Lazíts és próbáld meg inkább élvezni azt, amit csinálsz! SKORPIÓ (október 24-november 22) Noha a hét első napján teljesen másként tervezted az elvégzendő feladatokat, váratlanul tennivalók sora zúdul rád, te pedig hirtelen azt sem tudod, mihez kapj, s hogyan oszd be a rendelkezésedre álló időt. Heti horoszkóp 2020. november 30-december 6.: Folytatódik a pozitív tendencia - Astronet.hu Asztrológia, Bolygók és házak. Egy percig sem kell azonban emiatt idegeskedned, hiszen rendelkezel éppen elég tapasztalattal, s ha összeszeded magad, valamennyi problémát gyorsan képes leszel megoldani. Először gondold át a helyzetet, állíts fel a tennivalók között fontossági sorrendet, s azután szépen egymás után állj neki mindennek! Ez korántsem olyan kilátástalan szituáció, mint amilyennek első pillantásra tűnik, s ha elég ügyes leszel –és nem sokat toporogsz egy helyben-, még olyan programok is beleférnek, amelyekről reggel álmodni se mertél! NYILAS (november 23-december 21) Matematikusokat megszégyenítő precizitással számolod ki a lépéseidet, igyekszel valamennyi bizonytalansági tényezőt kiküszöbölni, ennek ellenére a hét első napján mégis valahogy hiba csúszik a számításodba.
A tudatos nyitottság, kedvesség és a kommunikáció megtervezése mind segítségünkre lehetnek az esetleges feszültségek gyors oldásában. Napi horoszkóp november 30 Archives - Tudasfaja.com. Meditáció, relaxáció, egy extra szabad nap kifejezetten ajánlott. Húztam egy Tarot lapot erre a napra, lap leírása itt: Kép: Két Ösvény Tarot Szeresd magadat, higgy magadban, mert onnantól, hogy ezt nem teszed, lemondtál magadról és a vágyaidról. Sok sikert! Nóra Személyes konzultációra bejelentkezés Nórához: +36 70 311 6125
Mi várható a következő két napban? Puskaporos lesz a levegő a hétvégén, aminek két napjában sokan fáradtnak, nyűgösnek, kedvetlennek érezhetik magukat, régi és új ügyek miatt robbanhatnak ki konfliktusok, ráadásul a felesleges pénzszórás veszélye is fenn fog állni. Te vajon mire számíthatsz a hétvégén? A csillagjegyed alapján kiderülhet! Kos: Valami egészen új dolgot próbálhatsz ki ezen a hétvégén. November 30 horoszkóp 2017. Jól teszed, ha a barátaiddal vagy a pároddal töltöd ezt a két napot, mert így izgalmas élményekkel lehetsz gazdagabb. Ha fáradtnak, kedvetlennek érzed magad, akkor se zárkózz be a négy fal közé, mert most az a célszerű, ha megembereled magad, ugyanis utólag sajnálnád, hogy nemet mondtál azokra a kalandokra, amelyekre a szeretteid invitáltak. Végy erőt magadon és mondj igent a meghívásokra, mert még így is töltheted pihenéssel a hétvége egyik napját! Emellett egy-két ház körüli munkát is végezz el, ha nem akarsz rendetlenséget az otthonodban! Bika: A hétvégén hajlamos leszel dolgozni, vagy a munkán gondolkodni, esetleg azon töprengeni, hogy hogyan szerezhetnél több pénzt.
A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A busó öltözet: A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. Mohacsi busójárás története. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS Készítette: Pencz János és Banga Gábor Fotók: Szendy Szilvia Honnan ered ez a népszokás? Többféle lehetséges eredete közül ismerkedjünk meg kettővel. Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad.
A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepet a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A busójárás története | Hafner Busóálarcok. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
1526 nyarának végén, amikor a tragikus kimenetelű, s a magyarokra nézve teljes vereséggel záruló mohácsi csata zajlott, megpecsételődött a virágzó mező- és kereskedőváros sorsa is. Mohácsot fölgyújtották, a megmaradt lakosság átkelt a Dunán, és megbújt a túlparton, a Mohácsi-sziget zegzugos, mocsaras ingoványának útvesztőiben. Így búcsúzunk a téltől – a mohácsi busójárás régi képeken » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A törökök hamar újjáépítették a várost, amely közigazgatási központ lett, élénk hajóforgalom alakult ki, s Mohács rohamosan fejlődött. A túlparton a sziget biztonságos részén az elmenekült magyarok új települést hoztak létre: Kis-Mohácsot. A monda szerint ezt a területet a törökök sohasem tudták elfoglalni, s az állandó támadásoknak, zaklatásoknak kitett környékbeli magyarok rejtekutakon keresztül mindig visszahúzódtak ide. Idővel aztán a törökök is megtalálták ezeket az ösvényeket, fölfegyverezték magukat, majd megindultak a sziget ellen. A magyaroknak nem voltak fegyvereik, ezért a mohácsiak vezetőjének az az ötlete támadt, hogy az emberek öltözzenek ijesztő ruhákba, vegyenek föl rémítő maszkokat, kecskeszarvakat, és kereplőkkel, kürtökkel csapjanak jó nagy zajt, hogy a babonás törököket elijesszék.
A 'farsang' a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Bővebben: Farsang A különböző alakoskodó szokások – amelyek valaha az egész világon ismertek voltak, és általában a földművelő társadalmakhoz kötődtek – a tél/sötétség/gonosz elűzését, illetve a fény/tavasz eljövetelét kívánták elősegíteni, emellett művelői úgy tartották, hogy azok a termékenység befolyásolására is alkalmasak. Ezek a szokások Európa szinte minden országában ismertek voltak, de legfőképp a Balkánon, illetve a Kárpát-Pannon-térségben terjedtek el. Bővebben: A Busójárás európai párhuzamai Anno busónak kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A nők és a gyerekek maszkások lehettek, de busó maszkot nem viselhettek. Ördögi maskarák zárják koporsóba a telet. A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel.
A rendezvény ideje alatt a közönség szórakoztatásáról mások mellett az Alma Együttes, a Poklade, a Kis Kata Zenekar és a Maszkura, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva gondoskodik majd. Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak. A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.