A világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). A New York-i Siga Technologies gyógyszergyár antivirális szere a fertőzött sejtekben gátolja a himlővírus szaporodását lehetővé tevő fehérjéket. Az amerikai hadügyminisztérium (DoD) olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből. Eltörölték a Föld színéről, akkor minek az ellenszer? A hatalmas hadügyi gyógyszerkészlet azért meglepő, mert a fekete himlőről ( Variola major, illetve Variola minor) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1980-ban kijelentette, hogy a 18. század végén felfedezett vakcinának hála sikerült végleg eltörölni a Föld színéről. Az utolsó megbetegedést kerek 40 éve regisztrálták. 1978 augusztus 11-én egy brit fotós, Janet Parker a testét elborító fekélyes sebek miatt jelentkezett a birminghami központi kórházban. Kiderült, hogy a 40 éves nőt a variola vírus fertőzte meg: ő lett a fekete himlő utolsó regisztrált halálos áldozata a világon.
A biztonsági előírásokat meglehetősen lazán kezelő labornak épp a WHO küldte a kórokozót tesztelésre, és az elszabadult vírus Parkeren kívül két másik embert is megfertőzött. A kór nem terjedt tovább, Parker pedig a fekete himlő utolsó feljegyzett áldozata lett. A majmokat és a nyulakat biztosan gyógyítja A feketehimlő-gyógyszer iránti mostani amerikai kereslet azért is meglepő, mert a szert kizárólag állatokon, majmokon és nyulakon tesztelték. A himlővírussal előzőleg megfertőzött állatokat két-két hétig kezelték a kísérleti szerrel. Ennek alapján a gyógyszercég még optimális adagolást is javasol egy esetleges emberi fertőzés esetére: a szerből napi kétszer 600 milligramm bevétele javasolt, két héten át. Csakhogy a szóban forgó emlősöket támadó vírusvariáns korántsem ugyanolyan, mint az embert megbetegítő változat. A most engedélyezett hatóanyag mindenesetre az állati sejtekben több mint 90 százalékos hatékonysággal gátolta a vírus szaporodását. Az is igaz, hogy a vakcina felfedezője, Edward Jenner angol orvos a 18. század végén ugyancsak az emberénél enyhébb betegséget okozó tehénhimlővel kísérletezett a fekete himlő elleni első vakcinációs próbálkozások során.
Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban karikatúrák jelentek meg, amelyek a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázolták. A védőoltás mégis gyorsan terjedni kezdett. Angliában másfél év alatt 12 ezer embert oltottak be, és a halálozások száma kétharmadával csökkent. Az elsők között a királyi család tagjai kapták meg az oltást. A vakcinázást mégis Bajorországban tették kötelezővé először, 1807-ben, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt. Jennert 1823-ban bekövetkezett haláláig világszerte hősként ünnepelték, az egyébként szűkmarkú londoni képviselők kétszer is jelentős jutalmat szavaztak meg neki. Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték a hatásmechanizmusát, Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Első kísérlete óta a fekete himlőt, az egykor legfélelmetesebb kórt sikerült eltüntetni a föld színéről, az utolsó természetes esetet 1977-ben regisztrálták.
Az egyiptomi múmiák igazolják, hogy a fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg. Ismereteink nem nyújtanak száz százalékban bizonyosságot arról, hogy az időnként pestisként leírt hatalmas járványok nem inkább himlő vírus okozta tömeges megbetegedések voltak-e (i. e. 430-ban az athéni pestis vagy a Bizáncot sújtó ún. Justitianus pestis). Európában csak a 6. század végén jelent meg a betegség. Az azték birodalmat második nekifutásra meghódító Cortés az első látogatásával "ajándékozta" meg az ott élő lakosságot a himlő kórokozójával, akik korábban még nem találkoztak ezzel a fertőzéssel. Ennek következtében rendkívül fogékonyak voltak a fertőzés iránt, a járvány évtizedek alatt milliók pusztulását hozta. Az így katonailag és gazdaságilag megroppant azték és inka birodalom legyőzése már nem okozott gondot a spanyol armadának. Ugyanez a járvány később, a 19. század első harmadában a préri-indiánok, "rézbőrűek" tömeges vesztét is jelentette. A mexikói őslakosok körében dúló járványt ábrázoló rajz (Firenzei Kódex, 16. század) A fertőzés elleni védekezés legmegbízhatóbb formája a Jenner által elindított védőoltás volt.
