Révész László László 2014-ben a Balkonban hosszú interjúban mesélt életéről, korai munkáiról, inspirációiról, a hazai művészeti életről és documentás szereplérésől.
Révész László László – Non Serviam című kiállítása nyílik 2016. április 7-én, csütörtökön, 19 órakor a Neon Galériában (1065 Budapest, Nagymező u. 47. ). A kiállítást Hajdu István műkritikus, főszerkesztő nyitja meg. A tárlat április 8-tól május 5-ig látogatható. Révész László László, Menekülős, 1983. Révész László László munkái vezérfonalat nyújtanak a 80-as évek képzőművészeti áramlataihoz. A festő és performanszművész akkoriban az Indigo művészeti csoportban tevékenykedett, emellett Böröcz Andrással duóban performanszokat hozott létre. Az évtized második felében egyéni performanszokkal egészült ki tevékenységének skálája. De nem csak ez határozta meg munkáinak hangulatát: ez idő tájt végezte el a MOME animációs film szakát, ami nagy hatással volt festményeinek képi világára. Performanszaiban gyakran a digitális technológia és a manuális technikák fúziójának lehetünk tanúi, de ennek a rendhagyó találkozásnak a lenyomatai megtalálhatóak festményein is. A 80-as évek narrativitására reflektál, s azt beolvasztja a combined painting módszerébe.
Március 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Révész László László – közölte Facebook-oldalán a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Révész László László Munkácsy-díjas festőművész 1977-től 1981-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Angliában, Rómában, Portóban, New Yorkban, Bécsben és Budapesten dolgozott. 2009-től a festő tanszék osztályvezető mestere, docense volt. Révész László László világpolgár volt, akinek végtelenül kifinomult, szofisztikáltan humoros karneváli képeiben találkoztak környezetünk alakjai különböző, valós emberi realitásokként, miközben megdöbbentették, és egzisztenciálisan átalakították egymást. Révész László László művészete és individuális oktatói programja meghatározta az egyetem szellemi és alkotói profilját. Igazi mesterként alkotott és tanított, kiváló művészek kerültek ki az osztályáról az elmúlt években. Az elmúlás és a végtelen paradoxonja, hogy több rajzot, festményt, videót, performansz-t és installációt már nem fog többé készíteni, és tanítani sem fog többé, de a ránk hagyott művészeti és oktatási programja elpusztíthatatlan, mert a hatása örökké megmarad – írták.
Mayer Marianna; Műcsarnok, Bp., 1987 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 35598576 OSZK: 000000020693 NEKTÁR: 157216 LCCN: nb2010031791 ISNI: 0000 0001 0779 653X GND: 131792563 SUDOC: 098879987 BNF: cb12426084v
Bár ennek számos oka lehet – a társadalom általános egészségügyi állapota és fegyelmezettsége, az egészségügy helyzete, a korlátozások mértéke és időzítése vagy egyéb, jelenleg nem ismert tényező –, a végeredményt nézve a magyar válságkezelésre nehéz lenne mást mondani, minthogy tragikus.
A Washingtoni Egyetem adatai szerint azonban a tényleges szám 460, azaz 100 ezer lakosra kivetítve tizenhétszer nagyobb az eltérés a regisztrált és becsült adatok között. Ez az eltérés, azaz szorzó Azerbajdzsán és Kazahsztán esetében 14, 5, Albánia esetében 6, Oroszország esetében megint csak több mint 5, Ukrajna és Románia esetében 3. A magyar helyzetkép A mortalitási ráta hivatalos és becsült adatai között a legkisebb az eltérés Magyarországon, ahol a szorzó csupán 1, 3. Ez azt jelenti, hogy a Washingtoni Egyetem tanulmánya szerint 34 százalékkal nagyobb az elhalálozási arány a hivatalosnál. Ezzel a becsléssel Magyarország a dobogós helyezésről lecsúszott a 16. pozícióra. Sokkal nagyobb lehet a Covid-19-ben elhunytak száma világszerte, mint azt gondolnánk | Paraméter. A hivatalos adatok sok más országnál jobban tükrözik a valóságot. Többen haltak meg a hivatalos statisztikánál A szakértők egyetértenek abban, hogy a koronavírushoz köthető halálesetekről szóló hivatalos jelentések alulbecsülik a járvány halálos áldozatainak tényleges számát. Egyes országokban csak a kórházakban bekövetkezett haláleseteket regisztrálják, vagy csak azokat, amikor a betegről bebizonyosodik, hogy fertőzött.
Ausztria számai viszont elég riasztóak: két hét alatt 14-ről 655-re ugrott a fertőzöttek száma (a fenti grafikonon a március 13-i adatok a legfrissebbek, azóta is meredeken emelkedik a görbe). Csak egyetlen halálos áldozat van; a magyarnál sokkal robusztusabb osztrák egészségügy még állja a sarat.
Lengyelország az egymillió főre vetített, koronavírus okozta halálozás összevetésében jelenleg csak a 14. helyen áll, holott a várható valós szám duplájára, háromszorosára is emelkedett lehet egy későbbi, részletesebb, okspecifikus halálozási mutatókat is magában foglaló elemzése után. Ugyanilyen jelentős aránytalanságot tapasztaltak a cikk szerzői Romániában, ahol a többlethalandóság 33 630 fő volt, a koronavírus halálozás pedig ennek 45 százaléka. Szlovákiában, a 4 894 többlethalandóság mellett 1 773 főt jelentettek csupán koronavírus halálozásként, ami pedig 36 százaléka a megnövekedett halálozásnak. A fejlett kelet-ázsiai országok megfogták a járványt, Európa egyelőre nem tudja - kepek. Fontos kiemelni: Ausztriában ez az arány 68 százalék, Németországban pedig 69. Magyarországon a többlethalandóság 90 százalékát teszi ki a koronavírus-járvány következtében elhunytként jelentett halálozás, ami azon országok között van, akiknél ez a két mutató a legközelebb van egymáshoz. A szerzők a tanulmányban rögzítik, hogy "ez alapján felmerül, hogy az egyes országok koronavírus halálozási jelentésében jelentős módszertani különbségek vannak, ami miatt az interneten és a médiában gyorsjelentésként szereplő koronavírus halálozási listák értékelése, az országok rangsorolása rendkívül nagy óvatosságot igényel".