Bár a klinikai vizsgálatokba többféle csoportot bevontak kor- és alapbetegségek szerint, de az egyes csoportokat tekintve csak kevés adat áll rendelkezésre. És a klinikai vizsgálatokkor mért hatékonyság nem feltétlenül feleltethető meg a való életben tapasztalt hatékonyságnak. Kötelező oltás egészségügyben. Fontos: ezek a kérdések más oltóanyagoknál is felmerülnek és felmerültek korábban is a forgalomba hozatali engedély kiadásakor. Az adatok a későbbi, önkéntes beleegyezésen alapuló alkalmazás során gyűlnek össze, és ezen eredmények tudományos alaposságú elemzése, feldolgozása után lehet megmondani, hogy egy védőoltás - mindegy, hogy a koronavírus elleni, vagy bármelyik másik - beilleszthető-e a kötelező oltások rendszerébe - derül ki a levélből. ( A legfrissebb hírek itt) Ezen túlmenően Müller Cecília leírta azt is, hogy jogértelmezést az NNK nem végezhet, ilyen kérdésekbe nem bocsátkozhat. Vagyis, "lefordítva" a tisztifőorvos levelét: amíg nem tudunk még többet a vírusról, az ellene készült vakcinákról és azok hatásairól, és amíg önként nem oltatta be magát megfelelő számú ember ahhoz, hogy elég tapasztalatot lehessen összegyűjteni róla, addig nem lehet a kötelező oltások közé bevenni a koronavírus elleni vakcinákat, mint ahogy bármely más betegség elleni vakcinát sem.
Megoszlanak a vélemények az egészségügyi dolgozók körében arról, hogy a kormány kötelezővé teszi az oltást számukra. Egyesek egyetértenek vele, mások fel vannak háborodva. A szakemberek egyébként várták a döntést. Azt egyelőre nem tudni, hogy hányan fogják elhagyni a pályát az intézkedés miatt, de nagy feladata lenne most az infektológusoknak, meggyőzni a kétkedőket. "Az egészségügyben százszázalékos átoltottság kell" – jelentette ki Zacher Gábor főorvos a 168-nak reagálva azzal kapcsolatban, hogy a kormány kötelezővé teszi a koronavírus elleni vakcinát az egészségügyi dolgozók számára. Szerinte épp itt volt az ideje ennek, mert ha a dolgozók nem jöttek rá maguktól az oltás fontosságára, muszáj őket más eszközökkel rávenni a felelős döntésre. "Ha az egészségügyi dolgozók kidőlnek a sorból, a következő hullámban nem lesz, aki ellátja a betegeket" – érvelt. Kötelező lesz az oltás az egészségügyi dolgozóknak – Magyar Kepek. Orbán Viktor péntek reggel bejelentette a Kossuth Rádióban, a magyar kormány kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi dolgozóknak.
A koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak mostantól már kötelező a védőoltás felvétele - írta meg a kormány hivatalos koronavírus oldala csütörtök este. Az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége már felvette a koronavírus elleni oltást, csak kevesen maradtak, akik még nem oltották be magukat. A dolgozók ugyanis fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek és egyúttal forrásai lehetnek a vírus közösségi terjedésének. Oltásukra saját egészségük és a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van - olvasható a közleményben. A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent kormányrendelet szerint az alapellátást, ügyeleti ellátást, járóbeteg-szakellátást, diagnosztikát, fekvőbeteg-szakellátást, mentést igénylő ellátást, betegszállítást, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását (dolgozók és fogvatartottak alapellátását), közvetlen lakossági gyógyszerellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál nem foglalkoztatható olyan dolgozó, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel.
