Góbi (Говь) A Góbi sivatag műholdképen Közigazgatás Ország(ok) Kína Mongólia Népesség Teljes népesség ismeretlen Földrajzi adatok Fekvése Ázsia, Kína és Dél-Mongólia területén Hosszúsága 1500 km Szélessége 800 km Területe 1 295 000 km² Elhelyezkedése é. sz. 42° 30′, k. h. 103° 00′ Koordináták: é. Góbi Sivatag Térkép | Térkép. 103° 00′ A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi témájú médiaállományokat. A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, Kína északi és Mongólia déli részén terül el. A sivatag kialakulását a szeleket és így az esőfelhőket is felfogó Himalája okozta, gátolva a csapadékképződést, azaz esőárnyék -sivatagnak is nevezhető. A Góbinak csak mintegy 3%-át képezik homoksivatagok, felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, "holdbéli" hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések maradványai tanúskodnak. Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi események sora zajlott ezen a vidéken.
a Junggar Góbi a gaxun Góbitól északra, a Junggar-medencében, a mongol Altaj keleti sarkantyúja és a Tien Shan keleti pereme között helyezkedik el. Hasonlít a Trans-Altai Gobira, széleit szakadékok törik meg, váltakozva a maradék dombokkal és az alacsony hegyi gerincekkel., az Alxa-fennsík északon a Kína-Mongólia határ, Keleten a Huang He és a Helan-hegység, délen a Qilian, nyugaton pedig a Hei-folyó északi nyúlványai között helyezkedik el. Egy hatalmas, szinte kopár síkságból áll, amely északnyugatról délkeletre emelkedik. Az Alxa nagy területei homokkal vannak borítva. A Google térképével leplezték le a kínai 51-es körzetet ! – NAPI UFO. a keleti Góbi hasonló a nyugati régiókhoz, magassága 2300-5000 láb (700-1500 méter), de valamivel több csapadékot kap—akár 8 hüvelyk (200 mm) évente—bár jelentős folyók hiányoznak., A föld alatti víztartó rétegek viszonylag bőséges mennyiségű vízzel rendelkeznek, és csak részben mineralizáltak. A felszín közelében kis tavakkal és forrásokkal táplálkoznak. A növényzet azonban ritka, főleg durva, szürkésbarna talajban lévő növényi ürömből áll.
A Góbi zöme füves puszta és félsivatag, egyes részei (leginkább délnyugaton) azonban igazi kő- és homoksivatagok. [2] Éghajlata [ szerkesztés] Itatás egy sivatagi kútnál Éghajlata kontinentális, szélsőséges, télen nagyon hideg, a levegő hőmérséklete januárban -40 °C alá is süllyedhet, míg júliusban elérheti a +30 °C-ot. Nagy a hőmérséklet napi ingadozása. A 30-35 °C-os nappalokat fagyközeli éjszakák követik. A sivatagi talaj felszíne 60 °C-ra is felmelegedhet. Csapadéka főleg ősszel és télen hullik, csekély mennyiségben; mindössze az év 50-70 napján borult az égbolt. Élővilága [ szerkesztés] Növényzete a félsivatagos övezetekben libatopfélékből, a szakszaulból áll; néhol magas fű található rajta, illetve a vastag gyökerű rebarbarafélék. Jellegzetes növénye az Agriophyllum squarrosum. A füves puszta övezetében árvalányhaj -, üröm -, kökörcsin -, kakukkfű -, liliom - és hagymafajok élnek; a szikes vidéken sós mocsári növényzet él. [4] Állatai a szürke farkas, róka, vadló, vadteve, nyúl, antilop a folyók mellett.
Bemutatás A Mongóliába utazást tervezők valamint Mongólia nevezetességei iránt érdeklődők weboldala. Bemutatja Mongólia kultúráját, természeti kincseit és a fő turisztikai látnivalókat. Hasznos tanácsokkal szolgál az egyéni csoportos utazóknak. Utazási és közlekedési információkat ad közre, összegyűjti a hasznos címeket és telefonszámokat, beszámol a fesztiválokról és más eseményekről.
