Valóban a legismertebb szentek közé tartozik a képzőművészetben többnyire rózsákkal (amelyek a szegényeknek vitt kenyérré változtak) ábrázolt királylány, csak sajnos Magyarországon kívül nem Árpád-házi előnévvel tartják számon, hanem türingiaiként. Kivételt csak azok jelentenek, akik ismerik Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című híres oratóriumát. Zsuffa tünde wikipédia fr. Talán, ha az új musical eljut majd külföldre – minden esély megvan rá – nemcsak egy új magyar siker születik, de Erzsébet származása is jobban tudatosul. Mint az elkészült mű sajtótájékoztatóján kiderült, Szikora Róbert zeneszerzőt is Szent Erzsébet kisajátítása háborította fel. Amikor zenekarával egy turnén Wartburgban járt, határozta el, hogy zenével szerzi vissza Magyarországnak az Árpád-házi szentet. A zene már jó ideje készen volt, de sokáig nem talált hozzá szöveget. A sajtótájékoztató résztvevői (bj): Cseke Péter, Lezsák Sándor, Zsuffa Tünde, Szikora Róbert, Pataki András, Dolhai Attila (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) Zsuffa Tünde író, a musical alapjául szolgáló Az Ég tartja a Földet című regény szerzője más úton jutott a feladathoz.
Beszélgetés Zsuffa Tünde íróval emberi sorsokról, szenvedésről, kitartásról és hűségről - YouTube
Áldozatok azok a nők, akiket megerőszakoltak. Áldozatok a kitelepítettek, a gazdák, akiktől a földjeiket elvették, és mindenki, akiknek a malmát, pékségét stb. államosították. A sort persze sorolhatnám még hosszan… De ezekről valami miatt sokáig hallgattunk. Édesapád bizonyára sokat mesélt a háború utáni időszakról és az 56-os történésekről. Musical készül Szent Erzsébetről - 2021. november 10., szerda - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Ez adta az alapot a regényhez? Honnan ismered ennyire e kor világát? Rengeteg szemtanút végighallgattam, nagyon sok tanulmányt és korhű dokumentumot olvastam el, sőt végiglapoztam ezeknek a napoknak, heteknek a napilapjait is, magyarul, németül egyaránt 1956. október 23-tól 1957 nyaráig. Kellettek az akkor használatos szófordulatok, tudni akartam, hogy akkoriban hol vásároltak, hol kávéztak és ebédeltek szívesen az emberek Budapesten és Bécsben. Elolvastam minden olyan hírt és sztorit, amely a magyarokhoz, vagy a magyarországi történelmi eseményekhez kötődtek. A regény hősei, a vagyonát elvesztő arisztokrata lány, az újságíró és a besúgók életszerű figurák.
Részletek Készült: 2019. május 04. Készítette: Erdészné Kárpáti Judit Alsószeli község a nyugat-szlovákiai Galántai járásban található. Itt szolgál a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyedüli magyar nemzetiségű lelkészeként NAGY OLIVÉR. Hitét és magyarságát kitartóan őrzi, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a Felvidéken élő magyarokat szintén erősítse ebben. Lelkészi hivatása ettől függetlenül szlovák-magyar kétnyelvű gyülekezete minden tagjára kiterjed, válogatás nélkül. Szót ejtünk kiállásról, megmaradásról felvidéki magyarként, és a békés együttélés előmozdításáról, a misszió lehetőségeiről ott, ahol szlovák és magyar emberek élnek együtt a múlt árnyékában, a mai történelmi helyzetben. Your browser does not support the audio element. Meghallgatás/letöltés (20, 6 MB)
2014. június 4. 12:31 Újabb térképek A "carte rouge"-on kívül azonban számos más kiemelkedő térképet is alkottak Teleki munkatársai a béketárgyalásokra. Megemlítendő itt Edvi Illés Aladár és Halász Albert "Magyarország a háború előtt és után gazdaságstatisztikai térképekben" című munkája és nem utolsósorban az itt részletezendő, Bátky Zsigmond néprajztudós és Kogutowicz Károly kartográfus által 1919-ben készített "Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint", amelyet a kortárs kartográfus és statisztikus szakma egyaránt a két tudós egyik legfontosabb, módszertanilag is kiemelkedő művének tekintett. Egy ilyen térkép összeállításának elképzelése már 1918 októberében felvetődött a Magyar Földrajzi Társaság köreiben. Miután Teleki Pál a kormánytól megkapta a megbízást a béketárgyalással kapcsolatos előkészítő munka megszervezésére, ezen térkép megvalósítása is zöld utat kapott. A szerkesztéssel, melynek során Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly fáradozásait Dedinszky Vladimir, Ferenczi István, Halász Gyula, Herbst Ernő, Kogutowicz Lajos, Littke Aurél, Madarassy László, Marcell György, Schmidt Tibolt és Steiner Lajos segítették, nagyon hamar, az áldozatos munkának köszönhetően már 1919 februárjában elkészültek.
A szerkesztőknek így sikerült elkerülniük többek közt azt a hibát, hogy az alföldes területek nagy része a valóságos helyzetnek ellentmondva teljesen lakatlan, még külterjes művelés alá sem fogott vidéknek tűnjék. Ennek a fajta ábrázolásmódnak a megfelelő kivitelezése megkövetelte a nagy felületet. A 200 x 275 cm-es térkép nemcsak alkalmazott módszertanával, hanem nagy méreteivel is újdonságnak számított a korábban készült, lényegesen kisebb terjedelmű és egész térségeket egyben színező etnikai térképekhez képest. A térképen csak a városok, járási székhelyek és a 15 000 főnél nagyobb települések szerepelnek névvel, a többi településnek csupán a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1910. évi népszámlálás adatait közlő kiadványából vett járásonkénti sorszámát tüntették fel. Ugyanezen módszerrel jelölték a járásokat is. A sorszámokhoz tartozó községneveket, azok pontos lélekszámával, egy a térképhez mellékelt névmutató tartalmazta, amely egy magyar-angol-francia-olasz és német nyelven írt bevezetőt is magában foglalt.
Időközben Albert fia, Adam is megérkezik, aki nagyapja, Osvald segítségét kéri, hogy húzza ki a csávából. Azonban ekkor még nem sejti, hogy a segítségnek súlyos ára van, ami jelentősen megváltoztathatja a birtok jövőjét. Az ünnepségre érkezik egy lovas kaszkadőr csapat is, akik között ott van Hana, a tehetséges lovas lány, aki versenyre kel Adammel és annak zabolátlan lovával, Fargóval. Forrás: MTVA Fotó: MTVA Filmfőszerkesztőség