcs! A Szépjuhászné parkolójától indulunk el a sárga sávjelzésen (de a gyermekvasút azonos nevű állomásától is megközelíthető) a Nagy-Hárs-hegy irányába.
Csics Gyula az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-orosz szakán végzett, majd a Vörösmarty Gimnáziumban helyezkedett el, ahol két tanévet töltött. Ezt követően a Tatabányai Bányák Vállalatnál lett műszaki könyvtáros, később dokumentációs és igazgatási osztályvezető, majd titkárságvezető. Néhány szemesztert járt a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára és a Veszprémi Vegyipari Egyetemre az 1970-es években. 1979-ben a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatóközpontban rendszerszervezői, az ELTE-n pedig 1983-ban szakinformátori diplomát szerzett. 1994 és 2001 között a Vértesi Erőmű osztályvezetője és PR főmunkatársa volt. 2001-től tíz éven át volt igazgatója a tatabányai Városi Könyvtárnak. Nevéhez fűződik a könyvtár – benne a fiókhálózat – elektronikus adatbázisának létrejötte, a digitális írástudás szélesebb körben való terjesztése. Gyermekkori naplója, melyet az 1956-os forradalomról írt, 2006-ban jelent meg könyv formájában, film is készült belőle. Csics Gyula az '56-os eseményeknek Budapesten volt tanúja.
Bolti ár: 4 500 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 4 500 Ft Leírás 2004 februárjában Tatabányán, a megyei könyvtárban egy beszélgetésen vettem részt: 1956-ról és a forradalom óta eltelt időről volt szó. A beszélgetés végeztével hozzám lépett egy szakállas, ősz, de nagyon fiatalnak tűnő úr, bemutatkozott, és elmondta, hogy ötvenhatban naplót vezetett. Mindjárt a kezembe is nyomott egy dossziét, ezzel: talán érdekli... Ő volt Csics Gyula, a tatabányai városi könyvtár vezetője. Átfutott az agyamon, hogy túl fiatal... • Vajon miféle naplót írhatott 1956-ban? De úgy emlékszem, mikor átvettem a mappát, csak annyit mondtam, hogy jelentkezem. A dossziét a vonaton kinyitva gyermekírást, rajzokat és jól ismert röplapokat láttam. Ott volt a szöveg gépbe írt változata is, de azzal először nem törődtem. Elkezdtem olvasni a kézírást, nézni a rajzokat, a saját kezűleg szerkesztett térképeket, a bejegyzéseket az 1956-os Blaha Lujza térről, az utcáról, a házról, a gangról, a rádió híreiről. És arra gondoltam, hogy ebből a nézőpontból még sohasem olvastam 1956-ról, pedig azt hittem, hogy elég sokat olvastam róla.
"Titkosítva nagypapakorig. Ez volt a kiadandó Napló egyik címváltozata. Találónak éreztem, mert megírása óta csak ritkán vettem elő, alig néhányszor néztem bele. Nem a hatóságok, nem a titkosszolgálat, nem a családom, én magam "titkosítottam" nem sokkal azután, hogy olyasmit írtam le, ami nem igaz. Nem is azért, mintha féltem volna, hogy olyasmit írtam le, ami nem igaz. Nem is azért, mert valakit megbánthattam benne. De amikor 1957-ben, a megtorlások időszakában teljesen világossá vált, hogy minden marad a régiben, tartottam attól, hogy gyerekes fecsegésem másokat bajba hozhat. Ebben az időszakban a szüleimet is féltettem, pedig ők neveltek olyan gyereknek, akit minden érdekelt, ami körülötte történt. A naplóban én az igazat, és csakis az igazat írtam le, gyermeki naivitással, válogatás nélkül, mindent tiszta lélekkel elfogadva. " Csics Gyula így emlékezett meg hatvan év múlva, a mindössze 12 évesen írt naplójáról. Akkoriban a Rökk Szilárd utca 10. alatt lakott, amely Budapest központjában található, de a forradalom alatt nem volt a harcok gócpontjában.