Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. „Minden társadalomban vannak problémás emberek” | Magyar Hang | A túlélő magazin. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
Magyarul megjelent művei [ szerkesztés] A muzikális malac. Emlékigék a lángelme fölött; ford. Beke Margit; Népszava, Bp., 1923 A Frank-család. Regény; ford. Hajdu Henrik; Népszava, Bp., 1930 Szürke fény, 1-2. ; ford. Hajdu Henrik; Szikra, Bp., 1946 ( Ditte, az ember lánya címen is) Sorsjáték. Két kisregény; ford. G. Beke Margit; Szikra, Bp., 1948 (Szikra regénytár) Hódító Pelle; ford. Beke Margit; Szikra, Bp., 1950 A vörös Morten. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1951 Emlékeim. Rényi Ervin; Szépirodalmi, Bp., 1951 Elveszett nemzedék. Kálnoky László; Szépirodalmi, Bp., 1953 Szürke fény. Hódító Pelle · Martin Andersen Nexö · Könyv · Moly. Jánosy István; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 Az üres helyek utasai. Karcolatok és novellák; ford. Beke Margit; Táncsics, Bp., 1961 (Táncsics könyvtár) Ditte, az ember lánya. Szürke fény. Jánosy István, utószó Birkás Endre; Európa, Bp., 1965 (Milliók könyve) ( Szürke fény címen is) Keserű-édes ifjúság; ford. Beke Margit; Gondolat, Bp., 1972 Hódító Pelle, 1-2. Beke Margit; 2., átdolg. kiad. ; Kossuth, Bp., 1979 (Új világ) Források [ szerkesztés] Henrik Faith Ingwersen – Niels Ingwersen: Quests for a Promised Land.
Dacol a konzervatív mérnökökkel, szerelembe esik egy gazdag zsidó lánnyal, Jakobéval, akit miután eljegyez és lehetősége nyílik álma megvalósítására, a biztos életút kecsegtető ígérete helyett különbözőségükre hivatkozva felbontja a köteléket, hogy aztán a vidéki, egyszerűbb életformát válassza. Hódító Pelle (film, 1987) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Per karaktere mellett Jakobe (Katrine Greis-Rosenthal) komplexitása szintén magával ragadó. A modern nő archetípusát jeleníti meg: rendkívül művelt egyéniség, akit szintén túlburjánzó büszkesége és a társadalmi normákkal való szembeszegülése emel ki a viktoriánus nőalakok közül. Bille August legújabb történelmi drámája nem klasszikus szerelmi történetet, hanem annak egy másfajta megközelítését nyújtja azáltal, hogy központi karakterei az ambiciózusságot és a büszkeséget választják a család és a szerelem megtartó ereje helyett egy olyan korban, a huszadik század elején, amikor ez kevésbé megszokott életpálya-modellnek számított. A történet azonban nemcsak a kompromisszumok meghozásának képességéről vagy annak hiányáról szól, hanem a családi kötelékek megtartó vagy épp az egyén szociális integrációját ellehetetlenítő jellegéről is.
A bogarak rendjéből a több mint harminc védett faj jelenléte említhető. Különösen értékes képviselőjük a nagy hőscincér, a havasi cincér és a gyászcincér. A folyók, valamint a patakok és mocsarak vízterében Európa-szerteveszélyeztetett édesvízi halfajok is megtalálhatók, melyek közül apetényi márna emelhető ki, mint különösen veszélyeztetett faj. A kétéltűek közül az összes hazai faj fellelhető a nemzeti parkterületén - az Ipoly völgyének mocsarai kiemelkedő jelentőségűszaporodóhelyként ismeretesek. A hüllők közül megemlíthető a pannongyík, melynek több populációja található a területen. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben fordul elő, Drinó-völgyi állománya a legerősebb. Kilátó épül a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsán - Szentendrei Médiaközpont. A gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számottevő. A kiterjedt erdőknek köszönhetően sok az erdei énekes- és ragadozómadár a vidéken. A sólyomfélék és a nagytestű sasfajok között ittfészkelők (a parlagi sas, a kerecsensólyom, a vándorsólyom), és a térséget csak táplálkozás céljából felkereső fajok is akadnak (pl.
A Rám-szakadék sziklaszurdokában Átkelünk a hídon, és balra, betonúton követjük a Z jeleket. Nagyjából negyedórát teszünk meg a nyugis útszakaszon, amikor az információs tábláknál és pihenőnél jobbra kell fordulnunk. A patakátkeléssel neki is kezdünk az ország egy páratlan természeti csodája, a Rám-szakadék meghódításának. Bár mindenhol azt olvashatjuk róla, hogy nehéz és veszélyes túraút, valójában csak a szokásosnál kicsit nagyobb körültekintésre és megfelelő lábbelire van szükségünk. Az egyre szűkülő szurdokban hamarosan elérünk a patak mellé, ahol kapaszkodókorlát segíti a haladást, a nagyobb vízeséseknél pedig létrákon küzdhetjük le a szintkülönbséget. Közben tényleg mesés világban járunk: a sötét, helyenként mohalepte sziklafalban a vulkáni robbanások során tengerbe szórt kőzetdarabokat látunk. Visegrádi hegység kőzete. A dácittufába a vízfolyás véste, fűrészelte a szűk folyosót, munkája napjainkban is tart. A patak örvénylésével néhol kisebb zúgókat és üstöket alakított ki. Az élmény monumentális és kalandos egyben, különösen, ha sikerül esős időszak vagy hóolvadás után érkeznünk, amikor a víz dörgő robajjal vágtat végig keskeny szurdokán.
