Művész: Kolozsvári Grandpierre Miklós Téma: híres ember Anyag: egyéb szobor Jelzés/Szignó: nincs Kor: 1940- Állapot: hibátlan Kolozsvári Grandpierre Miklós, Albert Schweitzer - kristályfaragvány Mérete: 28 mm x 20 mm A szobor megjelenik a művész munkásságáról szóló életműben. Ékkőfaragásról: A kvarckristályba hátulról, egyetlen kis lyukon keresztül készülnek az alakok, portrék. A figuráknak, arcoknak a sziluettje látszik, a belsejük üres. Ezzel a faragással elérhető az a hatás, mintha az alkotás belenőtt volna a kristály belsejébe. EREDETISÉG IGAZOLÁSSAL, VISSZAVÁSÁRLÁSI GARANCIA mellett küldjük. Postázás esetén prémium csomagolás kíséretében kézbesítjük: Többrétegű, légpárnás fóliát, és erős kartondoboz t használunk, hogy maximálisan védett legyen a műalkotás. Az alkotás Pest megye területén személyesen is átvehető. A vásárlásról minden esetben számlát adunk! Az árból hajlandóak vagyunk engedni, a minőségből nem! :-) Küldjön ajánlatot, megegyezünk!
Kolozsvári Grandpierre Miklós (Budapest, 1950. július 18. –), képzőművész, grafikus, szobrász, festő. 9 kapcsolatok: Barcsay Jenő, Budapest, Hincz Gyula, Július 18., Kass János, Koller Galéria, Szász Endre (képzőművész), Würtz Ádám, 1950. Barcsay Jenő Barcsay sietősen, 1978 májusában, Szentendrén Nagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2. ) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művészpedagógus, tanár. Új!! : Kolozsvári Grandpierre Miklós és Barcsay Jenő · Többet látni » Budapest jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Új!! : Kolozsvári Grandpierre Miklós és Budapest · Többet látni » Hincz Gyula Hincz Gyula (Budapest, 1904. május 17. – Budapest, 1986. január 26. ) magyar festő, grafikus és iparművész. Új!! : Kolozsvári Grandpierre Miklós és Hincz Gyula · Többet látni » Július 18. Névnapok: Frigyes, Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.
Kisregények, novellák, szatírák, tükörcserepek; Magvető, Bp., 1980 Árnyak az alagútban (önéletrajzi regény, 1981) Egy házasság előtörténete (regény, 1982) Eretnek esszék (1984) Összefüggések. A körülmények regénye; Magvető, Bp., 1985 A rosta; Magvető, Bp., 1985 Emberi környezet (családregény, 1986) Bolondos mesék (1987) A beton virágai (esszék, 1988) Harminc kalap, harminc majom; ill. Navratil Zsuzsa; Móra, Bp., 1988 Egy potenciavadász följegyzései az összeomlás után (elbeszélések, 1989) Szépen gondolj rám! Egy szerelem története; Új Idő, Bp., 1990 A két kicsi bocs meg a róka. Foglalkoztató mesekönyv Kolozsvári Grandpierre Emil meséje nyomán; ill. Dékány István; s. n., s. l., 1990 A kárhozat angyala (kisregények, 1990) Villanások és összefüggések. Az elfoglalt ember könyve; Magvető, Bp., 1990 Örömalma. Magyar népmesék; vál., szerk. Pataki Istvánné; Auktor–Saxum, Bp., 1998 Polgári szerelem. Elbeszélések; vál., utószó Réz Pál; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi könyvtár) A lóvátett sárkány; ill. Reich Károly; Osiris, Bp., 2007 Díjai [ szerkesztés] Baumgarten-díj (1940, 1944) József Attila-díj (1964, 1975) Kossuth-díj (1980) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Budapest V. ker.