2009. 09. 15:10 SZDSZ: május 9. legyen munkaszüneti nap Május 9-e, az Európa-nap, a jövőben minden uniós tagállamban legyen munkaszünet - ezzel a kezdeményezéssel fordul európai parlamenti (EP) képviselőtársaihoz Szent-Iványi István liberális EP-képviselő. A szabad demokrata politikus ezt szombati budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be.
A minap azt írta Török Gábor, hogy "A politikai elemzés halott. Megölték. Megöltük. " Szerzőnk vitába száll vele. A minap Török Gábor drámai hangú nekrológot tett közzé a blogján. Azt írja, hogy "A politikai elemzés halott. S még az sem biztos, hogy sajnálni kell ezért. " Bár vállalja a társtettességet is, azért hozzáteszi, van három igazi felelőse is a "gyilkosságnak": a pártok, az értékmentesség és a tudatlanság. Török Gábor provokatív írásának szerintem alapvetően nincs igaza, mégis hasznos szöveg, mert alkalmas arra, hogy az általa felvetett problémákkal szembenézzünk. Szent iványi istván. Szent-Iványi István Az SZDSZ egyik alapító tagja, 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő. 1994 és 1997 között a Külügyminisztérium politikai álamtitkára, 1997 és 2002 között az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, 2002 és 2004 között az Európai integrációs bizottságának elnöke, 2004 és 2009 között az SZDSZ európai parlamenti képviselője. Az EP-ben a Külügyi és a Költségvetési Bizottság tagja, valamint a Koreai-félsziget Delegációjának alelnöke.
Török valós problémáról beszél, de rossz helyen keresi a felelőst. A pártoknak legitim igényük van propagandistákra, és számukra különösen kedvező, ha ezek a független szakértő álruhájába bújnak. Ezért a pártok nem hibáztathatók, józanul követik önös érdekeiket. A szakmának saját tagjain kell számon kérni, ha vállalják ezt a szerepet, és ezzel az egész szakmai közösségnek súlyos hitelességi kárt okoznak. A politikai elemző céh – már amennyiben van ilyen nálunk – feladata lenne a védekezés a hitelvesztéssel szemben, neki kell világossá tenni, hogy kiket tekint a hivatás szakmailag kikezdhetetlen követőinek, és kik azok, akik visszaélnek a politikai elemzés reputációjával. Itt tehát jogosan vetődik föl egyes politikai elemzők társtettessége, de ettől a politikai elemzés, mint tudományos tevékenység nem múlik ki. A remélt tisztulási folyamatot szerencsésen katalizálhatja G. Szent-Iványi István | hvg.hu. Fodor Gábor közelmúltbeli "coming out"-ja, ő legalább keresetlen őszinteséggel vállalta, hogy katona, aki saját feladatát abban látja, hogy "a rendszer igazságait képviselje".
2009. 03. 21:53 Alakul az elmaradt vita miatti nyolcpárti vita A pártok egyezségének hiányában nem lesz listavezetői vita a Magyar Televízióban (MTV) - közölte a közszolgálati médium szerdán. Az MSZP szerint felháborító, hogy a Fidesz nem hajlandó részt venni a vitán, a Fidesz viszont úgy látja: a szocialisták megfutamodtak a vita elől. A nyolcpárti vitát Bokros Lajos, az MDF listavezetője kezdeményezte. 2009. Szent-Iványi István (politikus) – Wikipédia. 09:13 Szent-Iványi István: rosszkor jött Magyar Bálint javaslata Mozgósító erejük miatt döntött úgy az SZDSZ, hogy plakátjain a szélsőséges eszmék veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az MDF-fel nem egyesülnének, már csak azért sem, mert nem lehet tudni, Dávid Ibolyáék mit akarnak – fejtette ki a Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti listavezetője. 2009. 30. 18:05 Szent-Iványi kész vitázni Bokrossal Az elmúlt hetekben az MDF politikusai "értelmezhetetlen" kijelentéseket tettek, s az SZDSZ által kezdeményezett EP-listavezetői vita kapcsán arról beszéltek, hogy az ő képviselőjükkel a szabad demokraták nem mernek vitázni - mondta szombati sajtótájékoztatóján Szent-Iványi István.