Ezek értékes biotópokat képviselnek, mint például a "Kerek-tó" ( Kerek-tó) a Búbánat-völgyben ( Búbánatvölgy). A zonális erdőtársulások alig tér el a Pilis. Itt is vegyes tölgyesek, kocsánytalan tölgyesek és bükkösök váltják egymást a hegycsúcsokon. A Pilis-hegységre jellemző alacsony mélységű talajok azonban nem találhatók meg a Visegrádi-hegységben. A meredekebb, kitettebb lejtőkön lévő bokorerdőkben nincs kőlágyító. A melegebb hegylejtőkön azonban a tölgyfajok vannak túlsúlyban, amelyek elkerülik a meszet. A Visegrádi-hegységben található növények például a mocsárcsíkok és a mocsári bogáncs. Zrínyi Miklós Gimnázium 10.B. A hegyvidéki régiók fauna, néhány véletlenszerű ízeltlábú kivételével. A gerinctelenek közül meg kell említeni a vörös csövű pókot ( Eresus cinnaberinus), a nagyon ritka nagy sólymot és az endemikus nagy sólymot ( Isophya costata). Számos pillangófaj is létezik. Ezen túlmenően, a jelentése kő rák, a csík, a béka, a kockás sikló, a Ringelnatter és akác gyík (pannon gyík) érdemes megemlíteni. Van néhány ritka denevér- és vadmacskafaj is.
Alig 1 kilométer már csak Dobogókő és a Pomázra induló buszok megállója a hegytető szép, idős bükkösében. Lassan egyre több épített elem lakja be az erdőt, és az általános gulyásleves-illatt mellett megjelenik a turistaház sziluettje is. Dobogókőre visszaérve a Visegrádi-hegység legszebb körtúráját, az ország legvadabb túraútját zárjuk le.
Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m) Koordináták: DD 47. 719057, 18. 897593 DMS 47°43'08. 6"N 18°53'51. 3"E UTM 34T 342323 5287216 w3w ///mécses. honvágy. átsegít Itiner Dobogókőről a K↺ jelzésen induljunk el, amíg az aszfaltút vége után erdei elágazásba érünk! A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KIALAKULÁSA. Az elágazástól a P▲ jelzésen ereszkedünk le a Király-kúti-kunyhóig. Onnan szintén a P ▲ jelzést követjük a Prédikálószékig. A Prédikálószéktől a P ▲ jelű úton jutunk le a Szőke-forrás-völgybe. A Szőke-forrás-völgyben bal felé követjük az aszfaltutat vagy a fák alatt párhuzamosan kanyargó Z jelzést. A Z jelzésen lekanyarodunk jobbra és végigmegyünk a Rám-szakadékon. A Rám-szakadék után a S jelzésen térünk vissza Dobogókőre. A túráról részletesen Dobogókőről a Király-patakig Dobogókőn az első lépteink a kilátóteraszra vezetnek: páratlan látvány a Duna kanyarjának erdős hegyek szegélyezte vidéke, a Visegrádi-hegység sugarasan lefelé futó völgyeinek és gerinceinek rendszere. A kilátás egy természetes sziklateraszról nyílik, mely a hő hatására összesült vulkáni törmelékből épül föl, és kemény, ellenálló mivolta miatt kipreparálódott környezetéből.
A 639 méter magasságú Prédikálószék a Dunakanyar szűken vett környezetének legmagasabb pontja, ennek megfelelően legteljesebb panorámája is. A fagerendás kilátóból szemből szemlélhetjük a Duna kanyarját, a sziklás, felárkolt oldalú Szent Mihály-hegyet (jóval alattunk), és jobbra fordulva a Visegrádi-hegységet. Jól látszik a vulkáni szerkezetből fakadó sugaras vízhálózat uralta völgyrendszer: hosszú sorban futnak a hegyvidék gerincei egymás mögött - köztük mély, meredek völgyek, mind-mind a Duna irányába. A háttérben pedig a Börzsöny vonulata emelkedik a 900 méter fölé nyúló Csóványosig, jobb felé a Naszály részben elbányászott mészkőtömbjét is felismerhetjük. A Vadálló-kövek gerincén Amikor továbbindulunk, meseszép bükkösbe érünk. Sokáig nem élvezhetjük a természetesnek ható erdő látványát, de az élményt valami méginkább lenyűgözőre cseréljük: egyszercsak kilépünk a Vadálló-kövek hajmeresztően meredek falú sziklasora mellé. A vulkáni felépítményről olykor hatalmas törmelékárak zúdultak a mélybe, ahol összesülve ellenálló kőzetté formálódtak az akkori hegység talpánál, illetve völgyeiben, majd betemetődtek.