A hatóságok már elkezdték a tó védelmét, hiszen üledékfogó gátakat telepítettek, amik lelassíthatják a folyamatot, így talán még hosszú jövő vár Erdély egyik legfőbb látványosságára. Kvíz Erdély kincseiről: melyik várost hívják a Székelyföld fővárosának? Tízkérdéses kvíz Erdély nevezetességeiről és történelméről. (Képek forrása: Getty Images Hungary)
2022/04/04 Sokakat megdöbbenve ért a vasárnapi hóesés április első vasárnap reggelén, pedig mi előre szóltunk… Vajon a héten is hasonlóakra kell számítani, téli, szeles idő lesz, vagy kisüt azért kicsit a nap is? Szeszélyes az áprilisi időjárás, nézzük,... 5 Látnivaló Villányban és környékén - tavaszi kiránduló sorozat 3. Tudtad, hogy Magyarországon is van egy Gyilkos-tó? Mutatjuk merre találod! – FÖLDJÁRÓ. rész Villány Magyarország méltán híres borvidékeinek egyike, ahol a magyar borkultúra hagyományával ismerkedhetünk, ha végig járjuk a környék Borútját. Az itt élő emberek vendégszeretete világhírű, mediterrán klímája és mennyei borai pedig Baranya büszkes... 5 különleges pincesor Magyarországon, ami tökéletes egy tavaszi kikapcsolódáshoz is 2022/04/07 Már megízlelhettük a tavasz első mézédes napsugarait, miért ne ízlelnénk meg rögtön hazánk legfinomabb borait is? Ugye ti is érzitek magatokon (persze csak a tavaszi fáradság mellett) hogy valamit úgy csinálnátok, annyira mennétek valamerre? Akkor mo...
A természet megújulását a víztükröt megszakító elárasztott fák vízből kiálló csonkjai és a facsonkokon sarjadó növényzet jelzi. A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket, vízi vadmadarakat figyelhetünk meg. Az itt élő halak a madarak által a vízbe ejtett ikrákból fejlődtek.. Szerző&fotók: Vincze Péter Antal További érdekes cikkeink Részletek Megjelent: 2021. június 03.
Később egy újabb látomást követve Liège-be költözött, melynek később első püspöke lett. Kr. 727-ben hunyt el a mai Belgium területén. Legendája szerint a Miatyánkot imádkozta halála közben, amelynek időpontját előre megjósolta. Hamarosan számos terület védőszentjévé vált - elsősorban a vadászoké és az erdészeké, de a henteseké, a szűcsöké, a prémvadászoké, az íjászoké, de a matematikusoké, gépészeké, fém- és kohómunkásoké is. Az ő segítségéért imádkoznak, hogy a veszettség és víziszony ne támadja meg a vadászebeket. 744-ben Zakariás pápa alatt avatták szentté, ünnepe november 3-án van, ekkor tisztelői úgynevezett Hubertusz-misét mutatnak be. Palócföld csodái: Elkészült a Bátor tanösvény. Szent Hubertusz útmutatása szerint a vadász erényei a mindig higgadt önmérséklet, a könyörület és a természettel, vaddal szembeni alázat. A tó partjáról visszasétálva ismét K+ jelzésen haladunk tovább, és kisvártatva megérkezünk Hubertlakra. Hubertlak A Hamuházi-séd és a Szalai-séd találkozásánál, a Som-berek-séd völgyében, a Hamuházi-réten fekszik Hubertlak.
Bátor környéke mozgalmas földtörténeti múltról tanúskodik. Egykor e táj őse – mintegy 160 millió évvel ezelőtt – az óceán fenekén helyezkedett el. A mélytengeri árok hasadékain folyamatosan felbuggyanó híg, bazaltos láva érintkezve a hideg tengervízzel egyből megszilárdult, és párna alakú kőzettömböket hozott létre. Ezeket a párnalávákat ma is megszemlélhetjük a tanösvény harmadik állomáspontjánál. Később az óceán a kőzetlemezek mozgása következtében bezárult, és kiemelkedett. ORIGO CÍMKÉK - Gyilkos-tó. A Föld története során a területet újra és újra elöntötte a tenger, vastag, kavicsos-homokos üledékeket hagyva maga után. A mocsári ciprusokkal szegélyezett tengerparti mocsarak buja növényzetét az áradások időnként vastag üledéktakaróval borították be. Az eltemetett növényi anyagok az oxigénmentes környezetben az évmilliók során barnakőszénné alakultak. A 19. század második felében indult meg ezeknek a kőszéntelepeknek a fejtése Bátor határában, ám a szénbányászat súlypontja hamarosan áttevődött a szomszédos Egercsehi vidékére.
