A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Az egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett művelet, a számítás legfontosabb paraméterei közé tartoznak az úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. Ezeket frissítették most. Kicsit bonyolult, de mutatjuk a lényeget. Péntektől lép hatályba a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. A számok önmagukban nem sokat mondanak, de nézzük, miért olyan fontosak. A lényeg a szorzók mögött A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Adatvédelmi tájékoztató
Jelentős volt a pontytelepítés Ahogy az a hazai tógazdasági haltermelés fajszerkezetére is jellemző, a telepítési költségek 73 százalékát a ponty különböző korosztályainak kijuttatására fordították. Aránya az utóbbi évben a ragadozó és ritkább őshonos fajok javára 7 százalékot csökkent. Számszerűen a 2019. évi pontytelepítés összesen 241. 840 kg. Ebből háromnyaras horogérett, avagy azonnal visszafogható volt 81 százalék, azaz 195. 795 kg. Azokon a horgászvizeken, ahol a víz adottságai alkalmasak az okszerű halgazdálkodásra, további egy- és kétnyaras korosztályú pontyokat is kihelyeztek. Előbbiből 4. 379 kg, utóbbiból 33. HALTELEPÍTÉS címkével ellátott hírek - hír6.hu - A megyei hírportál. 452 kg került a vizekbe. Ezek a kisebb halak életkoruknál fogva sokkal aktívabban keresik a táplálékot, ezért legtöbbször zavarják a horgászokat – hangzatosan emlegetve a telepítést beütemezők és végrehajtók feljebbvalóit. Pozitívumuk, hogy hasznosítják a víztestek természetes táplálékbázisát, aktív fajra jellemző bioturbációjükkal átmozgatják a vizek aljzatán a lágy iszapréteg felső régióját és nem utolsó sorban amelyik egyed többször megtapasztalja a horog által ütött sebet és az utána következő vízbe visszahelyezésig tartó sokszor igen kényes tortúrát, az valószínűleg óvatosságra intheti és az ilyen növendék pontyok egy bizonyos százaléka jó eséllyel fogja erősíteni a 6 kg feletti horgászélményeket gazdagító szép halak táborát, valamint a tényezők ideális "együtt állásakor" le is ívhatnak.
Állományát az 1965-ös nagy halpusztulás végletesen meggyengítette, majd az angolna tömeges telepítése okozta eltűnését, mivel életterük nagyon hasonló. Mára az angolna olyannyira megritkult a tóban, hogy bízhatunk a menyhal túlélésében. Fotó: Balatoni Halgazdaság A menyhal újrahonosítási program 2015. júniusban indult el és azóta több mint 50 ezer előnevelt példányt engedtek szabadon a Balatonban. Újabb haltelepítési mennyiségi rekord a Körös-vidék horgászvizeiben - Körös Hírcentrum. A visszatelepítési program óta ez a 4. regisztrált mennyhalfogás a tóban. A visszatelepítési programot követően az első kifejlett példányt tavaly májusban fogták ki. Kiemelt kép: Balatoni Halgazdaság
A Borosgyán Horgász Egyesület 1995. szeptember 25-én jött létre, a korábbi békési homokbánya legnagyobb bányataván. Haltelepités békés megyében eladó házak. A terület megvásárlását követően a 205 magánszemély tulajdonos alapította az egyesületet azzal a céllal, hogy horgásztavat hozzon létre a korábbi bányatóból. Horgászház A kedves horgászni vágyókat igényesen kialakított horgászház várja. Haltelepítés Évente többször van haltelepítés, mely sok fogási élménnyel tudja megjutalmazni az itt horgászókat. Rekordok A horgásztó halállománya az eltelt időszak alatt szépen gyarapodott, ma már nem ritka, hogy kapitális méretű halak akadnak horogra. Horgászversenyek Minden évben több versenyt is tartunk az egyesület tagjai számára.
2020. 05. 12. A Kormány döntése alapján korábban soha nem látott nagyságrendű telepítési támogatáshoz jutottak az állami horgászvizek halgazdálkodásainak hasznosítói – számolt be hivatalos közösségi oldalán dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke kedden. Haltelepités békés megyében van. A munkában 29 haltermelő és mintegy 80 szállító jármű vett rész. Az 1200 tonna ponty telepítése több mint 350 horgászvízen, 400-nál is több telepítési ponton valósult meg. Az intézkedés a horgászatban érintett szervezetek 2500 munkahelyének megóvását is szolgálja – olvasható a bejegyzésben. A Tisza-tóba, melynek közel 90 százaléka Heves megyéhez tartozik, 10 helyen, 27 alkalommal történt haltelepítés ebből a kormányzati segítségből. 100 tonna, azaz a teljes mennyiség 8, 7%-a került ide, és várja a horgászat szerelmeseit. A Tisza-tónál a tavalyi évben százezer horgász napot regisztráltak. Újfent gyors és jó döntés született, újfent sikerrel vizsgázott egy ágazat, újabb munkahelyeket őriztünk meg! A Kormány támogatását köszönjük, a horgászoknak pedig jó fogást, görbüljön!