[3] [4] Külföldön 1980 óta állít ki, első külföldi kiállítása Stockholmban volt. Európa után a tengerentúli közönséggel ismertette meg klasszikus képzőművészetből, a reneszánsz szépségéből táplálkozó szürrealista álmok felé hajló művészetét.
Kétszer nyerte el a Baumgarten-díjat (1941, 1944) és a József Attila-díjat (1964, 1975), valamint 1980 -ban Kossuth-díjat kapott. Életműve a Magvető Könyvkiadónál jelent meg. Főbb művei [ szerkesztés] A rosta (regény, 1931) Ifj. Grandpierre Emil: Az olasz ismeretelméleti dráma; Gerő Ny., Bp., 1933 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis) Dr. Csibráky szerelmei (regény, 1937) A nagy ember; Franklin, Bp., 1937 Alvajárók (regény, 1938) Tegnap (regény, 1940) A sárgavirágos leány; Franklin, Bp., 1941 Szabadság (regény, 1945) Lófő és kora; Hungária, Bp., 1946 Lelki finomságok. Négy elbeszélés; Parnasszus, Bp., 1947 (Parnasszus könyvtár) A tőzsdelovag. Vígjáték Balzac nyomán; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1947 (Szabad színpad) Az értelem dícsérete. Vallomás a francia szellemről; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1947 (Új könyvtár) Mérlegen. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1950 Nem vagy egyedül; MDP, Bp., 1951 (Népnevelők kiskönyvtára) A csillagszemű (regény, 1953) Mesék, történetek.
A valódi utcafront elé kifeszített, hullámokkal díszített fém-üveg szerkezet pedig egyrészt statikai szereppel bír, másrészt az épület teljes magasságában végigfutó fényudvart biztosítja. A termálvizet 860 méter mélységből nyerjük, a termálkút maradék hőjét pedig fűtési, vízmelegítési célokra hasznosítjuk légszennyezés nélkül. Kettős homlokzat, fényfolyosók Az épület egészébe bejut a természetes fény, így kevesebb elektromos áramot használunk. A mesterséges világítás száz százalékig LED-világítás. A tetőkön található napkollektorok a liftek villamosenergia-szükségletét látják el. Uszoda - V.30 Belvárosi Sportközpont. A Sky teraszra külön lift visz fel. Töltődjön fel a V30 Belvárosi Sportközpontban! Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk, emlékezve a preferenciáira és az ismételt látogatásokra. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja az ÖSSZES süti használatát. Látogathat azonban a "Cookie-beállítások" oldalra, hogy megadja az ellenőrzött beleegyezését.
A belvárosi önkormányzat sport- és élményközpontot hozott létre 4 pályás, 25 méteres medencével, tanmedencével, termálvizes wellness részleggel, szaunákkal (finn, infra, bio), gőzkabinnal, jakuzzival, röplabda-, kosárlabda-, tollaslabdapályával, teqball asztalokkal, fitneszközponttal, sportstúdiókkal (jóga, aerobik, funkcionális edzés) és Budapest második legmagasabb mászófalával. A próbaüzem időszakában Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester meghívására minden belvárosi polgár ingyenesen próbálhatja ki a létesítményt. A beruházás története az ezredfordulóra nyúlik vissza, amikor is megszűnt a korábban a Molnár utca 9. szám alatt működő uszoda. Így mintegy két évtizedes hiányt pótolva jelentette be 2017-ben Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros polgármestere, hogy a lakossági igényeket kiszolgálva, sportkomplexum létrehozásába kezd az önkormányzat. Az épületet, amelynek homlokzatát az emberi izomrostok motívuma teszi különlegessé, Skardelli György, Kossuth-díjas építész tervezte. Az épületben, az V. kerületben az elmúlt években mindinkább látható zöld, ökológiai szemlélet is megjelenik: Belváros önkormányzatának kifejezett szándéka volt, hogy a létesítmény alacsony energiafelhasználású legyen, saját termálkúttal, illetve a tetőre telepített napelemparkkal.