Szombaton (ma) ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Ezt mondta Keleti Ágnes a születésnapjáról A születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen újságírói kérdésre azt mondta, ez az évforduló pont ugyanolyan számára, mint amikor 60 éves volt. Az egészség a lényeg "Élek, jól élek, szeretek élni. Az egészség a lényeg, a születésnap egyáltalán nem fontos, csak a jó élet" – mondta jókedvűen Keleti Ágnes, akinek a napjai elmondása szerint jól telnek. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Csak szép idő legyen "Csak szép idő legyen" – kívánta születésnapja alkalmából a sportoló, akiről egész estés dokumentumfilm készül "Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes" címmel Oláh Katalin rendezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával.
Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. Keleti Ágnes olimpiai eredményeivel (10 érem, ebből 5 arany) minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7) mögött a második, a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. A melbourne-i olimpiáról nem tért haza. 1957-ben Izraelben telepedett le, megismerkedett az Izraelben élő Biró Róbert, szintén magyar származású testnevelő tanárral, összeházasodtak, majd két fiuk született, Daniel és Rafael. A rendszerváltás után jött haza először, azóta többször hazalátogatott. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben 1959-ben és 1960-ban az olasz válogatott olimpiai felkészítését is vezette. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára, 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett.
A százéves olimpiai bajnokról nevezik el a szertornabajnokságot Izraelben. 2021. január 8., 21:48 Szombaton ünnepli századik születésnapját a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. 2021. január 7., 11:50 A szombaton a századik születésnapját ünneplő ötszörös olimpiai bajnok meghatódott. Lebilincselő könyv jelent meg a lassan 100 éves Keleti Ágnesről Keleti 100 – Mert szeretek élni címmel Dávid Sándor és Dobor Dezső tollából. 2020. november 9., 15:46 A kötet az ötszörös ötkarikás aranyérmes jövő januári, századik születésnapjára készült. 2020. október 2., 19:02 Könyv jelenik meg az ötszörös olimpiai bajnok tornászról 2020. április 4., 14:44 A tornászválogatott egyik szalagja eltűnt a döntő előtt az 56-os olimpián. Ez sem zökkentette ki a csapatot, megismételhetetlen siker volt. A hat tagból még öten élnek. A tornász Keleti Ágnes néhány óra alatt lett háromszoros olimpiai bajnok az 1956-os olimpián. A harmadik után sírva ment ki a teremből, de itt még nem volt vége, mert egy negyediket is nyert.
Keleti Ágnes 2017-ben elnyerte az ország legrangosabb, függetlenségi napján kiosztott kitüntetését, az Izrael-díjat is sport kategóriában. "Kemény edző és tanár volt, de nagyon tisztességes és figyelmes, és gondoskodott arról is, hogy a megfelelő értékekre neveljen. Az első az egészség volt" – nyilatkozta a yneten a százéves legendás sportolóról Chaya Halperin, volt kollégája, aki a róla készült könyv egyik fejezetét írta. Keleti Ágnes az 1956-os melbourne-i olimpiai játékokon 35 évesen négy arany- és két ezüstérmet nyert Magyarországnak, majd Izraelben telepedett le. Megismerkedett Biró Róbert, szintén magyar származású testnevelő tanárral, összeházasodtak, majd két fiuk született, Daniel és Rafael. Keleti Ágnes öt aranyérmével Izraelben Keleti Ágnes a helyi testnevelési főiskolán, a Wingate Intézetben tanított, ahol mintegy 30 éven át tornászok és testnevelő tanárok generációit képezte, és emellett népszerűsítette Izraelben a szertorna-sportot. Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett.
1939-ben 18 évesen mutatkozott be a válogatottban, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot – papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.