Kár lenne kihagyni őket! Irány Ravascletto!
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.
Fotó:, illusztráció Di Maio európai körutazás keretében érkezett egynapos hivatalos látogatásra Szlovéniába, előtte Németországban tárgyalt a határok újranyitásáról. Logar kiemelte: Olaszországban a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi helyzet nagyon gyorsan javul, de egyes tartományokban eltérő képet mutat. Mindazonáltal hozzátette: Szlovénia optimistán tekint a határok június 15-ei újranyitása elé. Ljubljana április végétől és május elejétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, május közepén pedig – elsőként az Európai Unióban – hivatalosan is bejelentette a járvány végét. Szlovén olasz hata bildir. Olaszország kivételével minden szomszédos országgal újranyitotta a határait, a horvát, magyar és osztrák állampolgárok korlátozások nélkül léphetik át a szlovén határt. Di Maio szerint Olaszország számára nagyon fontos, hogy a koronavírus-járvány után minden határ újranyíljon. Mint mondta, Európának olyan helynek kell lennie, amely egyesít, nem pedig megoszt.
Az új kormány nem sokat tétovázott: első intézkedései között volt a hadsereg és a titkosszolgálatok élén személycseréket végrehajtani. A távozó kormány idején számos politikai botrány tört ki, ezek a titkosszolgálatokat is érintették. Politikusok például arra panaszkodtak, hogy valószínűleg a rokonaikat is megfigyelhette a szlovén nemzetbiztonság. A személycserék talán ezekkel a botrányokkal is összefüggésben állnak. Lezárva az olasz-szlovén határ | Fuvarlevél. Frissítünk! Az új ljubljanai kormány által felállított válságstáb a hétvégén döntött arról is, hogy hétfőtől leállítják a vasúti és a tömegközlekedést Szlovéniában. Az intézkedés átmeneti jellegű, a tömegközlekedés vasárnapról hétfőre virradóra fog leállni délnyugati szomszédunkban. A legsürgősebb esetekben a taxik közlekedése megengedett. Az intézkedést Jernej Vtrovec infrastruktúráért felelős miniszter azzal indokolta, hogy a koronavírus terjedését meg kell állítani az országban. Bezárják az éttermeket és bárok sem nyitnak ki, de egyes városokban bezárják azokat az üzleteket is, amelyek nem közszükségleti cikkeket árulnak.
Szigeti Csaba Ferenc Született 1955. március 5. (67 éves) Pécs Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár Szigeti Csaba Ferenc ( Pécs, 1955. Szigeti ferenc felesége del. –) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Pályája [ szerkesztés] 1955-ben született Pécsett. A szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári szakon, majd régi magyar irodalmi speciális képzésben vett részt. 1982-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének oktatója volt, majd 1988 és 1991 között az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként és doktori aspiránsként, Horváth Iván, az ELTE BTK későbbi egyetemi tanárának témavezetése alatt. Kandidátusi disszertációját a Balassi-strófa dekompozíciójának költészettörténeti folyamatáról írta, az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot 1992-ben nyerte el. Először a Pécsi Tudományegyetem, majd a Miskolci Egyetem főállású oktatója volt, 2005-ben védte meg akadémiai doktori értekezését a magyar költészettörténetben előforduló kéttömbű strófák struktúrájáról és előtörténetéről.
Míg a törököknek a sereg nagyságában van reménye, a magyarok az erkölcsi tekintetben vannak fölényben. Azt a költő példákkal bizonyítja, ahol az Isten segített rajtuk. Érvelésének célja a meggyőzés, hogy nem lehetetlen megverni a szultán csapatait. Az erkölcs és a nagy kereszténység táplálja a reményt bennük, illetve a hősi halál vállalásának elszántságát is. Ezután következik az enumeráció, azaz a magyar seregszemle. Bemutatja a katonákat és erkölcsileg felmagasztlja őket, miközben a törökök belső viszályok és az erkölcstelen harcolásmód miatt folyamatosan megtörik. Folyamatosan vereséget szenvednek és a szultán feladásra kényszerült. Ekkor már biztosnak tűnt a győzelem, ám egy sorsdöntő véletlen után visszatér a realitásba. Elfogták a védősereg postagalambját, és kiderül, hogy a magyarok alig ötszázan maradtak, többnyire sebesülten és több rohamot már nem bírnának kiállni. Kiderült, baj van: betegséggel küzd Szigeti Ferenc - Blikk Rúzs. Az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyek és angyallégiók is beleszólnak. A szigetiek a haláluk ellenére is hősnek számítanak, mert harcban vesztették el életüket.
Születés: Debrecen, 1890. december 18. Halálozás: Budapest, 1949. december 10. Eredeti neve: Schwarz Jenő Szülei: Schwartz Károly, Haas Katalin Lakása: Budapest XIV. Nürnberg utca 29. Szigeti ferenc felesége gimnazium. (1949) 1910-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját és Sopronban kezdte pályáját, majd az Újpesti Népszínház szerződtette. 1912-1916 között Debrecenben, Szatmáron és Nagyváradon játszott. 1930-tól a Belvárosi, 1932-től a Magyar és a Kamara, 1934-től ismét a Belvárosi és a Terézkörúti Színpad, 1936-1939 között a Magyar Színház tagja volt. Innen érkezett az Omike Művészakció színpadára, ahol 1944-ig rendszeresen fellépett. 1945-től a Magyar, 1947-1949 között a Belvárosi, 1949-ben az Úttörő Színházban játszott. Felesége Lichtmann Teréz volt. Filmszerepei: A kék bálvány (1931) – telefonáló férfi Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) – férfi a vendéglőben Helyet az öregeknek (1934, magyar-osztrák) – Szabó úr, pedellus Én voltam (1936) – Dubrovitz, zálogos, régiségkereskedő Hotel Kikelet (1937) – írnok a szállodában Mámi (1937) – történelemtanár, házitanító Háromszázezer pengő az utcán (1937) – házasságközvetítő Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch ( halotti)