A két inváziós növény érintése másodfokú égési sérüléseket okozhat, szembe kerülve a kémiai anyagai komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhetnek. A kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp hatalmas, impozáns külsejű évelő növény, a legnagyobb termetű lágyszárúak Európában. Néhány veszélyes kórokozó terjesztésére képes vérszívót leszámítva hazánk őshonos élővilága ránk, emberekre nézve gyakorlatilag ártalmatlan, a természetet járva senkinek nem lehet oka aggodalomra. Nincsenek komoly méreggel rendelkező hüllők vagy ízeltlábúak, egyetlen ragadozó sem tekinti prédának az embert, növény pedig akkor okozhat bajt, ha ránk dől egy fa, vagy tudatlanságból egy mérgező részt, termést fogyasztunk. Az emberi tevékenység azonban egyre erősebben alakítja át ezt az idillinek tekinthető képet, és bár skorpiók még nem terjednek Magyarországon, két inváziós növény megtelepedése már komoly egészségügyi kockázatot rejt. A kaukázusi medvetalp és a Szosznovszkij-medvetalp (a szakirodalom angol írásmóddal Sosnowsky-medvetalpként hivatkozza, mi maradunk a magyar változatnál) puszta érintése súlyos, akár maradandó égési sérüléseket okoz adott bőrfelületen, szembe kerülve pedig a kémiai anyag komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhet.
Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban ezeknél gigantikus mérete miatt is jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel. A kaukázusi medvetalp a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz nagyon hasonló, – jellegzetes, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonlatos ernyős virágzata van – ám míg előbbi mindössze 50-80 centiméteres, mérgező változata akár öt méter magasra is megnőhet. Amíg kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki – mondja dr. Béni Szabolcs. Európa legnagyobb lágyszárú növénye fél évszázada van jelen Magyarországon, azóta azonban nem fordult elő ekkora egyedszámban. Idén ugyanis a virágzását befolyásoló enyhe tél kedvezett neki. Leginkább a Felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben látható, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál.
2015. július 8., 09:33, 756. szám A forró nyári napokban egyre többen mennek kirándulni, fürdőzni, ugyanekkor bőven akad munka a gyorsan növő gyomnövények miatt a kertekben, mezőn is. A fűvel, gyomnövényekkel övezett területeken viszont akaratlanul is egy komoly veszélyt rejtő növénybe botolhat az ember, amely mostanság egyre elterjedtebb vidékünkön is. Ez a kaukázusi medvetalp nevű gyomnövény, amely a Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos. Európába a XIX. században került be, és – mivel elég igénytelen és szapora növény – hamar elterjedt. Mérgező hatása abban nyilvánul meg, hogy a vele érintkező bőrfelület felhólyagosodik, mintha megégett volna, sok esetben hegek is maradnak utána, hosszabb távon pedig fényérzékennyé teszi az érintett részt. Az évelő növény akár 5 méteres magasságra is megnőhet, más növényeket kiszorít maga körül, s már említett igénytelensége és szaporasága miatt nagy, akár hektáros területeket is elfoglalhat. Szára üreges, levelén liláspiros foltok találhatóak.
További veszélyt jelenthet viszont az, hogy a medvetalp magjai akár 15 évig is termőképesek maradhatnak. Magyarországon csak elszórtan fordul elő a kaukázusi medvetalp, nagyobb mennyiségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak idén. Nékám Kristóf a Magyar Allergia Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, hogy a fertőzött 200 négyzetméteres területet már mentesítették, ezért különösebb veszéllyel nem kell számolni hazánkban. Arra azonban ügyelni kell, hogy a növény ne terjedhessen el – tudósított az MTI. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Másrészt fontos az is, hogy a növényvédelmi szakma kellően éber legyen, valamint az orvosi köztudatba is lényeges beépíteni a kaukázusi medvetalp fogalmát – tette hozzá a szövetség elnöke. Utóbbira azért van szükség, mert a növény nagy mennyiségben termeli a zellerfélékre jellemző furanokumarint, amely rákkeltő anyag és a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Lényeges, hogyha megérintjük a növényt, azonnal mossunk alaposan kezet szappanos vízzel!