A keleti Egyház nagy szentjéről sem a pontos születési évet, sem halálának dátumát nem őrizte meg a hagyomány. Valószínű, hogy 650 körül, tehát húsz évvel Mohamed halála után született, és 750 körül halt meg. Szülővárosa, Damaszkusz, ahol élete első fele zajlott, 660-tól a kalifák székhelye volt. Innen irányították az iszlám szellemi és vallási életét 750-ig, amikor ezt a vezető szerepet Bagdad vette át. János apja keresztény volt, de a kalifátus pénzügyminiszteri tisztét töltötte be. Nagy gondot fordított arra, hogy János alapos műveltséget szerezzen, s így készüljenek fel a későbbi, magas hivatalok betöltésére. Alaposan megismerte mind a görög, mind az arab kultúrát, a keresztény és az iszlám vallást. János a trónörökös barátja, a leendő I. Jazid kalifa játszótársa volt. Római Birodalom - Nagy Konstantin uralkodása és a keresztény egyház. Először segítője, majd utóda lett apjának a pénzügyminiszteri poszton. A 7. század végén azonban megváltozott a keresztények helyzete a kalifátusban: az új uralkodó, Abd al-Malik bizalmatlan volt velük szemben. Hogy elkerüljék a nagyobb bajokat, János 700 körül Kozmásszal – aki egyes források szerint János apjának másik, fogadott fia, mások szerint János nevelője volt – együtt Jeruzsálembe települt át, és belépett a világszerte ismert Mar Szabbasz-kolostorba.
A római katolikus hívek számára itt vannak a szentmisék. Az ünnepi karácsonyi misén a hívek a templom előtti téren a "Jászol téren" vesznek részt. Az Eleona-templom az Olajfák hegyén szintén egy barlang fölé épült 70 méter hosszú háromhajós bazilika. Ennek építése is Szent Ilona nevéhez fűződik. A barlang a Megváltó tartózkodási helye volt, és itt beszélt apostolainak a világvégéről és a jeruzsálemi templom pusztulásáról. Későbbi hagyomány szerint Jézus ebben a barlangban tanította meg tanítványait a Miatyánkra. A perzsa betöréskor, 614-ben ez is elpusztult és soha többé nem építették fel. A mellette lévő területet vásárolta meg 1869-ben La Tour d'Auvergne hercegnő, és itt építtette fel a Miatyánk templomát a zárdával, ahova kármelita nővérek költöztek. Ekkor kerültek elő az Eleona alapjai. Damaszkuszi Szent János, áldozópap és egyháztanító | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A kolostor kerengőjéből lehet lejutni a "titkokkal teli barlangba". A kolostor kerengőjében majolika táblákon mintegy 75 nyelven – magyarul is – olvasható az Úr imádsága, a Miatyánk. A Mamreban épült bazilika Konstantin anyósának, Eutropiának a nevéhez fűződik.
A bejárattal szemben található a kiengesztelő márványkő, ahol Jézus testét felkészítették a temetésre. A templom központja a megfeszítés helyszíne, amelyre héberül Golgotának, latinul Kálváriának nevezett halmon került sor, valamint a sírbolt, amelybe Jézus testét fektették. Jobbra egy szűk és magas lépcsősor vezet a Golgota hegyére (Koponyák hegye), a Kálváriára, az akkor még városon kívüli sziklához, amelyen Jézus és a vele együtt elítélt másik két ember keresztje állt. Üveglap alatt láthatjuk a sziklát, az oltár alatti csillag közepén pedig meg is érinthetjük, feltéve, hogy a nagy tömegben odaférünk. Mozaikpadló jelöli a 10. stációt, ahol Jézust megfosztották a ruháitól. Nagy konstantin szülővárosa md. A következő három stáció alig pár lépésre innen található latin és görög oltárokon. itt szögezték Jézust a keresztre, itt állították fel a keresztet és itt halt meg Jézus és itt vették le a keresztről a holttestét. A tizennegyedik stáció a templom szintje alatt található. Szent sír sziklaürege fölé, ami a kupola alatt helyezkedik el, egy kisebb kápolnát emeltek síremlékként, az Anasztasziszt.