Sajnos nálunk a legdrágább a víz és a csatorna díj. Fejér megye. Ketten fogyasztunk. 6-10 km3, zuhanyzunk, heti 3 mosás, +napi 2 mosogatás. Ez így kb 10 ezer/ hó. 3an vagyunk (nemsokára 4en leszünk) és 4 m3 -t használunk 1 hónapban(mosogatógépem nincs, kézzel mosogatok, és én hetente 1X mosok AA energia besorolású mosógéppel). Nekem ez 1000 forintba kerül, de még nincs kész a csatornahálózat, gondolom akkor több lesz. Mi 2 felnőtt, 1 2és fél éves. Tusolunk mindhárman. Mosogatógép nincs, de mindent folyóvízben mosogatok. Mosógép minden nap megy legalább egy kört. Macska miatt meg napi 2x felmosom a 75 négyzetméteres lakást. Havonta így átlag 7-8 köbméter, és átlag 6 ezer a számlánk. Nyáron valamivel több a kerti felfújható medence és a kocsimosás miatt, de 10 fölött még akkor se fizettünk. Nálunk 3 felnőttre résszámlában 4m3 van, aztán a végelszámolás. Mennyi 1 köbméter víz ra. De ez általában óra szerint is ennyi. Körülbelül 4 köbméterig normális a fogyasztás fejenként, afölött már nem gazdaságos és bőven erőforráspazarló életmódot takar.
Akkor jobban jársz mindenképp, ha felszerelteted, mert a közös költséget fogják nagyon megnyomni azoknak, akiknek nem lesz vízórája. Így szokták csinálni. Anyu sokáig nem szereltetett fel és kb. dupla annyi volt a közös költsége, mint a vízórásoknak. Több személyes háztartásnál is érdemesebb, mert akkor legalább tudja mindenki, hogy annyit fizet, amennyit használ. Mi csak ketten vagyunk és csak 5kg-os a mosógépem, de átlagosan hetente én is csak egyet mosok. Igaz nálunk rengeteg a fekete, tehát nekem színre nem igazán kell válogatni. Valamint a párom öltönyeit és az én kosztümjeimet is a tisztítóba kell vinni. Amúgy havonta kb. 7-8 m3 fogy el 3 felnőtt esetén. 3 főre heti 1 mosás??? Vagy 1 mosás alatt több adagot értesz? Ha nem nézném a színeket, csak mindent bedobnék a gépbe, akkor is lenne legalább 2 mosás 2 főre. Mennyi köbméter vizet fogyaszthat egy 3 fős család, tusoló, mosógép, keveset használt mosogatógéppel 1 hónap alatt?. Pedig 7kg ruha belefér. Amúgy meg legalább heti 5 mosás van, mert túlzásba viszem a tisztaságmániát. Nálunk a házban mindenkinél van vízóra és így mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt.
A megkoronázása után Szent István csak a Kárpát-medence nyugati részét uralhatta. A középkori Magyarország történelméből kevés elem ivódott be olyan jól a köztudatba, mint István és Koppány szembenállása. Erről bizonyára a történelemórák mellett némiképp a kiváló rockopera az "István, a király" is tehet. De a jelentőségét persze már korábban is nagyra tartották. Nem véletlen, hogy a Szent István Bazilikában egy külön dombormű emlékszik meg arról, ahogy István harcba vonul Koppány ellen. István uralkodása a magyar történelem legfontosabb időszaka. Ám az már kevésbé köztudott, hogy Koppány legyőzése után hiába dőlt el, hogy ki ül a magyar trónra, a belső harcok ideje még nem ért véget. Ma úgy sejtjük, hogy Árpád fejedelem leszármazottai, így Géza és István király is csak a Kárpát-medence nyugati területeit tartották az uralmuk alatt. Az államszerveződés közben máshol is beindult: így például Erdélyben és az Al-Duna vidéken is. Egy ideig úgy tűnt, hogy a XI. század hajnalán több ország is létre jöhet a Kárpát-medencében. A királlyá koronázása után ezért István egyik fő feladata az volt, hogy egyesítse a különféle "törzsi államokat".
A területen újabb püspökség (Marosvári (csanádi)) létesült, valamint megalapították a hadvezérről István és Gizella házasságából egy gyermek született, Imre. Szent István Rockoperásan 997-ben meghalt Géza, akit a primogenitúra elve szerint István követett a fejedelmi székben. A szeniorátus ősi elve szerint azonban a család legidősebb férfi tagja, Koppány lett volna az örökös, aki ezért fellázadt és Sarolt veszprémi vára ellen vonult. István serege azonban a sváb Vecellin vezetésével legyőzte. Kemény megtorlás követte a lázadást, Koppányt felnégyelték. István így megszerezte a fejedelmi széket. A koronázás időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. István király megkoronázása festmény. A pécsi püspökség alapítólevelének dátumából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án István király uralkodásának 9. évében volt, a koronázás tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. II. Szilveszter pápa, a szent koronával, Székesfehérváron tette a fejére a koronát. • Az egyházszervezés párhuzamosan haladt az államszervezéssel.
Ahogy korábban is írtunk róla: a kutatók úgy sejtik, hogy a sztyeppék kereskedelmi központjaiban a nomád népek egyébként is találkozhattak a nagy vallásokkal, így akár a kereszténységgel, a buddhizmussal vagy az iszlámmal is. Viszont Piligrim fentebb idézett szavaihoz érdemes hozzátenni, hogy a püspöknek érdeke volt, hogy minél szebb képet fessen a magyar térítések eredményeiről. Így könnyen lehet, hogy szebbnek mutatta be a helyzetet a valóságnál. Az sejthető, hogy a térítések igazán csak Géza fejedelem idején kaptak erőre. Az ősmagyarokat könnyebb volt megtéríteni a kereszténységre, mint gondolná. István király apja már felvette az új vallást, de még nem lett igazán hithű keresztény. Ahogy a halála után nem sokkal egy krónika írja róla: Igencsak kegyetlen volt, és sokakat ölt meg hirtelen felindulásból. Mikor kereszténnyé lett, indulatosan lépett fel tusakodó alattvalóival szemben e hit megerősítéséért, és a régi bűnt az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpörte. Ez a mindenható Istennek, de más istenségek különféle hiú képzeteinek is áldozott, s midőn főpapjától szemrehányást kapott ezért, magáról azt állította: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy ezt megtehesse.
Sőt, a császár fiává fogadott Mátyás abba is beleegyezett, hogy ha törvényes örökös nélkül halna meg, akkor Frigyes vagy leszármazottai öröklik a magyar trónt. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita magyar királynét, akivel még 1911-ben kötött házasságot. Uralkodói címei "I. Gizella királyné öröksége | Demokrata. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Párma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb.
István királlyal, Gizella királynéval és fiukkal, a veszprémi Szent György-kápolnában szüzességi fogadalmat tevő Imre herceggel Veszprém és a magyar állam történelmileg is összekapcsolódott. A vár életre keltésével így nemcsak a város, a régió, a katolikus egyház, hanem az egész ország is új lendületet kap.
Odiló imájának ez a szövege: "Ó, legkegyelmesebb Szűz, minden idők Üdvözítőjének Anyja, a mai naptól és ezentúl a Te szolgálatodban vagyok, s légy mindig irgalmas pártfogóm minden ügyemben, Isten után senkit nem helyezek eléd, és saját jószántamból magam örökké, mint tulajdon szolgádnak önként átadom (mancipatui trado). " Ez a felajánlás a szakrális király fogalmának a lényege. A szakrális király a Szűz Anya, a Magyarok Nagyasszonya örökös szolgája, illetve kormányzó helynöke aki a Szűz Anya nevében és akarata szerint uralkodik Mára országában, a Regnum Marianumban. Ha a király nem tölti be ezt a szerepet, nem szakrális király. A mai kritikus helyzetben nem hagyhatjuk veszni Mária országát, nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió urai tovább feldarabolják a Kárpát-medencét, megszüntessék a Regnum Marianum-ot. Ezt csak egy szakrális király akadályozhatja meg, a Magyarok Nagyasszonya segítségével. A szakrális királyság olyan, mint egy jéghegy, aminek csak egy aránylag kis része látszik, a legfontosabb rész, az égiekkel való kapcsolat láthatatlan.